2008. július 31., csütörtök, 21:35
A csokoládé, a szójafehérje valamint a zöld tea jó hatással vannak a szív- és érrendszerre, erősítette meg a már eddig is ismert összefüggést egy angol kutatócsoport széleskörű elemzésének eredménye. A kutatás újdonsága, hogy nem csak általánosságban mutatta ki a flavonoidokban gazdag élelmiszerek szívvédő hatását, hanem az említett ételekhez külön-külön is hozzárendelte azt a mechanizmust, amely jótékony hatásukért felelős.
A kutatók előtt évek óta ismert tény, hogy a legkülönbözőbb élelmiszerekben található flavonoid antioxidánsok jó hatással vannak a szívre. Az antioxidánsok lelassítják vagy megállítják a káros szabadgyökök okozta oxidatív folyamatokat, melyek többek között sejtműködési zavarokat és különféle szív- és érrendszeri problémákat okozhatnak. A flavonoidban gazdag élelmiszerek közé tartoznak egyes gyümölcsök és zöldségek (például eper, sárgabarack, sárgadinnye, görögdinnye, brokkoli, paprika, paradicsom), több gyógynövény, illetve a gabonamagvak és a csokoládé.
A norwichi
Kelet-Anglia Egyetem kutatói új tanulmányukban részletesen megvizsgálták az említett flavonoidok hatását a szív-és érrendszeri betegségek főbb rizikófaktoraira, például a magasvérnyomásra. Azt találták, hogy bizonyos élelmiszerek célzott javulást idéznek elő: ugyan a flavonoidok egészségre gyakorolt jótékony hatásairól már évtizedek óta írnak, de a pontos adatok hiányában a szakértők még mindig nem tudják biztonsággal megmondani, hogy konkrétan milyen típusú flavonoidokat érdemes enni egy bizonyos hatás elérése érdekében. (A 13 fő vegyületcsoportot és ezen belül csaknem 4000-féle vegyületet tartalmazó flavonoidokról bővebben keretes anyagunkban olvashatnak).
Dr. Lee Hooper és kollégái elemzésükben 133 korábbi, flavonoidokkal kapcsolatos tudományos vizsgálatot néztek át, hogy meghatározzák a különböző flavonoidcsoportok és a flavonoidokban gazdag élelmiszerek pontos hatását a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőire, például a magas koleszterinszintre, a magasvérnyomásra és véráramlásra.
A kutatócsoport következőkről számolt be:
• A kakaó- és csokoládéfogyasztás értágulást okozott (vagyis javult a véráramlás), emellett a szisztolés vérnyomást körülbelül 6, a diasztolés nyomást pedig mintegy 3,3 higanymilliméterrel csökkentette. (A vérnyomás értékei közül a szív összehúzódásakor mért szisztolés - felső - érték mindig a magasabb, míg a szív elernyedésekor mért diasztolés - alsó - érték az alacsonyabb. Magasvérnyomásról beszélünk abban az esetben, ha a vérnyomás ha a felső érték tartósan 140, az alsó érték pedig tartósan 90 higanymilliméter fölött marad.) A "rossz" koleszterinre, vagyis az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koncentrációjára a kakaó és a csokoládé nem volt hatással. (Részletesebben a kakaó jótékony hatásairól:
A kakaó enyhítheti a cukorbetegség szövődményeit).
• A szójafehérje a diasztolés vérnyomást mintegy 2 higanymilliméterrel csökkentette és javított a "rossz" koleszterinszinten, de nem növelte a "jó", vagyis a HDL-koleszterinszintet. Ezeket a hatásokat csak az elkülönített szójafehérje fogyasztásakor észlelték, más szójatermékek esetén viszont nem. (Bővebben a szójáról:
A szójafogyasztás táplálkozás-élettani hatásai).
• A zöld tea rendszeres fogyasztása szintén csökkentette az LDL-koleszterinszintet. A fekete tea ivása ezzel szemben mind a szisztolés, mind a diasztolés nyomást növelte - 5,6 ponttal a szisztolésat és 2,5 ponttal a diasztolésat. (Bővebben:
Részletes összefoglaló a teafogyagyasztás előnyeiről).
Ahogy egyre több tanulmány jelenik meg a flavonoidokról, úgy az is egyre valószínűbbnek tűnik, hogy egyikük sem szolgálhat csodaszerként, sokuk azonban valóban hozzájárulhat a szív- és érrendszer egészségéhez. "A legújabb áttekintés sokat segít abban, hogy a mostaninál valamivel pontosabban is meghatározhassuk az antioxidánsokban gazdag élelmiszerek valódi szerepét" - mondta Dr. Johanna Geleijnse, a holland Wageningen Egyetem táplálkozási járványszakértője, a tanulmányhoz kapcsolódó szerkesztői cikk egyik szerzője. "Egyre több bizonyítékunk van arra vonatkozóan, hogy a flavonoidok fontosabbak lehetnek a keringés egészsége szempontjából, mint a C- vagy az E-vitamin, és az új tanulmány azt is egyértelműen igazolta, hogy a vegyületcsoport határozott vérnyomás- és érfunkció-javulást okoz. A mindennapi terápiás gyakorlatban történő hatékony alkalmazásukhoz azonban még így is jó néhány kérdést meg kell válaszolnunk a jövőben."
| Az élelmiszerek összes flavonoidtartalma (kvercetin-, kempferol-, miricetin-, luteolin- és apigenintartalom, Dr. Lugasi Andrea kutatásai alapján) |
| Zöldségek |
Flavonoid (mg/kg) |
Gyümölcsök |
Flavonoid (mg/kg) |
| Brokkoli |
46 |
Alma |
65 |
| Karalábé |
41 |
Körte |
24 |
| Fehér káposzta |
17 |
Görögdinnye |
18 |
| Lila hagyma |
195 |
Sárgadinnye |
26 |
| Vörös hagyma |
124 |
Sárgabarack |
11 |
| Fodros saláta |
47 |
Szilva |
23 |
| Paprika |
20 |
Meggy |
29 |
| Spenót |
338 |
Szeder |
650 |
| Zeller zöld |
402 |
Eper |
1003 |
| Zeller gyökér |
26 |
Kivi |
22 |
| Fehérrépa |
265 |
Banán |
23 |
| Torma |
40 |
Dió |
4565 |
Addig is, amíg az új eredmények megszületnek, mit tegyünk? Hooper szerint együk a kedvenc, flavonoidokban gazdag ételeinket: a kutató sok gyümölcsöt, egy kevés étcsokoládét (legalább 70%-os kakaótartalommal), valamint hagymát és zöld teát javasol a megfelelő étrend összeállításához, időnként egy-egy pohár vörösborral megspékelve.
Flavonoidok: 13 vegyületcsoport és 4000-féle vegyület
Az antioxidánsok legjelentősebb képviselői a flavonoidok, ezen kívül az E-, C-, és az A-vitamin, a béta-karotin (az A-vitamin előanyaga), a szelén, a magnézium, a cink, a mangán, a réz és a kéntartalmú vegyületek, illetve az adalékanyagokként felhasznált antioxidánsok. Kevésbé ismertek a likopin és a lutein: a likopin legfőbb forrása a paradicsom, a hal és a paraj, a luteiné pedig a brokkoli és a fejes saláta. A növényekben található tápanyagok akkor fejtik ki legjobban a hatásukat, ha természetes élelmiszerek fogyasztásával, vegyes táplálkozással fedezzük a szervezetünk szükségleteit.
A flavonoidoknak 13 fő vegyületcsoportja van és ezeken belül 4000-féle vegyület ismert. A természetben leggyakrabban előforduló vegyületek a kvercetin, a kempferol, a miricetin, a luteolin és az apigenin. Kedvező hatásukat a többi antioxidánssal együtt fejtik ki. Fontos élettani szerepük van az immunrendszer erősítésében, segítik a májműködést, gátolják a vérrögök kialakulását, emellett csökkentik az asztma és az allergia kialakulásának esélyét, a koleszterinszintet és a rákos daganatok növekedésének ütemét. Gyulladáscsökkentő, vírus- és baktériumölő hatásuk is ismert. 1936-ban Szent-Györgyi Albert fedezte fel, hogy a citrusfélék flavonoidtartalma csökkenti a hajszálerek törékenységét és áteresztőképességét.
Antioxidánsok és szabadgyökök: dietetikus szerzőnk részletes összefoglalója
Hooper és munkatársainak tanulmánya a
szerkesztői kommentárral együtt az American Journal of Clinical Nutrition online változatának júliusi számában olvasható.
[origo] egészség
