A Crohn-betegséget kutató orvosok és biológusok nemzetközi konzorciuma három független vizsgálat eredményét összevetve 21 olyan új génváltozatot azonosított, amely összefüggésbe hozható a gyulladásos bélbetegséggel. Ezzel a genetikai kockázati tényezők számát 32-re növelték. A génváltozatok közül több is az immunrendszer kórokozók elleni harcának beindításáért felelős, megerősítve azt a korábbi bizonyítékot, amely szerint a sejtek önemésztésének megzavarása az immunrendszer túlműködéséhez vezethet.
Ajánló
Korábban:
Crohn-betegség ellen nem használnak az omega-3 zsírsavak
Ígéretes a Crohn-betegek számára kidolgozott új kezelés
Crohn-betegséget okozhatnak a tehéntejjel elfogyasztott baktériumok
Őssejtekkel gyógyítanák a Crohn-betegséget
Nagy előrelépés a betegségek genetikai okainak megértésében
Orvosi jegyzet
Mivel az összes genomszintű vizsgálat esetében korlátozó tényezőnek számít a minták száma, a három csoport úgynevezett metaanalízist használt annak érdekében, hogy összesítsék a már rendelkezésre álló adatokat: ezáltal 3200 Crohn-betegségben szenvedő ember és 4800 kontrollszemély adatainak összevetése vált lehetővé. Ezt az adatsort egészítették ki további 3700 beteg és a megfelelő kontrollszemélyek analízisével. Mindkét elemzés egyértelműen megerősítette az eddig azonosított 11 génhelyet, és 21 új génváltozatot is találtak, amik szintén összefügghetnek a Crohn-betegségre való hajlammal. Az újonnan azonosított génváltozatok ugyan nem köthetőek annyira erősen a betegséghez, mint a korábban találtak, de jól kiegészítik a betegségre jellemző, rendellenes immunrendszer-aktivációt kiváltó tényezőkről alkotott eddigi képet - olvasható a Nature Genetics-ben megjelent tanulmány kivonatában.
"Analízisünk elősegíti a Crohn-betegség genetikájának pontosabb ismeretét, egyúttal részletesebb betekintést ad a betegség biológiai hátterébe. Ha a mostaninál is jobban megértenénk a különféle génváltozatoknak a betegség kialakulásában játszott szerepét, illetve ezek molekuláris szinten kifejtett hatásait, akkor már a közeljövőben is új terápiás módszereket vezethetnénk be, egyúttal lehetővé válna a betegség időben történő megelőzése is" - nyilatkozta Mark Daly, a Harvard Medical School tanára, a tanulmány egyik szerzője.
Figyelemre méltó összefüggés, hogy az újonnan azonosított génváltozatok közül mindegyik kapcsolatban áll azokkal az anyagcsere-útvonalakkal, amelyek a Crohn-betegségben zavart szenvednek. "Ezeknek a rendszereknek a feltérképezése, valamint a molekuláris szintű szabályozási útvonalaik azonosítása reményeink szerint lehetővé teszi majd a Crohn-betegség és más gyulladásos bélbetegségek célzottabb gyógyszeres kezelését" - tette hozzá Ramnik Xavier, a cikk másik társszerzője.
A genom-méretű asszociációs vizsgálat lényege
A teljes emberi genetikai állományra (genomra) kiterjedő asszociációs vizsgálat (Genome-wide association study; GWAS) olyan eljárást jelöl, amelynek során a genomban olyan génváltozatokat próbálnak azonosítani, amelyek hozzárendelhetőek bizonyos külsőleg is megfigyelhető jegyekhez (ilyen lehet például a vérnyomás vagy a testsúly értékei, illetve az, hogy miért alakul ki valakinél egy adott betegség). Az asszociációs vizsgálatokban kétféle csoportra van szükség: az elsőbe azok tartoznak, akiknél jelen van a vizsgált betegség, a másodikba (kontrollcsoport) pedig azok, akiknél nincs jelen az adott kórkép. Miután a kutatók mindenkitől DNS-mintát vettek, számítógépes elemzés segítségével azonosítják a betegségre specifikusan jellemző módosulásokat, például az egyszerű nukletoid polimorfizmusoakat (Single Nucleotid Polymorphism; SNP). Ez utóbbiaknál a DNS-szakaszokon egyetlen genetikai alkotóelem (szerves bázis) kicserélődése vezet a létrejövő fizikai jegy megváltozásához: az emberi genetikai állományban eddig mintegy hárommillió SNP-t találtak (az ilyen módosulatok az evolúció során pontmutációk eredményeként alakultak ki).
Amennyiben a felismert genetikai variációk előfordulása statisztikailag is kimutatható mértékben gyakoribb a beteg személyekben, akkor a génvariánsok "asszociáltnak" tekinthetőek a betegséggel: az adott DNS-szakaszokat ezt követően a betegség jelző régióinak tekintik a kutatók. Mivel napjainkban már a teljes emberi genetikai állományban lehetőség van a különféle betegségekkel kapcsolatos genetikai variációk azonosítására, a módszerrel részletesen felderíthető egy-egy kórkép genetikai háttere.
Az eljárásról bővebben korábbi cikkeinkben is beszámoltunk: Veszélyes variánsok: tovább bővült a szívbetegségre hajlamosító gének népes családja, Az eddigi legrészletesebb vizsgálat a 2-es típusú cukorbetegség genetikai hátteréről, Nagy lépés itthon a személyre szabott gyógyászat felé, Nagy előrelépés a betegségek genetikai okainak megértésében.
A teljes emberi genetikai állományra (genomra) kiterjedő asszociációs vizsgálat (Genome-wide association study; GWAS) olyan eljárást jelöl, amelynek során a genomban olyan génváltozatokat próbálnak azonosítani, amelyek hozzárendelhetőek bizonyos külsőleg is megfigyelhető jegyekhez (ilyen lehet például a vérnyomás vagy a testsúly értékei, illetve az, hogy miért alakul ki valakinél egy adott betegség). Az asszociációs vizsgálatokban kétféle csoportra van szükség: az elsőbe azok tartoznak, akiknél jelen van a vizsgált betegség, a másodikba (kontrollcsoport) pedig azok, akiknél nincs jelen az adott kórkép. Miután a kutatók mindenkitől DNS-mintát vettek, számítógépes elemzés segítségével azonosítják a betegségre specifikusan jellemző módosulásokat, például az egyszerű nukletoid polimorfizmusoakat (Single Nucleotid Polymorphism; SNP). Ez utóbbiaknál a DNS-szakaszokon egyetlen genetikai alkotóelem (szerves bázis) kicserélődése vezet a létrejövő fizikai jegy megváltozásához: az emberi genetikai állományban eddig mintegy hárommillió SNP-t találtak (az ilyen módosulatok az evolúció során pontmutációk eredményeként alakultak ki).
Amennyiben a felismert genetikai variációk előfordulása statisztikailag is kimutatható mértékben gyakoribb a beteg személyekben, akkor a génvariánsok "asszociáltnak" tekinthetőek a betegséggel: az adott DNS-szakaszokat ezt követően a betegség jelző régióinak tekintik a kutatók. Mivel napjainkban már a teljes emberi genetikai állományban lehetőség van a különféle betegségekkel kapcsolatos genetikai variációk azonosítására, a módszerrel részletesen felderíthető egy-egy kórkép genetikai háttere.
Az eljárásról bővebben korábbi cikkeinkben is beszámoltunk: Veszélyes variánsok: tovább bővült a szívbetegségre hajlamosító gének népes családja, Az eddigi legrészletesebb vizsgálat a 2-es típusú cukorbetegség genetikai hátteréről, Nagy lépés itthon a személyre szabott gyógyászat felé, Nagy előrelépés a betegségek genetikai okainak megértésében.
Kapcsolódó anyagaink:
Crohn-betegek étrendje: A Crohn-betegség kezelésében a megfelelő gyógyszeres terápián túl rendkívül fontos a betegek helyes étrendjének a kialakítása is. Cikksorozatunk célja, hogy segítsünk ennek kialakításában, szem előtt tartva a kórkép különböző stádiumait, a lehetséges társbetegségeket, és az érintettek tápláltsági állapotát. Elsőként az aktív stádiumban lévő, de jelentős szövődménnyel nem járó esetben alkalmazandó étrenddel kapcsolatosan szeretnénk tanácsokkal, illetve konkrét receptekkel szolgálni.
Crohn-betegség ellen nem használnak az omega-3 zsírsavak: Az omega-3 zsírsavak fogyasztásának számos ismert előnye van: a természetes formában elsősorban a tengeri halakban előforduló vegyületcsoport csökkenti például a súlyos szembetegségek vagy a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának kockázatát. A Western Ontario Egyetem kutatóinak korábbi tanulmánya szerint azonban úgy tűnik, hogy a Crohn-betegség kiújulását nem lehet megelőzni a zsírsavak fogyasztásával.
Ígéretes a Crohn-betegek számára kidolgozott új kezelés: A hagyományos szteroidkezelés megkezdése előtti kombinált, immunrendszert gyengítő terápia jelentősen javíthatja a betegség kórlefolyását - derül ki a Lancet című folyóirat egyik legutóbbi közleményéből.
[origo] egészségCrohn-betegek étrendje: A Crohn-betegség kezelésében a megfelelő gyógyszeres terápián túl rendkívül fontos a betegek helyes étrendjének a kialakítása is. Cikksorozatunk célja, hogy segítsünk ennek kialakításában, szem előtt tartva a kórkép különböző stádiumait, a lehetséges társbetegségeket, és az érintettek tápláltsági állapotát. Elsőként az aktív stádiumban lévő, de jelentős szövődménnyel nem járó esetben alkalmazandó étrenddel kapcsolatosan szeretnénk tanácsokkal, illetve konkrét receptekkel szolgálni.
Crohn-betegség ellen nem használnak az omega-3 zsírsavak: Az omega-3 zsírsavak fogyasztásának számos ismert előnye van: a természetes formában elsősorban a tengeri halakban előforduló vegyületcsoport csökkenti például a súlyos szembetegségek vagy a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának kockázatát. A Western Ontario Egyetem kutatóinak korábbi tanulmánya szerint azonban úgy tűnik, hogy a Crohn-betegség kiújulását nem lehet megelőzni a zsírsavak fogyasztásával.
Ígéretes a Crohn-betegek számára kidolgozott új kezelés: A hagyományos szteroidkezelés megkezdése előtti kombinált, immunrendszert gyengítő terápia jelentősen javíthatja a betegség kórlefolyását - derül ki a Lancet című folyóirat egyik legutóbbi közleményéből.
