Az előző évekhez viszonyítva 2007-ben és idén csökkent az embereket is érintő madárinfluenzás megbetegedések és halálozások száma. A szakértők szerint azonban a vírus egyre több országot érint a jövőben, és ismét arra figyelmeztetnek, hogy az emberi influenzavírussal történő kombinálódásával kialakuló új kórokozó világjárványt okozhat.
Csökkent a megbetegedések száma, de a veszély nem múlt el
Ajánló
Már nem kérdéses, hogy lesz-e influenza-világjárvány
Influenza világjárványra készül a WHO
Indonéziából indulhat az új influenza-világjárvány
Újabb madárinfluenzás esetek: az emberről emberre terjedést vizsgálják
Világméretű influenzajárvány kitörése várható
Orvosi jegyzet az influenzárólEmberi antitestekkel semlegesíthető a H5N1
Az influenzavírust elpusztító mesterséges anyagot hoztak létre
Miért veszélyesebb a H5N1, mint a hagyományos influenzavírusok?
Madárinfluenza elleni oltóanyag - videó
Kapcsolódó cikkek:
A spanyolnátha segíthet leküzdeni a madárinfluenzát
Újfajta mutációk a madárinfluenza vírusában
Stratégiák egy nagyméretű influenzajárvány megfékezésére
H5N1: rosszul sikerült a világjárvány-főpróba
Pirulapatika
A tavalyi évben és 2008 első felében világszerte csökkent a madárinfluenzás esetek és halálozások száma a korábbi három évhez viszonyítva. 2008 első hat hónapjában Indonéziában volt a legtöbb H5N1-es vírusfertőzés: mintegy 18 esetet diagnosztizáltak, amelyből 15 megbetegedés végződött halállal. A madárinfluenzás fertőzések terén összesítve is Indonézia áll a vezető helyen, mivel 2003 óta 143 beteget jelentettek, akik közül csupán 32-en gyógyultak meg.
Egyre több helyen jelenhet meg a fertőzés
Sajnos azonban az elmúlt évben és idén is több olyan országban észlelték a fertőzést embereken, ahol eddig még nem fordult elő a kórkép. A Nature című tudományos folyóiratban múlt héten megjelent szakmai összefoglaló szerint a Bangladesben, Pakisztánban, Nigériában, Burmában felbukkanó esetek arra utalnak, hogy a kórokozó egyre nagyobb területeken érintheti az embereket is. Ennek következtében az emberi megbetegedések legközelebb a dél-amerikai kontinensen - ebből a szempontból a legveszélyeztetettebb ország Brazília - jelenhetnek meg.
A világjárvány továbbra is várható
A szakértők egybehangzó állítása szerint az elkövetkező tíz évben 50%-nál nagyobb eséllyel alakulhat ki világméretű járvány (ún. pandémia). Ez várhatóan Ázsiából indul, mivel ez a térség kiváló közeg az állatokra, illetve az emberekre is veszélyes vírustörzsek keveredéséhez. Ha a nagy halálozási aránnyal járó madárinfluenza és az emberről emberre cseppfertőzéssel, könnyen terjedő hagyományos influenzavírus találkozik, akkor új, hibridvírus alakulhat ki, amely a humán influenzához hasonló gyorsasággal fog terjedni, annál azonban sokkal veszélyesebb lesz. Ennek oka, hogy immunrendszerünk nem fogja ismerni ezt az új vírust, így védekezni sem tudunk majd ellene.
Nem elég egyféle vakcina
A WHO korábbi felhívásai miatt a legtöbb ország már évek óta készül, antivirális szerek készletezésével, egészségügyi maszkok és védőoltások felhalmozásával, valamint krízistervek kidolgozásával. Fontos megjegyezni, hogy az antivirális szerek hatékonyságukat és az ellenük kialakuló rezisztenciát tekintve eltérőek lehetnek, így az egyes országoknak és a WHO-nak is folyamatosan tesztelnie kell azokat a készítményeket, amelyekkel a vírus újfajta mutációjával szemben is hatékony vakcina kifejlesztéséig kordában tarthatják majd a járványt.
Már létrejött az új vírus?
Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk ez év áprilisában kínai orvosok bejelentették, hogy egy 24 éves fiú saját apját fertőzhette meg a madárinfluenza kórokozójával, vagyis létrejöhetett az embert megbetegítő influenzavírus és a madárinfluenza kombinálódása. Először fordult ugyanis elő, hogy a két megbetegedett személyből vett vírusminták genetikailag szinte teljes egészében azonosak voltak. Ám a WHO szakértői szerint még ez sem 100%-os bizonyíték arra nézve, hogy létrejött a H5N1-vírus azon mutációja, amely képes emberről emberre terjedni, ugyanis sem a kórházi dolgozók, sem egyéb, a betegekkel kapcsolatban lévő személyek nem fertőződtek meg, így még további virológiai vizsgálatokat végeznek az érintett kínai régióban.
A fejlődő országokban is fontos lenne segíteni a felkészüléstAmint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk ez év áprilisában kínai orvosok bejelentették, hogy egy 24 éves fiú saját apját fertőzhette meg a madárinfluenza kórokozójával, vagyis létrejöhetett az embert megbetegítő influenzavírus és a madárinfluenza kombinálódása. Először fordult ugyanis elő, hogy a két megbetegedett személyből vett vírusminták genetikailag szinte teljes egészében azonosak voltak. Ám a WHO szakértői szerint még ez sem 100%-os bizonyíték arra nézve, hogy létrejött a H5N1-vírus azon mutációja, amely képes emberről emberre terjedni, ugyanis sem a kórházi dolgozók, sem egyéb, a betegekkel kapcsolatban lévő személyek nem fertőződtek meg, így még további virológiai vizsgálatokat végeznek az érintett kínai régióban.
Szakértők szerint azonban fokozott kockázatot jelent az is, hogy a legveszélyeztetettebb ázsiai és fejlődő országokban sajnos még mindig nem megfelelőek sem a technikai, sem az egészségügyi, sem pedig az állathigiéniai feltételek ahhoz, hogy a madarak és esetlegesen az emberek között terjedő járványt megfékezzék. Az érintett országok madárállományának ugyanis 15-20%-a fertőzött, ami különösen nagy kockázatot jelent az új vírus kialakulása szempontjából. Ezen felül az antivirális szerek készletezésének mértéke nagyon alacsony ezeken a területeken, és az alapvető elkülönítési és higiénés előírások sem teljesülnek az egészségügyi intézmények többségében. A többi országnak tehát a saját felkészülése mellett ezt a tényezőt is figyelembe kellene vennie, hiszen ilyen körülmények között a vírus sokkal gyorsabban, agresszívabban tud terjedni, és jelentősen megnőhet a halálos áldozatok száma is.
Mikor érhet Magyarországra egy esetleges járvány?
Ázsiából körülbelül 3-6 hónap alatt érhetne el az esetlegesen kialakuló világjárvány Magyarországra - mondta korábban az [origo]-nak Dr. Bujdosó László, a Pandémiás Prevenciós Bizottság elnöke. Vakcinát azonban csak akkor lehet készíteni a mutáns vírus ellen, ha az már létrejött, és ehhez is 3-6 hónapra lesz szükség. Ennyi idő elegendő arra, hogy biztonságosan teszteljék egyrészt azt, hogy nem okoz-e mellékhatást, másrészt pedig azt, hogy hatékony-e.
Magyarország a Nemzeti Influenza Pandémiás Tervben előírtak szerint állami antivirális készleteit a lakosság 12,5%-ának elegendő mennyiségre kívánja emelni, ami elegendő lesz a betegek gyógyítására egy világjárvány esetén, megelőzési célokat ugyanakkor nem szolgál. A védőoltás kifejlesztéséig emellett az is szükséges, hogy időben megfékezzék a járvány rohamos terjedését: ehhez egyrészt arra van szükség, hogy a szezonális influenza-átoltottság arányát a mai 1,2 millió fős szintről 2,5 millió főre emeljék, másrészt antivirális szereket és egészségügyi maszkokat is kell készletezni - emelte ki a teendőkkel kapcsolatban a szakember.
A vállalatok felkészülése is létfontosságú
A gazdasági szféra bevonása szintén szükséges a világjárvány elleni felkészülésbe: az egyes nagyvállalatoknak ajánlott a saját célokra történő készletezés, valamint a saját pandémiás krízisterv elkészítése, amivel a cégek kivédhetik a munkaerő nagyarányú megbetegedéséből adódó pénzügyi kiesést. Az már a vállalatok saját döntése, hogy a megbetegedések megelőzését szolgáló antivirális szerekből mekkora mennyiséget készleteznek, azaz csak a vezetőknek vagy a dolgozóknak is, esetleg bekalkulálva a munkatársak családtagjait. Az Európai Unió által elfogadott készletezési szintek egyébként minden országban a lakosság 25%-ának elegendő mennyiséget jelentenek.
Az influenzavírusok típusai
Napjainkban az influenza az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés. Súlyát igen gyors, esetenként robbanásszerű, világméretű elterjedése és gyakori, olykor magas halálozású szövődményei adják. Az influenzavírusnak három szerotípusa (A, B és C), ezeken belül pedig több altípusa van. Az állati és humán megbetegedést egyaránt okozó A típusba sorolható vírusok kiterjedt járványokat okoznak, a humán megbetegedésekért felelős B vírus általában kisebb lokális járványokból, a szintén emberi fertőzést előidéző C vírus pedig sporadikus, egyedi esetekből izolálható.
Az embert érintő nagyobb influenzajárványok kórokozói, valamint a madárinfluenzáért felelős altípusok rokonságban vannak egymással, és egyaránt az "A" csoportba tartoznak. A madárinfluenza elsősorban a szárnyasok súlyos, rendkívül fertőző megbetegedése: a házi szárnyasok általában mentesek a madárinfluenza-vírusoktól, a vadon élő madarak egy része - például a költöző vízi szárnyasok, kacsák, libák - viszont állandó hordozóknak tekinthetők. Ezektől a madárfajoktól a házi szárnyasok és más állatok, például a sertések is megkaphatják a betegséget, rendszerint a fertőzött madarakkal való közvetlen érintkezés útján.
Napjainkban az influenza az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés. Súlyát igen gyors, esetenként robbanásszerű, világméretű elterjedése és gyakori, olykor magas halálozású szövődményei adják. Az influenzavírusnak három szerotípusa (A, B és C), ezeken belül pedig több altípusa van. Az állati és humán megbetegedést egyaránt okozó A típusba sorolható vírusok kiterjedt járványokat okoznak, a humán megbetegedésekért felelős B vírus általában kisebb lokális járványokból, a szintén emberi fertőzést előidéző C vírus pedig sporadikus, egyedi esetekből izolálható.
Az embert érintő nagyobb influenzajárványok kórokozói, valamint a madárinfluenzáért felelős altípusok rokonságban vannak egymással, és egyaránt az "A" csoportba tartoznak. A madárinfluenza elsősorban a szárnyasok súlyos, rendkívül fertőző megbetegedése: a házi szárnyasok általában mentesek a madárinfluenza-vírusoktól, a vadon élő madarak egy része - például a költöző vízi szárnyasok, kacsák, libák - viszont állandó hordozóknak tekinthetők. Ezektől a madárfajoktól a házi szárnyasok és más állatok, például a sertések is megkaphatják a betegséget, rendszerint a fertőzött madarakkal való közvetlen érintkezés útján.
