Nemcsak az általános iskolai tanárok, de a gyermekorvosok is egyre gyakrabban találkoznak a rendelőben fejfájós, fáradékony és kimerült gyermekekkel. A háttérben a legtöbb esetben a helytelen táplálkozás és az elfelejtett reggeli húzódik meg: a következőkben Dr. Tóth Márta gyermekorvos tanácsait olvashatják az egészséges reggelizésről.
Ajánló
Gyermektáplálkozással foglalkozó aloldalunk
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai aloldala
Kapcsolódó cikkeink:
Nem azt eszi a gyerek, amit a szülei
A sófogyasztás mérséklésével is csökkenthető az elhízott gyermekek száma
Szinte minden gyerek ivott az ingyenes vízből, cukros üdítő helyett
Gyermekkori hiperaktivitást okozhatnak egyes élelmiszer-adalékanyagok
Ahhoz, hogy reggelente elég időnk legyen a közös étkezésre, a gyermekeknek idejében kell lefeküdniük. A megszokott és hétközben szigorúan betartott napirend rendet teremthet életünkben: a gyermekek - különösen kisiskolás, de még inkább óvodás korban - azt veszik természetesnek, ami a család számára is az. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy az iskolában a napközisek reggelije valójában már tízórai, hiszen ebben az időben kerül sor annak elfogyasztására; ha egy kisgyerek csupán ekkor eszik először, már éhesen és fáradtan kezdi el a napját. Hangsúlyozni kell a megfelelő mennyiségű folyadék szerepét is: sokszor tapasztalható, hogy a nagyobbak reggelijüket szénsavas, cukrozott üdítőitallal öblítik le, vagy éppen agyoncukrozott teával - folytatta a gyermekorvos.
Az ebédet se hanyagoljuk el: ha gyermekünk napközis, érdemes végignéznünk a heti menüsort, hogy pontosan tudjuk, mit is kap ebédre. Amennyiben azt látjuk, hogy egy-egy tartalmas, tápláló leves helyett hetente többször is csak ivólevet kapnak, próbáljuk meg otthon pótolni a hiányosságokat. A táplálkozásbeli hiányosságok gyakori kísérőjelensége a mozgáshiány: egyre több a túlsúlyos gyerek, akik persze nem mozognak szívesen. Mindez komoly problémát is jelenthet, hiszen a felesleges súlytöbblet ledolgozásának leghatékonyabb módja a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett a rendszeres, aktív testmozgás. A kövér kisgyerekek 50-70 százaléka kövér felnőtt lesz, emellett már korán megnő a későbbi betegségek, például a magasvérnyomás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek későbbi kialakulásának valószínűsége - zárta Dr. Tóth Márta.
Amennyiben többet szeretne megtudni gyermeke egészséges fejlődéséről, látogasson el a www.nagyranovok.hu weboldalra!
Kapcsolódó anyagaink:
Szinte minden gyerek ivott az ingyenes vízből, cukros üdítő helyett: A cukros üdítőitalok nagyarányú fogyasztása is jelentős szerepet játszik abban, hogy Magyarországon sok a túlsúlyos gyerek. Ezért az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) tavaly tavasszal vízfogyasztást népszerűsítő programot indított, amelynek pozitív tapasztalatairól 2007 novemberében számoltak be.
Az egészséges táplálkozás gyermekkorban: Csecsemőkorban, a szoptatás befejezése után a gyermek táplálkozási szokásait a családja alakítja. A szülőknek, családtagoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy milyen minőségű, összetételű és mennyi étel kerül a gyermek tányérjára. A későbbiekben pedig mindez kiegészül az óvodai és iskolai étkeztetéssel (a hétköznapi tápanyagszükségletük 55-65 százalékának fedezése a közétkeztetésben történik). A felnőttkorra kialakuló, táplálkozással összefüggő betegségek megelőzését már gyermekkorban el kell kezdeni.
[origo] egészségSzinte minden gyerek ivott az ingyenes vízből, cukros üdítő helyett: A cukros üdítőitalok nagyarányú fogyasztása is jelentős szerepet játszik abban, hogy Magyarországon sok a túlsúlyos gyerek. Ezért az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) tavaly tavasszal vízfogyasztást népszerűsítő programot indított, amelynek pozitív tapasztalatairól 2007 novemberében számoltak be.
Az egészséges táplálkozás gyermekkorban: Csecsemőkorban, a szoptatás befejezése után a gyermek táplálkozási szokásait a családja alakítja. A szülőknek, családtagoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy milyen minőségű, összetételű és mennyi étel kerül a gyermek tányérjára. A későbbiekben pedig mindez kiegészül az óvodai és iskolai étkeztetéssel (a hétköznapi tápanyagszükségletük 55-65 százalékának fedezése a közétkeztetésben történik). A felnőttkorra kialakuló, táplálkozással összefüggő betegségek megelőzését már gyermekkorban el kell kezdeni.
