[origo] címlaphírcentrumvásárlás[freemail]videaiWiW
 

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Szójaallergiások étrendje: az allergia tünetei és a kerülendő élelmiszerek Nógrádi Katalin 2008. július 16., szerda, 21:35

A táplálékallergia specifikus, mindig megismételhető, az átlagtól eltérő és váratlan - adverz -tünetegyüttest okozó, kóros immunreakció. Ételallergia esetén a táplálék, vagy annak egyik összetevője antigénként viselkedik, így túlzott immunreakciót vált ki: szervezetünk ilyenkor idegen és veszélyes anyagnak tekinti az elfogyasztott élelmiszer valamelyik alkotóelemét, ezért antitesteket kezd termelni ellenük. Cikkünkben dietetikus szerzőnk ismerteti a szójaallergia kialakulásának lehetséges okait, tüneteit, és azokat az élelmiszereket, amelyek fogyasztása nem javasolt szójaallergia esetén.

A táplálékallergiák közé tartozó szójaallergia oka, hogy a szervezet emésztőrendszere a szójában található két fehérjét - a glicinint és a conglicint - nem képes megfelelően lebontani. Felnőttkorban kialakuló úgynevezett elsődleges szójaallergiát ritkábban diagnosztizálnak, csecsemőknél és gyermekeknél azonban már gyakoribb a jelenség. A legtöbb gyermek 5-8 éves koráig kinövi, de egyeseknél megmaradhat hosszabb távon is. A növénnyel szembeni allergia kialakulhat önmagában vagy tejallergiát követően is: a folyamatosan elterjedő szójafogyasztás hatására napjainkban emelkedik a szójaérzékenyek száma (lásd korábbi írásunkat: A szójafogyasztás táplálkozás-élettani hatásai).

A szójaallergia kialakulásának lehetséges okai

A szójaallergia megjelenését előidézheti örökletes hajlam: a túlzott immunreakció kialakulásának kockázata nő, ha az egyik vagy mindkét szülő szójaallergiában szenved. Egyes emberek a javasolt adagnál rendszeresen nagyobb mennyiségben tervezik étrendjükbe a szójából készült ételeket és italokat, ami szintén allergia kialakulásához vezethet. Az anyatejes táplálás 6 hónapos kor alatti elhagyása és idegen fehérjékkel, például szója vagy tejfehérjékkel történő pótlása ugyancsak kedvez az allergiás reakció megjelenésének. A csecsemők bélhámrendszere még éretlen és nagyobb áteresztőképességű, mint a felnőtteké, immunrendszerük pedig szintén fejletlenebb, így ők fokozottan ki vannak téve az allergiás megbetegedések kockázatának.

A szójaallergia során a legkülönfélébb tünetek jelentkezhetnek, például bőrkiütés, állandó hasmenés és haspuffadás, hányás, étvágytalanság, tüsszögés, hörghurut, súlyosabb esetekben pedig akár asztma is kialakulhat. Ritkábban alvászavar, nyugtalanság és fejfájás kíséri a szójaallergia megjelenését.

Szójaallergiában nem fogyasztható élelmiszerek

• Szójabab és szójakészítmények: szójaszósz, szójapörkölt, szójafehérjéből készült termékek (texturált szójafehérje-termékek). Szójaliszt, szójakocka, szójadara, szójatej, tofu (szójatúró), szójajoghurt, szójatejszín és hab, szójajoghurt (yogu), miszo, tamari. A hidegen préselt szójaolaj is tartalmazhat kis mennyiségben fehérjét, ezért ennek fogyasztása sem javasolt.

• Szójalecitint (E322) és szójafehérjét tartalmazó élelmiszerek: húskészítmények (virsli, krinolin, bizonyos szalámik, kolbászok, sonkák, stb.), margarinok, burgonyapüré por, pudingporok, rágógumi, fagylaltporok, csokoládék, nugátok, karamella, majonéz, cukrászati lisztes áruk, porított tejkészítmények, kétszersültek, ostyák. A mélyhűtött, előre panírozott húskészítményekben, vagdaltakban is lehet szója. A táplálék- kiegészítőkben és a fehérjekészítményekben szintén nagyobb mennyiségben fordul elő, ritkábban pedig egyes gyógyhatású készítmények és gyógyszerek is tartalmazhatnak szóját. Ajánlott, hogy vásárlás vagy a termék elfogyasztása előtt mindig olvassuk el az áruk címkéjét.


Az élelmiszeripar szóját vagy tejport használ fel a töltelékes élelmiszerek gyártása során is, ezért sok esetben nehéz kiválasztani a szójaallergiások számára is fogyasztható árukat. A Táplálékallergia és Intolerancia Adatbank www.taplalekallergia.hu minden évben megjelenteti a szójaallergiások által is jól használható kiadványát, amelyből megfelelően tájékozódhatunk az egyes élelmiszerek szójatartalmát illetően. Az adatbázis a garantáltan szójamentes termékek listáját is tartalmazza: ezeknek az élelmiszereknek az előállítása során garantáltan nem kerülnek szójaeredetű anyagok a termékekbe, így ezek biztonsággal fogyaszthatók.

A szója betervezése az étrendbe

A szójaallergia gyakran a tejfehérje-allergiát követően alakul ki és a kétféle allergia társulhat is (a tejfehérje-allergiáról lásd korábbi, összefoglaló anyagainkat: Orvosi jegyzet: laktózérzékenység és tejfehérje-allergia, A tej táplálkozás-élettani szerepe). Évekkel ezelőtt a tej helyettesítői a szójaalapú tápszerek voltak, napjainkban azonban már nem adható szójaalapú tápszer a 6 hónapos kor alatti csecsemőknek (az anyagtej helyettesítése esetén hidrolizált fehérjéket tartalmazó tápszereket ajánlott adni a babának). Ha a családi kórtörténet negatív és tejfehérje allergiát sem diagnosztizálnak az újszülöttnél, akkor szójaalapú tápszer választása is megengedett. A fentebb már említett tünetek jelentkezésekor minden alkalommal felmerülhet a szójaallergia lehetősége is, ezekben az esetekben érdemes orvoshoz fordulni. Egyéves korig ne adjunk szójaételeket az újszülöttnek még abban az esetben sem, ha a családban korábban senkinél nem állt fenn sem szója, sem pedig más típusú élelmiszerallergia. A felnőtteknek készített szójaételek adását minél későbbi életkorban kezdjük el, lehetőleg öt- vagy hatéves kor körül.

A szója az egészséges felnőttek számára előnyös fehérje- és egyéb tápanyagforrásnak tekinthető, értékes tápanyagtartalma ellenére azonban nem létfontosságú élelmiszer: az allergiás betegek számára úgy is egyszerűen összeállítható az alapvető tápanyagokat tartalmazó mindennapi étrend, ha a szóját kihagyjuk belőle.

Nógrádi Katalin
dietetikus
Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

Még több hír>>


Tisztelt Látogatónk!

Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

- A szerkesztők

Felhasználónév:

Jelszó:

Elfelejtette jelszavát?  |  Regisztráció

24 ÓRA HÍREI

AJÁNLÓ

Géndiagnosztika Géndiagnosztika Korszerű kockázatelemzés a magzati rendellenességek szűrésére.
Vastagbélrák, végbélrák Vastagbélrák Minden fontos információ a vastagbélrákról egy helyen.
Korszerű rákdiagnosztika A legkorszerűbb onkológiai diagnosztikai eljárások ismertetése

AJÁNLÓ

SZAVAZÁS

Milyen rendszeresen jár tüdőszűrésre?
  • Évente
  • Néhány évente
  • Már nagyon régen voltam
  • Még soha nem voltam
A szavazás állása

PARTNEREK

MTI AFP

SZAKMAI PARTNEREK

Medical Tribune Magyar Orvosi Kamara