Egy újfajta, vastagbélrák elleni vakcinával sikerült jelentősen visszaszorítani a tüdőben és a májban történő áttétképződést egerekben. A védőoltást a kutatók reményei szerint olyan áttétes daganatos betegeknél lehetne alkalmazni, akik korábban sebészeti és kemoterápiás kezelésen estek át, majd tünetmentessé váltak.

Ajánló
Kapcsolódó cikkeink:
Az irritábilis bélszindróma tünetei enyhíthetők otthoni kognitív viselkedésterápiával
A családban halmozódó vastagbélrák jobban gyógyítható
A fokozott kockázatú egyének elkerülik a vastagbélrákszűrést
A jelenleginél korábban is ajánlható lenne a vastagbélrákszűrés: újabb szakértői vélemények
Egy felmérés szerint kevésbé kellemetlen az altatásban végzett béltükrözés
Antidepresszánsok segíthetnek egyes krónikus bélbetegeknek
Népcsoportonként különbözően hat a vastagbélrák kockázatát növelő mutáció
Új kísérleti módszer a vastagbélrák megállapítására
A megemelkedett vércukorszint is összefügghet a vastagbélrák kialakulásával
Vastagbélrák: a daganatos betegek családtagjainak szűréséről
Az aszpirin nem ajánlható a vastagbélrák gyógyszeres megelőzésére
Teszt
Kockázatelemzés
Vastagbélrák: ingyenes, személyreszabott kockázatfelmérés és tanácsadás
A hipotézis tesztelése érdekében a kutatók olyan vírusokat hoztak létre, amelyek felszínükön hordozzák a guanil-cikláz C (GCC) nevű fehérjét: a GCC természetes körülmények között a vastag- és vékonybél falát alkotó egészséges sejtekben, illetve a rákos sejtekből képződő áttétekben termelődik (a vastagbélrákról ismert, hogy ha nem ismerik fel időben, több más tumorféleséghez hasonlóan képes áttéteket képezni egyes szervekben, így például a tüdőben és a májban is). A kísérletek során az egerek szervezetébe vastagbéltumorokból származó sejteket juttattak: az állatok egyik fele a GCC-vel történő immunizálás előtt, más részük pedig az immunizálást követően kapta a sejteket. Az eredmények a korábbi vastagbélrák elleni vakcinák állatkísérletes próbáihoz képest jelentős előrelépésként értékelhetőek: a beoltott állatoknál a kontrollcsoport egyedivel összehasonlítva 90%-kal csökkent a májban képződő áttétek száma, és 75%-kal a tüdőben képződő metasztázisoké. A vakcináció azzal a további előnnyel is járt, hogy átlagosan 38 nappal hosszabbította meg a daganatsejtekkel megfertőzött és immunizált állatok túlélési idejét, 29 nappal pedig azokét, amelyek nem részesültek a GCC-vel történő kezelésben - olvasható a Jefferson Egyetem honlapjának beszámolójában.
"Az egyik ok, amiért az eddig kipróbált rákellenes vakcinák sok esetben csalódást okoztak, hogy az oltásokból hiányoztak azok a fehérjék, amelyek képesek az immunrendszer mozgósítására, emellett csak egy bizonyos fajta tumort céloznak meg, vagyis tumorspecifikusak. A bélfal hámsejtjei viszont épp egy ilyen fehérjét termelnek, még azt követően is, hogy a rákos sejtek áttétképzése már beindult. A bélnyálkahártya sejtjeinek speciális, elkülönülten működő immunrendszerének említett fehérjéit a "hagyományos" immunrendszer a beleken kívüli szervekben idegenként ismeri fel, így ezek egyaránt alkalmasak lehetnek a vastagbélrák áttétjeinek megelőzésére és a terápiás kezelésre is" - nyilatkozta az eredményekkel kapcsolatban Waldman.
A normális esetben a bélrendszerben maradó GCC a mostani tanulmány szerint nem okozott autoimmun reakciót sem (ennek során az immunrendszer sejtjei a szervezet saját, egészséges sejtjeit támadják meg), így jó eséllyel feltételezhető, hogy a kívülről bejutatott és később idegenként felismert fehérjék ellen beinduló immunválasz emberekben is kellően hatékony lesz az áttétek visszaszorítására, anélkül, hogy a reakció autoimmun hatásként a belekre is átterjedne. Ha a klinikai vizsgálatok is igazolják ezt a feltevést, akkor remélhető, hogy az áttétek eltávolításán átesett betegeknél kezelhető, illetve megelőzhető lesz a vastagbélrák és az újbóli áttétek megjelenése ezen a módon. További esély mutatkozhat arra is, hogy az eljárással olyan ráktípusokat (fej-nyaki daganatok, tüdő- és emlőrák, valamint a vagina és a húgyhólyag daganatos megbetegedései) kezeljenek a jövőben, amelyek szintén a szervek belső falát borító nyálkahártya hámsejtjeiből keletkeznek.
Rákellenes vakcina - videó
A családban halmozódó vastagbélrák jobban gyógyítható: A családi kórelőzmény növeli az egyéni kockázatot a betegség kialakulására, ugyanakkor jobbak a gyógyulási esélyek, mint a szórványosan jelentkező esetekben.
A fokozott kockázatú egyének elkerülik a vastagbélrákszűrést: A stockholmi Karolinska Intézet újonnan publikált tanulmánya szerint a vastagbélrák szűrésére 1999-ben indított programtól döntően azok maradtak távol, akik a leginkább profitálhattak volna belőle. Az eredmények alapján a jövőben átfogó tájékoztatási kampányokra lenne szükség a megelőzés fontosságának tudatosítására, és nemcsak Svédországban, hanem hazánkban is.
Emlő- és petefészekrák elleni vakcinák próbáját kezdték meg: A sikeres állatkísérleteket követően emlő- és petefészekrák elleni vakcinák klinikai próbáinak megkezdéséről számoltak be szakemberek egy onkológiai kongresszuson. A vakcinák az úgynevezett aktív immunterápiás eljárások képviselői.








