[origo] egészség 

Nem vették elég komolyan a figyelmeztető jeleket

Kolonics György tragédiájával, illetve a hirtelen szívhalál megelőzési lehetőségeivel kapcsolatban Dr. Zámolyi Károlyt, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnökét és a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház Kardiológiai Osztályának osztályvezető főorvosát is megkérdeztük. Zámolyi szerint az elmúlt napi híradásokban szinte senki sem hangsúlyozta eléggé azt az igen fontos szempontot, amely szerint Kolonics Györgynek már korábban is voltak szédüléses panaszai, amelyet sokkal komolyabban kellett volna venni, a sportoló életkorát tekintve. A korábbi rosszullétek indokolttá tették volna, hogy ne csak a már említett terheléses EKG-vizsgálatot végezzék el nála, hanem ennél szélesebb körű kardiológiai kivizsgálásban is részesüljön - mondta el az [origo] kérdésére a főorvos. "Véleményem szerint az is szerepet játszott a tragédia bekövetkeztében, hogy 36 éves életkora ellenére túlzott terhelésnek tették ki Kolonics Györgyöt: ez éppen elég komoly figyelmeztető jel volt, így alaposabb kivizsgálásra lett volna szükség" - hangsúlyozta Zámolyi.

A legtöbb sportoló szíve természetesen egészséges, így náluk elegendő lehet a sima, illetve a terheléses EKG-vizsgálat is. Nem mindegy azonban, hogy hány éves sportolóról van szó: a fiatalabbaknál az esetek többségében elégséges a néhány alkalommal, rutinellenőrzés céljából elvégzett EKG és a szívultrahangos vizsgálat, egy idősebb sportolónál azonban ez már nem feltétlenül ad elégséges információt arra vonatkozóan, hogy mekkora eséllyel jelentkezhetnek nála szívritmuszavarok vagy akár hirtelen szívmegállás. Meg kell említeni, hogy bár a sima és a terheléses EKG is rendkívül hasznos lehet a szívritmuszavarok felismerésében - például azoknál, akik teljesen egészségnek tűnnek és akár évtizedekig is tünetmentesek - az eljárás mégsem sorolható a rutinszerűen, rendszeresen elvégzett orvosi vizsgálatok közé. Az Egyesült Államokban és más európai országokban ez a vizsgálat nem is kötelező, Olaszországban viszont az ultrahangos vizsgálatok mellett a sima és a terheléses EKG-t is rendszeresen elvégzik a sportorvosi vizsgálatok során (részletesen lásd lent). "Kolonicsnál a korábbi panaszok miatt szívkoszorúér-vizsgálatra is szükség lett volna, akár az érfestéses eljárással is, amennyiben a Cardio-CT eredményei érelmeszesedésre utalnak" - tette hozzá a főorvos.

Az előzetes EKG-vizsgálatok életeket menthetnének a versenysportolóknál

A különösen nagy terhelésnek kitett élsportolóknál szükség lenne rá, hogy legalább egyszer, sportolói karrierjük kezdetén elvégezzék náluk azokat a szűrővizsgálatokat, amelyekkel kiszűrhetőek a sok esetben halálos kimenetelű szívbetegségek - írják az olaszországi Florence Egyetem kutatói a British Medical Journal hasábjain 2008. július 3-án megjelent tanulmányukban. Dr. Francesco Sofi és munkatársai olyan szűrővizsgálati rendszer bevezetését szorgalmaznák, amely egyaránt magában foglalná a sima, nyugalmi állapotban végzett és a terheléses EKG-vizsgálatokat: a kutatók adatai alátámasztják, hogy ezzel megnőne azoknak a sportolóknak a száma, akiknél korábban fel nem ismert, és a későbbiekben is rejtve maradó szívproblémákat tárnának fel. Csak az Egyesült Államokban háromnaponta következik be a sportolók körében olyan haláleset, amelynek hátterében fel nem ismert kardiovaszkuláris problémák állnak.


Az esetek többségében az érintett sportolók egészségesnek tűnnek, és nincsenek megelőző klinikai jelei a rejtetten megbúvó szívproblémának. Ennek ellenére a szívrendellenességek kiszűrésére irányuló szűrőprogramok valódi létjogosultságát erőteljesen vitatják: kérdéses például, hogy érdemes-e az előzetes szűrővizsgálatok során EKG-t is alkalmazni, ugyanis nem biztos, hogy mindez eléggé költséghatékony lenne, emellett túl magas a hamis-pozitív teszteredmények száma is. Olaszországban ennek ellenére az elmúlt 25 évben az élmezőnybe kerülő versenyzők számára előírás volt, hogy sima és terheléses EKG-t is végezzenek náluk, az Egyesült Állomokban és Európában pedig szintén születtek ajánlások erre vonatkozóan.

Az olasz kutatócsoport célja annak meghatározása volt, hogy az EKG-t tartalmazó előzetes szűrővizsgálatok klinikai értelemben mennyire tekinthetőek hatékonynak: Sofi és munkatársai 30 065 sportoló adatait elemezték, akik a florence-i Institute of Sports Medicine szervezésében egy ötéves periódusban kardiovaszkuláris szűrővizsgálatokban vettek részt. A nyugalmi állapotban végzett EKG-vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy a résztvevők 1,2%-ánál (348 sportoló) abnormális eredmények jelentkeznek, a terheléses vizsgálatok során pedig 4,9%-ra, vagyis 1459-re nőtt azoknak a száma, akiknél szívproblémákra utaló jeleket mutatott ki az ellenőrzés (statisztikai értelemben csak ez utóbbi számított jelentősnek). Azok a sportolók, akik az utóbbi csoportba tartoztak, jellemzően idősebbek voltak (átlagéletkoruk 30,9 év), azokkal összehasonlítva, akiknél nem léptek fel hasonló problémák (24,9 éves átlagéletkor). A 159 sportoló közül, akiket a vizsgálatok alapján eltiltottak a versenysporttól, csak hatnál lehetett volna a családi kórtörténet vagy az egyszerű fizikai állapotfelmérés során is azonosítani a már meglévő szívproblémát - olvasható a ScienceDaily hírportálján.

"Egyszerűbben kifejezve, húszból tizenkilenc esetben nem vehető észre a szívprobléma a terheléses EKG mellőzésével, tízből nyolc esetben - 79,2% - pedig szintén rejtve marad a probléma, ha csak nyugalmi állapotban végzünk EKG-vizsgálatot" - olvasható a BMJ beszámolójában. A tanulmányt kísérő szerkesztői kommentárban Jonathan Drezner, a Washington Egyetem professzora szintén amellett foglalt állást, hogy az elektrokardiográffal végzett állapotfelmérés valóban hatékony módszer lenne a rejtett szívbetegségek időben történő felismerésére, különösen a középkorú és az idősebb korosztály esetében.

[origo] egészség

Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

• 12 lépés az egészséges terhességhez vezető úton

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

• Hogyan károsít a cigarettafüst?

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

• Az egészséges sejtek is elősegíthetik a tumornövekedést

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

• Refluxbetegség és légúti panaszok
• Egy fehérje védhet meg a gyomorfekélytől

Még több hír>>