A körülmetélés egyelőre hatékonyabb a biotechnológiánál - AIDS világkonferencia Mexikóvárosban
2008. augusztus 14., csütörtök, 14:00
Augusztus harmadika és nyolcadika között Mexikóvárosban rendezték meg a 17. nemzetközi AIDS-konferenciát. Kiderült, hogy több védőoltás és egyéb megelőző módszer is kudarcot vallott, a G8 országai által kitűzött cél pedig, miszerint 2010-ig minden rászorulóhoz eljuttatnák a jelenleg rendelkezésre álló orvosságokat, vélhetően csak 2015-re fog megvalósulni. Kiderült az is, hogy az amerikai kormány több mint 30 százalékkal alábecsülte az Egyesült Államokban élő HIV-fertőzöttek számát.
Az ENSZ HIV-vel és AIDS-szel foglalkozó szervezete, az UNAIDS 2008. július 29-én adta ki legutóbbi jelentését, amely szerint az AIDS miatti halálesetek száma jelenleg csökkenő tendenciát mutat: 2005-ben még világszerte 2,2 millióan haltak bele a betegségbe, mostanra azonban körülbelül évi kétmillióra csökkent ez a szám. Ez jelentős részben annak az anyagi támogatásnak köszönhető, amelyet a világ legfejlettebb államait tömörítő G8 országok biztosítottak a világ szegényebb országai számára: az eredeti terv szerint a G8 pénzügyi keretéből 2010-re minden rászoruló számára biztosítani kellene a szükséges gyógyszereket, de a konferencián elhangzottak szerint ez várhatóan csak 2015-re fog megvalósulni - olvasható az
Economist beszámolójában.
A legnagyobb fertőzöttségi arányok továbbra is a világ legszegényebb országaiban fordulnak elő. Az AIDS-betegség nagyon magas kezelési és ápolási költségei miatt az ezeken a területeken élő betegek körülbelül 80%-a nem jut hozzá a már rendelkezésre álló, modern terápiákhoz.
A leghatékonyabb védekezési mód egy megelőző védőoltás kifejlesztése lenne
A két évvel ezelőtt Torontóban rendezett AIDS-konferencián még a megelőzés újfajta lehetőségei voltak napirenden: ezek közé tartoztak többek között a mikroorganizmusok elölésére képes kémiai anyagokat tartalmazó mikrobicidek, amelyek a szexuális aktust megelőzően krémek vagy habok formájában juttathatóak el a hüvelybe. Az előzetes várakozások szerint a mikrobicidek képesek lettek volna megakadályozni a nők HIV-vírussal történő fertőződését, de a közelmúltban három olyan klinikai vizsgálatot is fel kellett függeszteni, amelyben a mikrobicidek hatékonyságát tanulmányozták. A klinikai próbák egyikének kudarcáról nemrég rovatunk is beszámolt: az említett gél a klinikai vizsgálatok utolsó fázisában tartott, és bár biztonságos volt, a HIV-fertőzés hatékony megelőzésére nem bizonyult alkalmasnak (részletesen lásd:
Újabb HIV-ellenes gél klinikai tesztje lett eredménytelen).
A szakemberek továbbra is egyetértenek abban, hogy a HIV, illetve az AIDS elleni védekezés leghatékonyabb módja egy megelőző védőoltás kifejlesztése lenne, azonban egyelőre itt sincs áttörés. A vakcinák eddigi egyetlen, valóban átfogó klinikai vizsgálatának eredményei szintén lehangoló eredményt hoztak: a vizsgálatokat végző Merck gyógyszercég 2007 szeptemberében jelentette be, hogy végleg felfüggeszti a 2004-ben megkezdett és háromezer önkéntest számláló klinikai próbát. A korábbi eredmények szerint a vakcina ugyan sikeresen aktiválta a vizsgálati alanyok immunrendszerét, az új eredmények viszont azt mutatták, hogy a 741, korábban oltást kapó HIV-negatív személy közül 24-en, a 762 fős kontrollcsoportban pedig 21-en fertőződtek meg, sőt a beoltottak körében némileg még növekedett is a fertőződés veszélye. A Merck egy nemzetközi program keretében ugyancsak 3000 emberen tesztel egy másik, hasonló oltást, de ez a próba még a korábbi fázisban tart, amelyben főként a vakcina biztonságosságát vizsgálják (a két klinikai próba hátteréről tavalyi cikkünkben olvashatnak bővebben:
Megszakították egy ígéretes HIV-vakcina tesztelését).
Az eddig említett vakcinák esetében az oltóanyag egy ártalmatlan (betegség kiváltására és terjedésre képtelenné tett, korábban megfázást okozó) hordozóvírusból és az abba beépített HIV vírusgénekből áll. Az oltás nem tartalmaz sem élő, sem legyengített HIV-vírust, ezért nem okozhat betegséget: a beoltottak szervezetébe juttatott vírusgénektől azt várják, hogy az immunrendszer felkészüljön a HIV-fertőzés elleni védekezésre. A vakcinafejlesztés egyik legfontosabb akadálya, hogy az oltóanyagok értékelésénél általában alkalmazott módszerekkel nem tudják meghatározni, hogy a beoltott állatok vagy emberek védetté válnak-e a fertőzéssel szemben vagy sem. Enélkül pedig igen hosszú időt, akár több évtizedet is igénybe vehet az, hogy a már rendelkezésre álló több tucat kísérleti vakcina között megtalálják az igazán hatékonyakat: a hatás tesztelésére emiatt új, eddig még nem használt eljárásokat kell alkalmazni (lásd korábbi anyagunkat is:
Közelebb a HIV elleni védőoltáshoz).
A mexikóvárosi konferencián jelentették be egy újabb vakcina klinikai próbáinak megkezdését is, amellyel a remények szerint ki lehetne küszöbölni a jelenlegi gyógyszerekkel együtt járó mellékhatásokat: az eddigi legátfogóbb vizsgálatban 345 beteg fog részt venni, az eredményeket pedig 2009 végére várják. A vakcinát egy norvég biotechnológiai cég, a Bionor Immuno kutatói fejlesztik: a kezelés alapja, hogy szünetet tartanak a hagyományos gyógyszeres kezelésben, amivel megkímélhető lenne a szív és a máj, továbbá nem jelentkezne hasmenés, hányinger, émelygés és testsúlycsökkenés sem. Az immunterápiás elven működő oltás fejlesztése egyelőre még igen korai stádiumban van, de már most is jelentős anyagi megtakarítást remélnek tőle a szakemberek; a vakcina a hagyományos gyógyszerekkel ellentétben nem a vírus sokszorozódását gátolja, hanem fokozott immunválaszt próbál meg kiváltani a fertőzött szervezetben. Az előzetes eredmények egyelőre biztatóak: két kisméretű, 11 és 38 HIV-beteget számláló vizsgálatban már igazolódott, hogy a páciensek nagy része képes elhagyni az addig alkalmazott antiretrovirális terápiát (ezekről részletesen lásd később), átlagosan 31 hónapig - olvasható a
BBC News beszámolójában.
Világszerte 33 millió AIDS beteg
A HIV az angol "Human Immundeficiency Virus" kifejezés rövidítése, magyarra fordítva emberi immunhiányt okozó vírus: a fertőzött személy akár évtizedekig is tünetmentes lehet, mielőtt kialakulna benne az AIDS-betegség, mely az ugyancsak angol kifejezés, az "Acquired Immune Deficiency Syndrome" rövidítése, magyarul szerzett immunhiányos tünetegyüttes (a betegségről bővebben lásd
orvosi jegyzetünket). A vírus örökítőanyaga RNS-molekula, azonban a kórokozó rendelkezik egy olyan enzimmel, amely ebből az RNS-ből DNS-t szintetizál (ezt nevezik reverz transzkripciónak). Ez a folyamat elengedhetetlen a vírus működéséhez, így ennek gátlása kézenfekvő célpont: a ma forgalomban lévő HIV-ellenes szerek jelentős része a reverz transzkripciót próbálja gátolni (ezek az úgynevezett antiretrovirális szerek). Léteznek olyan gyógyszerek is, melyek a vírus egy, a szaporodáshoz nélkülözhetetlen fehérjéjét támadják: nagy probléma, hogy a terápia kezdetén hatékonynak bizonyuló szerekkel szemben a HIV-vírus sokszor rezisztenssé válik, ami a kezelés kudarcát jelenti. A betegség kezelése jelenleg döntően háromféle szer kombinációjával történik, a megfelelő hatékonyság elérése és a rezisztencia kialakulási valószínűségének csökkentése érdekében. A gyógyszeres kezelésnek azonban több mellékhatása is van, ami miatt a betegek gyógyszerszedési fegyelme sokszor alábbhagy a terápia során: a rendszertelen kezelés legfőbb hátránya, hogy megnöveli a rezisztens vírusok kialakulásának esélyét.
Jelenleg 33 millió AIDS-beteg él a világon, és máig összesen 25 millió ember halt meg AIDS-ben vagy az AIDS-hez köthető betegségekben. Magyarországon tavaly másfélszer több HIV-fertőzöttet regisztráltak, mint 2006-ban: ez az adat azt mutatja, hogy átlagosan háromnaponta regisztrálnak egy újabb hazai HIV-fertőzöttet. Az emelkedés elsődleges oka a Nemzeti AIDS-bizottság szerint a szexuális szokások megváltozása: a 2008. márciusában nyilvánosságra hozott adatok szerint 2007-ben 119 új HIV-fertőzöttet vettek nyilvántartásba hazánkban, a 2006-os 81 után (ezzel összesen mintegy 1500-ra nőtt a regisztrált HIV-pozitívok száma). Az új fertőzöttek nagy része továbbra is homoszexuális, de egyre több heteroszexuális esetet is regisztrálnak. A hivatalosan is nyilvántartott HIV-fertőzöttek száma nemcsak Magyarországon, hanem az egész közép-kelet-európai régióban emelkedik, bár a Kelet-Európában tapasztalt robbanásról egyelőre sem Magyarországon, sem a régióban nem beszélhetünk. Az egyre több fertőzés ellenére továbbra is kevés a megelőzésre szánt pénz Magyarországon: évente 20-25 millió forint.
További információk az Itthon rovat cikkében:
Több a HIV-fertőzött Magyarországon.
Jelenleg nincs olyan módszer, amellyel a HIV-fertőzés következtében kialakuló immungyengeséget gyógyítani lehetne. A már forgalomban lévő - és a beteg egész hátralevő élete során szedendő - gyógyszerek "mindössze" arra képesek, hogy késleltessék az immunrendszer összeomlását, ennek viszont az az ára, hogy a beteg könnyen fertőződhet másodlagosan, például tuberkulózissal. Az egyik ígéretes kutatási irányvonal az úgynevezett antiretrovirális gyógyszerek alkalmazása: ezek a szerek képesek megakadályozni a HIV szervezetben történő továbbterjedését. Ez azonban nem jelenti a beteg gyógyulását, mindössze a betegség kezelését: a HIV-vírusról ismert, hogy képes "elrejtőzni" a szervezetben, és bár a gyógyszerszedés ideje alatt a vírus csaknem teljesen eltüntethető a véráramból, illetve az ondófolyadékból, teljesen egyelőre nem irtható ki.
Az antiretrovirális szerekkel folytatott jelenlegi kutatások három fő irányban zajlanak: az első esetben a még egészséges személyeket oltanák be egy vakcinával megelőzési céllal, így vágva el a vírus személyek közötti terjedésének útját; jelenleg két klinikai vizsgálat is folyik ezzel a megközelítéssel, amelyekről jövőre közlik majd az első eredményeket. A második esetben az antiretrovirális szereket mikrobicidekként alkalmaznák, amelyek még a vaginában útját állhatnák a vírus női szervezetbe történő bejutásának. A harmadik megközelítés a legérdekesebb: ebben az esetben semmi mást nem tesznek, minthogy felgyorsítják a kezelés menetét. Már a jelenlegi eljárások is alkalmasak arra, hogy statisztikailag is kimutatható mértékben csökkentsék a vírusszámot, ezért - legalábbis elvileg - az is lehetséges lenne, hogy a már beteg személyek fertőzőképességét is lecsökkentsék ezzel a módszerrel. Myron Cohen (North Carolina Egyetem) és munkatársai például egy 1750 párt magába foglaló klinikai próbát indítottak nemrég, amelyben a párok egyik fele fertőzött volt, a másik fél azonban nem. Az azonban várhatóan csak hét év múlva fog kiderülni, hogy az antiretrovirális szerek valóban képesek-e mérsékelni a betegek fertőzőképességét - olvasható az Economist már idézett összefoglalójában.
13 bázispárból álló DNS-darab a HIV-vírusból: a képet Thomas James és a Pittsburgh Supercomputing Center munkatársai készítették (a kettős-hélix szerkezetű DNS-darabban pirossal láthatóak a nukleotidokból felépülő bázispárok, amelyek a közöttük lévő hidrogénkötésekkel összekapcsolják a sárgával jelölt DNS-szálakat)
Rövidszálú RNS molekulákkal a HIV-fertőzés ellen
A bostoni Harvard Medical School kutatóinak az RNS-interferencia módszerével egerekben sikerült elérniük, hogy a fertőzés jelentősen visszaszoruljon a szervezetben: az RNS-interferencia során néhány bázispár hosszúságú RNS darabokat, az úgynevezett rövid interferáló RNS-eket (short interfering RNA, siRNS) alkalmaznak. Az siRNS-ekkel specifikusan befolyásolható egyes vírusgének működése: az új vizsgálatban olyan egereken próbálták ki a módszert, amelyeknek hiányzott az immunrendszere, és amelyekbe a kutatók emberekből származó vérképző őssejteket juttattak. Ezzel az eljárással elérhető, hogy az egereknek az emberi immunrendszeréhez hasonló védekező mechanizmusaik fejlődjenek ki.
A Cell című sejtbiológiai folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmány szerint antitestekkel - antigének vagy allergének hatására a szervezetben képződő ellenanyagokkal - az siRNS molekulák közvetlenül az egerek azon immunsejtjeibe juttathatóak, amelyek a HIV-vírus egyik elsőszámú célpontját képezik. Az új kutatásban használt antitestek a T-sejtek (a fehérvérsejtek egyik típusa, amely kulcsszerepet játszik a kórokozók elleni védelemben) CD7 fehérjéihez tapadtak, és mivel az antitestekhez előzőleg hozzákötötték a HIV-ellenes, rövidszálú siRNS-eket, ezek egyből a T-sejtek belsejébe jutottak. A most használt háromféle siRNS közül az első képes rá, hogy megakadályozza annak a sejtfelszíni jelfogó molekulának (receptornak) a termelődését, amelyet a HIV a T-sejtekbe történő bejutáshoz használ. A másik két siRNS pedig alkalmas a HIV saját génjeinek megbénítására, amivel megelőzhető a vírus további szaporodása abban az esetben, ha az már sikeresen bejutott a T-sejt belsejébe. A kutatók reményei szerint a módszer klinikai próbáit talán már a közeljövőben meg lehetne indítani.
Egy ígéretes védekezési lehetőség a férfiak körülmetélése, ami szintén jelentős mértékben járulhatna hozzá az AIDS további terjedésének megelőzéséhez - hangzott el a konferencián. A körülmetélés fertőzésmegelőzési céllal végzett módszerének tudományos alapja, hogy a fityma előbőre alatt sok olyan sejttípus található, amelyet a HIV-vírus előszeretettel fertőz meg. Az Afrikában eddig lezajlott felmérések arról tanúskodnak, hogy az AIDS-járvány intenzitásának egyik legjobb előrejelzőjének az tekinthető, hogy mekkora arányban körülmetéltek az adott területen élő férfiak. Klinikai vizsgálatok emellett alátámasztják, hogy a körülmetélés már önmagában is képes az adott férfi fertőzésveszélyét akár 50-60%-kal is mérsékelni (lásd például Catherine Hankins, az ENSZ tudományos tanácsadója által vezetett kutatás eredményeit:
A körülmetélés jelentősen csökkentheti a HIV-fertőzés kockázatát). A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a módszer alkalmazásával 2026-ig hárommillió újabb haláleset válna megelőzhetővé, ráadásul a felnőtt korukban körülmetélt férfiaknak egyes hiedelmekkel ellentétben nem csökken a szexuális teljesítőképességük, és a szexszel járó élvezetet sem befolyásolja negatívan az eljárás (bővebben:
A felnőttkori körülmetélés nem válik a szex kárára).
A körülmetélés nemcsak hogy életmentő beavatkozás lehet, de jól mérhető gazdasági előnyökkel is jár: a francia nemzeti gyógyászati intézet, az INSERM szakemberei Bertran Auvert vezetésével egy számítógépes modell segítségével vizsgálták ezeket az előnyöket. A felmérésben 15 szubszaharai ország vett részt, ahol korábban a teljes férfi lakosság nagyjából felét körülmetélték: ezekben a területeken él a Szaharától délre fekvő területek HIV-fertőzött lakosságának körülbelül 60%-a. A modell jóslatai szerint a valóban széles körben végzett körülmetélési programok az első évtizedben 672 millió amerikai dollárba kerülnének Afrikának, húsz év elteltével azonban 2,3 milliárd dolláros megtakarítást jósol a francia kutatás, ha az említett területen élő férfiak legalább 85%-át körülmetélik - írta nemrég a Nature online hírszolgálata.
A PLoS ONE online változatában közzétett tanulmány szerzői arról is beszámoltak, hogy amikor tavaly 1680 dél-afrikai háztartásban az összes ott élő 15-49 éves férfi számára ingyen körülmetélést ajánlottak, akkor az említett férfiak 65%-a önként alávetette magát az eljárásnak. Auvert szerint az oktatási céllal végzett kampányok fejlesztésére lenne szükség annak érdekében, hogy növeljék a körülmetélt férfiak számát: a kutatók által vizsgált dél-afrikai háztartásokban korábban csak 28%-os volt a körülmetéltség aránya, ami alátámasztja, hogy jelentős eredmény érhető el már egy egyszerű ingyenes programmal is.
Egyik fehérjénk lehet az új HIV-ellenes gyógyszer célpontja
Az amerikai National Institute of Health (NIH) által támogatott egyik kutatócsoport olyan új HIV-ellenes terápiás módszeren dolgozik, amely megoldást jelenthetne a betegség kezelése során kialakuló, igen széleskörű gyógyszerrezisztenciával szemben. A kutatók egészen új megközelítés szerint próbálják támadni a kórokozót: ahelyett, hogy a vírus alkotórészeire ható gyógyszert fejlesztenének, inkább olyan, emberi sejtekben lévő fehérjét céloznak meg, ami a nélkülözhetetlen vírus szaporodásához.
Az eddigi terápiás törekvések a vírusra próbáltak hatni, Pamela Schwartzberg (National Human Genome Research Institute) és munkatársai azonban más irányból közelítették meg a problémát. Mint már említettük, a HIV legfőbb egyik célpontját az immunrendszer T-sejtjei jelentik, amelyekbe bejutva a vírus a gazdasejt anyagcsere-folyamatait használja fel saját szaporodásához. A kutatók a T-sejtekben található, annak aktiválódásában szerepet játszó fehérjét (interleukin-2 indukált T-sejt kináz; ITK) blokkoltak, amivel sikerült megfékezniük a vírus szaporodását. A fehérje blokkolása feltehetően gátolta azokat a jelátviteli útvonalakat, mely a HIV-vírus aktivációjához szükségesek.
Az ITK-gátló szerek már az orvostudomány egyéb területein is megjelentek, így például az asztma kezelésében is próbálják alkalmazni, ahol épp a T-sejtek gyulladáskeltő működésének blokkolását szeretnék elérni.
[origo] egészség