2008. július 23., szerda, 22:35
Az utóbbi évek egyik fő célkitűzése, hogy laboratóriumi körülmények között lehessen befolyásolni, illetve meghatározni az őssejtek fejlődési irányát. Egy nagy lépés ezen a területen, hogy amerikai kutatóknak idegi őssejtekből sikerült a kívánt sejtféleséget létrehozniuk.
Az idegszövet önmegújuló képessége rendkívül csekély. Bár több ízben is sikerült benne idegi őssejteket azonosítani, ezek működése nem elegendő ahhoz, hogy a sérült vagy beteg területek megújítása megtörténjen. Kísérletes körülmények között fel lehet erősíteni az őssejtek aktivitását, így a regeneráció hatékonysága növelhető. Nehezen befolyásolható ugyanakkor az a fejlődési irány, amelynek eldöntésében az őssejteket körülvevő környezeti tényezők játsszák a főszerepet.
Az eddigi tapasztalatok alapján két olyan kis terület létezik az agyban, ahol az őssejtek új idegi elemeket képeznek. Ezek az agyalap elülső felszínén elhelyezkedő szaglóhagymák, illetve a hippokampusznál található gyrus dentatus nevű agyi régió.
Az idegi őssejtek számára több fejlődési útvonal is létezik. Képezhetnek idegsejteket, azaz neuronokat, de (valószínűleg sokkal ritkábban) létrejöhetnek belőlük gliasejtek is, amelyek az idegszövet vázát alkotják.
A gliasejtek mind az idegszövet anyagcseréjének, mind az ingerületvezetés sebességének szabályozásában alapvető szerepet játszanak. A csillag alakú képviselőik, az asztrociták például tápanyagot biztosítanak a neuronoknak, illetve részt vesznek az elhalt idegi elemek lebontásában. A központi idegrendszer oligodendro-gliasejtjei pedig azok a sejtek, melyek behüvelyezik az idegsejtek nyúlványait (ezt nevezik mielinhüvelynek), az axonokat, aminek köszönhetően az ingerületvezetési sebesség jelentős mértékben megnő.
Mivel több olyan betegség is ismert, amelyben az idegszövet gliasejtjei pusztulnak, nagy jelentősége van azoknak a kutatásoknak, amelyek célja gliasejtek létrehozása őssejtek segítségével. Sajnos nem ritka kórkép a sclerosis multiplex, melyben elsősorban az axonok mielinhüvelye károsodik. A betegség egyelőre nem gyógyítható, csupán lefolyása lassítható. A mielinhüvely gyorsított regenerációja szintén nem jelente oki terápiát (mivel a pótolt mielin ugyanúgy károsodna), ám valószínű, hogy a tüneteket igen nagy hatékonysággal tudná mérsékelni.
Laboratóriumi körülmények között, különféle növekedési faktorok és kezelési eljárások alkalmazásával a kutatók már rá tudják venni az idegi őssejteket arra, hogy akár idegsejteket, akár gliasejteket képezzenek. Ezzel szemben a központi idegrendszerben olyan környezet veszi körül az őssejteket, hogy gliasejt-irányba történő elköteleződés háttérbe szorul.
Fred H. Gage (Salk Institute for Biological Studies, La Jolla, California) kutatócsoportja egerekben vizsgálta, hogy az idegi őssejtek milyen sejttípusokat hoznak létre az agyban. Az őssejteket a már említett gyrus dentatus területéről gyűjtötték. Ha módosítás nélkül juttatták be az őssejteket, akkor azok túlnyomó többségben neuronokat képeztek. Egy retrovírus segítségével kivitelezett genetikai módosítás (nevezetesen az Asc11 gén aktiválása után) azonban oligodendrogliasejtek is keletkeztek.
Ez a kísérlet is alátámasztotta, hogy az őssejtek megőrzik plaszticitásukat az élet folyamán a fejlődési irányok tekintetében, és megfelelő beavatkozással élő szövetben, az agyban is befolyásolható a képződött sejtek típusa.
[origo] egészség
