A táplálékallergia specifikus, mindig megismételhető, az átlagtól eltérő és váratlan - adverz -tünetegyüttest okozó, kóros immunreakció. Ételallergia esetén a táplálék, vagy annak egyik összetevője antigénként viselkedik, így túlzott immunreakciót vált ki: szervezetünk ilyenkor idegen és veszélyes anyagnak tekinti az elfogyasztott élelmiszer valamelyik alkotóelemét, ezért antitesteket kezd termelni ellenük. Cikkünkben dietetikus szerzőnk ismerteti a szójaallergia kialakulásának lehetséges okait, tüneteit, és azokat az élelmiszereket, amelyek fogyasztása nem javasolt szójaallergia esetén.

Ajánló
Az [origo] egészség allergiás megbetegedésekkel foglalkozó aloldala
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai aloldala
Csaba György: Szója, ha mondom... (Természet Világa, 2002. június)
Korábban:
A szójafogyasztás táplálkozás-élettani hatásai
Gátolhatja a prosztatarák terjedését a szójában található genisztein
A szója csökkentheti a spermiumszámot: vitatott eredmények
Az egészség megőrzésében szerepet játszó zöldségfélék
Vegetarianizmus, vegetárius étrendek
Fontos felfedezés az ételallergia és asztma kapcsolatáról
Alapvető tudnivalók az allergiáról
Az egészséges táplálkozásról felnőtteknek
Pirulapatika
A szójaallergia kialakulásának lehetséges okai
A szójaallergia megjelenését előidézheti örökletes hajlam: a túlzott immunreakció kialakulásának kockázata nő, ha az egyik vagy mindkét szülő szójaallergiában szenved. Egyes emberek a javasolt adagnál rendszeresen nagyobb mennyiségben tervezik étrendjükbe a szójából készült ételeket és italokat, ami szintén allergia kialakulásához vezethet. Az anyatejes táplálás 6 hónapos kor alatti elhagyása és idegen fehérjékkel, például szója vagy tejfehérjékkel történő pótlása ugyancsak kedvez az allergiás reakció megjelenésének. A csecsemők bélhámrendszere még éretlen és nagyobb áteresztőképességű, mint a felnőtteké, immunrendszerük pedig szintén fejletlenebb, így ők fokozottan ki vannak téve az allergiás megbetegedések kockázatának.
A szójaallergia során a legkülönfélébb tünetek jelentkezhetnek, például bőrkiütés, állandó hasmenés és haspuffadás, hányás, étvágytalanság, tüsszögés, hörghurut, súlyosabb esetekben pedig akár asztma is kialakulhat. Ritkábban alvászavar, nyugtalanság és fejfájás kíséri a szójaallergia megjelenését.
Szójaallergiában nem fogyasztható élelmiszerek
• Szójabab és szójakészítmények: szójaszósz, szójapörkölt, szójafehérjéből készült termékek (texturált szójafehérje-termékek). Szójaliszt, szójakocka, szójadara, szójatej, tofu (szójatúró), szójajoghurt, szójatejszín és hab, szójajoghurt (yogu), miszo, tamari. A hidegen préselt szójaolaj is tartalmazhat kis mennyiségben fehérjét, ezért ennek fogyasztása sem javasolt.
• Szójalecitint (E322) és szójafehérjét tartalmazó élelmiszerek: húskészítmények (virsli, krinolin, bizonyos szalámik, kolbászok, sonkák, stb.), margarinok, burgonyapüré por, pudingporok, rágógumi, fagylaltporok, csokoládék, nugátok, karamella, majonéz, cukrászati lisztes áruk, porított tejkészítmények, kétszersültek, ostyák. A mélyhűtött, előre panírozott húskészítményekben, vagdaltakban is lehet szója. A táplálék- kiegészítőkben és a fehérjekészítményekben szintén nagyobb mennyiségben fordul elő, ritkábban pedig egyes gyógyhatású készítmények és gyógyszerek is tartalmazhatnak szóját. Ajánlott, hogy vásárlás vagy a termék elfogyasztása előtt mindig olvassuk el az áruk címkéjét.
Az élelmiszeripar szóját vagy tejport használ fel a töltelékes élelmiszerek gyártása során is, ezért sok esetben nehéz kiválasztani a szójaallergiások számára is fogyasztható árukat. A Táplálékallergia és Intolerancia Adatbank www.taplalekallergia.hu minden évben megjelenteti a szójaallergiások által is jól használható kiadványát, amelyből megfelelően tájékozódhatunk az egyes élelmiszerek szójatartalmát illetően. Az adatbázis a garantáltan szójamentes termékek listáját is tartalmazza: ezeknek az élelmiszereknek az előállítása során garantáltan nem kerülnek szójaeredetű anyagok a termékekbe, így ezek biztonsággal fogyaszthatók.
A szója betervezése az étrendbe
A szójaallergia gyakran a tejfehérje-allergiát követően alakul ki és a kétféle allergia társulhat is (a tejfehérje-allergiáról lásd korábbi, összefoglaló anyagainkat: Orvosi jegyzet: laktózérzékenység és tejfehérje-allergia, A tej táplálkozás-élettani szerepe). Évekkel ezelőtt a tej helyettesítői a szójaalapú tápszerek voltak, napjainkban azonban már nem adható szójaalapú tápszer a 6 hónapos kor alatti csecsemőknek (az anyagtej helyettesítése esetén hidrolizált fehérjéket tartalmazó tápszereket ajánlott adni a babának). Ha a családi kórtörténet negatív és tejfehérje allergiát sem diagnosztizálnak az újszülöttnél, akkor szójaalapú tápszer választása is megengedett. A fentebb már említett tünetek jelentkezésekor minden alkalommal felmerülhet a szójaallergia lehetősége is, ezekben az esetekben érdemes orvoshoz fordulni. Egyéves korig ne adjunk szójaételeket az újszülöttnek még abban az esetben sem, ha a családban korábban senkinél nem állt fenn sem szója, sem pedig más típusú élelmiszerallergia. A felnőtteknek készített szójaételek adását minél későbbi életkorban kezdjük el, lehetőleg öt- vagy hatéves kor körül.
A szója az egészséges felnőttek számára előnyös fehérje- és egyéb tápanyagforrásnak tekinthető, értékes tápanyagtartalma ellenére azonban nem létfontosságú élelmiszer: az allergiás betegek számára úgy is egyszerűen összeállítható az alapvető tápanyagokat tartalmazó mindennapi étrend, ha a szóját kihagyjuk belőle.
Nógrádi Katalin
dietetikus









