2008. augusztus 7., csütörtök, 21:35
Mi történik, ha a vörösbort vöröshússal együtt fogyasztjuk? Egy izraeli kutatócsoport felfedezte, hogy a vörösborban található antioxidáns hatású vegyületek - amelyeknek többek között szívvédő hatást tulajdonítanak - már a gyomorba kerülve gátolják a vöröshúsok zsírjából felszabaduló, káros hatású vegyületek kialakulását. A kutatás újabb érvet szolgáltat a polifenolokban gazdag vörösborok étkezések közbeni, mértékkel történő fogyasztása mellett.
A
Journal of Agricultural and Food Chemistry online kiadásában olvasható tanulmány szerzői arra voltak kíváncsiak, hogy mi történik szervezetünkben, ha a vöröshúsokat vörösborral együtt fogyasztjuk: több korábbi kutatás is alátámasztja, hogy a vörösborban található, antioxidáns tulajdonsággal rendelkező polifenolok védő hatást nyújthatnak a rák és a szívbetegségek kialakulásával szemben, azt azonban eddig nem tudták a kutatók, hogy mindez milyen élettani folyamatokon keresztül megy végbe. A vörösborral ellentétben a magas zsírtartalmú vöröshúsokból az emésztés során ártalmas szabadgyökök szabadulnak fel, amelyek károsíthatják a sejteket; ezzel szintén tisztában voltak már a táplálkozással foglalkozó szakemberek, a két élelmiszer együttes fogyasztásának hatásait azonban eddig még senki sem vizsgálta.
Joseph Kanner és munkatársai a vöröshúsból felszabaduló malondialdehid nevű vegyületet választották kutatásuk tárgyául, amely egyaránt növelheti az érelmeszesedés, a daganatos betegségek vagy a cukorbetegség kialakulásának kockázatát: a kutatócsoport feltételezte, hogy a borban található polifenolok már a gyomorban, az emésztés kezdetekor képesek meggátolni a malondialdehid szervezetbe történő felszívódását. Az elképzelés igazolásához a kutatók patkányok két csoportját etették pulykából származó vöröshússal, illetve vörösborral is dúsított húsokkal, majd az étkezést követően másfél órával elaltatták az állatokat (a pulykáról korábbi kutatási eredmények alapján ismert, hogy fogyasztása emberekben megemeli a malondialdehid-szintet). Miután eltávolították az állatok gyomrát és kielemezték azok tartalmát, azt találták, hogy a vöröshússal együtt bejutó borkoncentrátum csökkentette a húsból képződő malondialdehid molekulák mennyiségét, sőt a zsírok lebomlásakor keletkező hidroperoxidokét is, amelyek szintén a sejteket károsító szabadgyökökként viselkednek - olvasható
az Economist beszámolójában.
Az eredmények alapján Kanner és kollégái azt a következtetést vonták le, hogy hiba volt a borban található antioxidáns vegyületeket a véráramban keresni, mivel már korábban, a gyomorba kerülve is kifejthetik védő hatásukat. A kutatás alapján az is valószínűsíthető, hogy az étkezések utáni gyümölcsfogyasztás szintén így fejti ki kedvező hatását, hiszen sok gyümölcs köztudottan gazdag polifenolokban.
Mennyi a napi megengedhető alkoholfogyasztás?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint (a huszadik életévüket betöltött felnőttek részére) az elfogadható alkoholfogyasztás napi mennyiségének felső határa maximum negyven gramm tiszta szesz: a statisztikák szerint az említett mennyiség rendszeres napi fogyasztása 25 év múltán sem okoz alkoholos májkárosodást (40 gramm alkoholt tartalmaz 1 dl whisky, 4 dl bor, kb. 1,5 üveg sör). Ez az érték a felső határ, vagyis nem arról van szó, hogy ennyi lenne a feltétlenül ajánlott, hanem arról, hogy ez még nem hat károsan. Ugyanennyi ideig naponta 40-80 gramm alkohol elfogyasztása már nagy valószínűséggel a máj zsíros elfajulását okozza, illetve alkoholos májgyulladást vált ki. Naponta 80 grammot meghaladó alkoholfogyasztás esetén májzsugor alakulhat ki az esetek 20-30 %-ában (ez naponta 2 dl-nél több whisky, vagy 8 dl bor, vagy 3 üveg sör, illetve az ezt meghaladó mennyiség). Ezt az alkoholmennyiséget igen sokan elérik, és túl is lépik.
Egészséges, megfelelően táplálkozó férfiaknál a mérsékelt ivás mennyisége napi 30 gramm, nőknél pedig napi 20 gramm fogyasztást jelent: ez kifejezhető úgy is, hogy férfiaknak heti 21 "italegység" (kb. 210 g alkohol), nőknek heti 14 "italegység" (kb. 140 g alkohol) a megengedhető fogyasztás. Célszerű hetente két teljesen alkoholmentes napot tartani, ebben az esetben az előbb említett értékek férfiaknál 150, nőknél pedig 80 grammra csökkennek. Különböző vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az egészséges, 40 év feletti férfiaknál és a változó korban lévő nőknél napi kb. 10-20 gramm alkohol csökkentheti a szívkoszorúér-betegségek kockázatát: a kutatók ezekben a vizsgálatokban napi 1 dl vörösbor ivására utalnak. Ismert, hogy a vörösborban található, antioxidáns hatású polifenolok és flavonoidok megakadályozhatják a koleszterin lerakódását az erek falán.
Korábban:
Részeletes összefoglaló az antioxidánsokról és szabadgyökökről
A vörös hús fogyasztása növelheti az emlőrák kockázatát: A vörös vagy feldolgozott húst nagyobb mennyiségben fogyasztó nők valóban hajlamosabbak lehetnek az emlőrákra - derült ki egy 2007-es, nagyszabású brit felmérésből.
Az alkohol csak kis mennyiségben javítja a szívműködést: A torontói központi kórházhoz tartozó Peter Munk Szívcentrum munkatársai szerint a vörösbor, illetve az etanolt tartalmazó szeszes italok kis mennyiségben jó hatással vannak a keringési rendszerre, nagyobb mennyiségben azonban már éppen ellenkező hatást fejtenek ki. A tanulmány szerint a polifenoltartalma miatt egészségesnek tartott vörösbor és a sima alkohol keringésjavító hatásai között nem lehetett semmilyen lényeges különbséget felfedezni.
Szívvédő ételeink: csokoládé, szója, zöld tea: A csokoládé, a szójafehérje valamint a zöld tea jó hatással vannak a szív- és érrendszerre, erősítette meg a már eddig is ismert összefüggést egy angol kutatócsoport széleskörű elemzésének eredménye. A kutatás újdonsága, hogy nem csak általánosságban mutatta ki a flavonoidokban gazdag élelmiszerek szívvédő hatását, hanem az említett ételekhez külön-külön is hozzárendelte azt a mechanizmust, amely jótékony hatásukért felelős.
[origo] egészség
