A legújabb kutatási eredmények
Ajánló
A 2008-as konferencia honlapja
Megalázó helyzetek a HIV-pozitív betegek kezelésében - Az Itthon rovat anyaga
Találtak 300 ezer új amerikai HIV-fertőzöttet
Korábbi, kapcsolódó anyagaink:
A HIV-fertőzés a szellemi teljesítőképességet is csökkentheti
Huszonöt év múlva az AIDS válhat a legsúlyosabb egészségügyi problémává
AIDS-kutatások - cél a védőoltás
Orvosi jegyzet:
Az antiretrovirális szerekkel folytatott jelenlegi kutatások három fő irányban zajlanak: az első esetben a még egészséges személyeket oltanák be egy vakcinával megelőzési céllal, így vágva el a vírus személyek közötti terjedésének útját; jelenleg két klinikai vizsgálat is folyik ezzel a megközelítéssel, amelyekről jövőre közlik majd az első eredményeket. A második esetben az antiretrovirális szereket mikrobicidekként alkalmaznák, amelyek még a vaginában útját állhatnák a vírus női szervezetbe történő bejutásának. A harmadik megközelítés a legérdekesebb: ebben az esetben semmi mást nem tesznek, minthogy felgyorsítják a kezelés menetét. Már a jelenlegi eljárások is alkalmasak arra, hogy statisztikailag is kimutatható mértékben csökkentsék a vírusszámot, ezért - legalábbis elvileg - az is lehetséges lenne, hogy a már beteg személyek fertőzőképességét is lecsökkentsék ezzel a módszerrel. Myron Cohen (North Carolina Egyetem) és munkatársai például egy 1750 párt magába foglaló klinikai próbát indítottak nemrég, amelyben a párok egyik fele fertőzött volt, a másik fél azonban nem. Az azonban várhatóan csak hét év múlva fog kiderülni, hogy az antiretrovirális szerek valóban képesek-e mérsékelni a betegek fertőzőképességét - olvasható az Economist már idézett összefoglalójában.
13 bázispárból álló DNS-darab a HIV-vírusból: a képet Thomas James és a Pittsburgh Supercomputing Center munkatársai készítették (a kettős-hélix szerkezetű DNS-darabban pirossal láthatóak a nukleotidokból felépülő bázispárok, amelyek a közöttük lévő hidrogénkötésekkel összekapcsolják a sárgával jelölt DNS-szálakat)
Rövidszálú RNS molekulákkal a HIV-fertőzés ellen
A bostoni Harvard Medical School kutatóinak az RNS-interferencia módszerével egerekben sikerült elérniük, hogy a fertőzés jelentősen visszaszoruljon a szervezetben: az RNS-interferencia során néhány bázispár hosszúságú RNS darabokat, az úgynevezett rövid interferáló RNS-eket (short interfering RNA, siRNS) alkalmaznak. Az siRNS-ekkel specifikusan befolyásolható egyes vírusgének működése: az új vizsgálatban olyan egereken próbálták ki a módszert, amelyeknek hiányzott az immunrendszere, és amelyekbe a kutatók emberekből származó vérképző őssejteket juttattak. Ezzel az eljárással elérhető, hogy az egereknek az emberi immunrendszeréhez hasonló védekező mechanizmusaik fejlődjenek ki.
A Cell című sejtbiológiai folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmány szerint antitestekkel - antigének vagy allergének hatására a szervezetben képződő ellenanyagokkal - az siRNS molekulák közvetlenül az egerek azon immunsejtjeibe juttathatóak, amelyek a HIV-vírus egyik elsőszámú célpontját képezik. Az új kutatásban használt antitestek a T-sejtek (a fehérvérsejtek egyik típusa, amely kulcsszerepet játszik a kórokozók elleni védelemben) CD7 fehérjéihez tapadtak, és mivel az antitestekhez előzőleg hozzákötötték a HIV-ellenes, rövidszálú siRNS-eket, ezek egyből a T-sejtek belsejébe jutottak. A most használt háromféle siRNS közül az első képes rá, hogy megakadályozza annak a sejtfelszíni jelfogó molekulának (receptornak) a termelődését, amelyet a HIV a T-sejtekbe történő bejutáshoz használ. A másik két siRNS pedig alkalmas a HIV saját génjeinek megbénítására, amivel megelőzhető a vírus további szaporodása abban az esetben, ha az már sikeresen bejutott a T-sejt belsejébe. A kutatók reményei szerint a módszer klinikai próbáit talán már a közeljövőben meg lehetne indítani.
A bostoni Harvard Medical School kutatóinak az RNS-interferencia módszerével egerekben sikerült elérniük, hogy a fertőzés jelentősen visszaszoruljon a szervezetben: az RNS-interferencia során néhány bázispár hosszúságú RNS darabokat, az úgynevezett rövid interferáló RNS-eket (short interfering RNA, siRNS) alkalmaznak. Az siRNS-ekkel specifikusan befolyásolható egyes vírusgének működése: az új vizsgálatban olyan egereken próbálták ki a módszert, amelyeknek hiányzott az immunrendszere, és amelyekbe a kutatók emberekből származó vérképző őssejteket juttattak. Ezzel az eljárással elérhető, hogy az egereknek az emberi immunrendszeréhez hasonló védekező mechanizmusaik fejlődjenek ki.
A Cell című sejtbiológiai folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmány szerint antitestekkel - antigének vagy allergének hatására a szervezetben képződő ellenanyagokkal - az siRNS molekulák közvetlenül az egerek azon immunsejtjeibe juttathatóak, amelyek a HIV-vírus egyik elsőszámú célpontját képezik. Az új kutatásban használt antitestek a T-sejtek (a fehérvérsejtek egyik típusa, amely kulcsszerepet játszik a kórokozók elleni védelemben) CD7 fehérjéihez tapadtak, és mivel az antitestekhez előzőleg hozzákötötték a HIV-ellenes, rövidszálú siRNS-eket, ezek egyből a T-sejtek belsejébe jutottak. A most használt háromféle siRNS közül az első képes rá, hogy megakadályozza annak a sejtfelszíni jelfogó molekulának (receptornak) a termelődését, amelyet a HIV a T-sejtekbe történő bejutáshoz használ. A másik két siRNS pedig alkalmas a HIV saját génjeinek megbénítására, amivel megelőzhető a vírus további szaporodása abban az esetben, ha az már sikeresen bejutott a T-sejt belsejébe. A kutatók reményei szerint a módszer klinikai próbáit talán már a közeljövőben meg lehetne indítani.
- A HIV-fertőzés és az AIDS jelenlegi helyzete
- A legújabb kutatási eredmények
- A körülmetélés konkrét gazdasági előnyökkel is járna
