A rendszeres vallásgyakorlás - felekezettől függetlenül - mind az egészségi állapot, mind a lelki egészség tekintetében egészségvédő hatású - olvasható egy nemrég a Nature-ben megjelent tanulmányban. A vallásosság kevesebb dohányzással, kevesebb töményalkohol-fogyasztással, magasabb együttműködési kézséggel és toleranciával, valamint jobb megbirkózási stratégiákkal jár együtt.
Vallás: védelem a nehézségek ellen
Ajánló
Széles körű felmérés a vallásosság és lelki egészség kapcsolatáról a magyar társadalomban
A vallás és egészség kapcsolatának szociológiai összefüggései
Korábban
Megelőzhető lesz a depresszió, az alkohol- vagy drogfüggőség?
Életminőséget rontó ekcéma: viszketésből depresszió
Az endorfinszint meghatározhatja, kiből lesz alkoholista
Mit tehetünk a depresszió és a hangulatzavarok ellen?
Hitre születtünk - vallásos agyak vizsgálata
Orvosi jegyzetek
Kevesebb cigi és alkohol: kevesebb káros következmény
Kopp Mária elmondta: felméréseik szerint mind a vallásgyakorlás, mind a vallás fontossága igen jelentős védőfaktor az önkárosító magatartásformákkal kapcsolatban. A dohányzás és a tömény alkoholfogyasztás ugyanis lényegesen ritkább azok között, akiknek fontos a vallás, illetve akik vallásukat gyakorolják. A rendszeresen vallásukat gyakorlók ugyanis 43%-kal kevesebb cigarettát szívnak el, mint az országos átlag, míg a nem hívők 10%-kal többet. Azoknál a személyeknél ugyanis, akik életében fontos szerepet tölt be a vallás, a konfliktusok megoldási módja lényegesen különbözik a nem vallásosakétól.
Erre utalnak azok a nemzetközi vizsgálatok, melyek szerint a rendszeresen templomba járók az egyik leggyakoribb problémamegoldási módszerként említik az imádkozást és a vallásos szertartásokon való részvételt. A vallásosság tehát azáltal, hogy megnyugvást, oltalmat nyújt, az egészséget is kedvezően befolyásolhatja - mondja a szakember.
Társas támogatással a depresszió ellen
A hazai vizsgálat eredményei alapján az is kijelenthető, hogy a rendszeres vallásgyakorlás kiemelten fontos védőfaktor a társas támogatás, a társadalmi öszetartás erőssége szempontjából is. A társas támogatás, az, hogy nehéz élethelyzetben mennyire számíthatunk segítségre, pedig igen jelentős egészségügyi és lelki védő tényező sok pszichés betegség, így a depresszió, és a szorongás kialakulása ellen is.
A nemzetközi összehasonlító tanulmányok eredményei is azt mutatják, hogy a vallási közösségek olyan embereket hoznak össze, akik hasonlóan gondolkodnak, ezért is tanúsítanak fokozott érdeklődést egymás iránt. Talán ezzel van összefüggésben az is, hogy nemcsak a társas támogatás mennyiségi mutatóit találták a kutatók kedvezőbbnek, hanem a minőségit is: a vallásgyakorlók kapcsolatrendszerei ugyanis nemcsak kiterjedtebbek, hanem minőségileg is kedvezőbbek, mint a nem hívők esetében. Emellett a vallásgyakorlók emberi kapcsolatai esetében jelentősen nagyobb mértékű az őszintébb odafigyelés, a kapcsolati szimmetria és a kölcsönös segítségnyújtás. Dr. Kopp Mária szerint ennek az lehet az oka, hogy a vallás olyan hit- és értékrendszert jelent a vallást elfogadók számára, amely értelmet és irányítást ad az életnek, megkönnyíti az életesemények elfogadását.
Tolerancia
A vallásgyakorlás a felmérés szerint igen jelentős védőfaktor az ellenségesség és a bizalmatlanság csökkentésében is. Míg az eddig elemzett mutatók esetében inkább a vallásgyakorlás módja volt a jelentős védőfaktor, további igen jelentős tényezők viszont inkább azzal mutatnak kapcsolatot, hogy milyen fontos életvitelünkben a vallás. Ezek közül a legfontosabb, hogy akiket ez jellemez, sokkal toleránsabbak és együttműködőbbek emebertársaikkal, mint akiknek a vallás nem fontos.
A vallás evolúciós előnyt is biztosíthatott
A kanadai Laurentian Egyetem viselkedéstudományi szakembereinek tanulmánya szerint a vallás kialakulásában fontos szerepe volt annak, hogy az agyunk az evolúció folyamán nagyon gyorsan fejlődött. Ahogy a homloklebeny és a halántéklebenyek egyre nagyobbak lettek, az embernek kifejlődtek azok a képességei, hogy a jövőbe tudjon vetíteni, illetve emlékezzen a múltra. "Amikor ez megtörtént, nagyon új és nagyon drámai tudati képességet szereztünk, így halott társunk testének látványa azzal az asszociációval járt, hogy egyszer mi is meghalunk. Az elkerülhetetlen halál tudata vetette fel a kérdéseket: Miért vagyunk itt? Mi történik, ha meghalunk? Válaszra volt szükség" - mondta Dr. Megan Murphy, a kutatások vezetője. "Az emberi társadalom fejlődése fontos szerepe volt a vallásnak. Kontextust teremtett ugyanis egy erkölcsi kód számára, így egységes etikai szabályok alapján működő közösséget hozott létre" - tette hozzá.
A kanadai Laurentian Egyetem viselkedéstudományi szakembereinek tanulmánya szerint a vallás kialakulásában fontos szerepe volt annak, hogy az agyunk az evolúció folyamán nagyon gyorsan fejlődött. Ahogy a homloklebeny és a halántéklebenyek egyre nagyobbak lettek, az embernek kifejlődtek azok a képességei, hogy a jövőbe tudjon vetíteni, illetve emlékezzen a múltra. "Amikor ez megtörtént, nagyon új és nagyon drámai tudati képességet szereztünk, így halott társunk testének látványa azzal az asszociációval járt, hogy egyszer mi is meghalunk. Az elkerülhetetlen halál tudata vetette fel a kérdéseket: Miért vagyunk itt? Mi történik, ha meghalunk? Válaszra volt szükség" - mondta Dr. Megan Murphy, a kutatások vezetője. "Az emberi társadalom fejlődése fontos szerepe volt a vallásnak. Kontextust teremtett ugyanis egy erkölcsi kód számára, így egységes etikai szabályok alapján működő közösséget hozott létre" - tette hozzá.
- Vallás: védelem a nehézségek ellen
- A vallás és az agyműködés
