Miközben a legtöbb ország készül az influenza világjárványra, amerikai kutatók szerint nem a H5N1, hanem egy másik, kevésbé ismert, ám az utóbbi időben a madarak között egyre több megbetegedést okozó H9N2-es törzs szintén fenyegető veszélyt jelenthet az emberekre. Amennyiben az emberi influenzavírussal kombinálódik sokkal súlyosabb tünetek léphetnek fel a megbetegedés következtében, ráadásul a fertőzőképessége is jelentősen megnő a kórokozónak. Ezzel a felfedezéssel párhuzamosan, a legutóbbi, 1918-as világjárvány túlélőinek vérében található ellenanyagok segítségével a Vanderbilt Egyetem kutatói hatékony vakcina előállítására törekednek.
Eddig enyhék voltak az emberi megbetegedések
Ajánló
Tájékoztató oldalunk a madárinfluenzáról
Korábban
Madárinfluenza: egyre több területen jelenhetnek meg emberi megbetegedések
Már nem kérdéses, hogy lesz-e influenza-világjárvány
Influenza világjárványra készül a WHO
Indonéziából indulhat az új influenza-világjárvány
Újabb madárinfluenzás esetek: az emberről emberre terjedést vizsgálják
Világméretű influenzajárvány kitörése várható
Orvosi jegyzet az influenzárólEmberi antitestekkel semlegesíthető a H5N1
Az influenzavírust elpusztító mesterséges anyagot hoztak létre
Miért veszélyesebb a H5N1, mint a hagyományos influenzavírusok?
Madárinfluenza elleni oltóanyag - videó
Kapcsolódó cikkek:
A spanyolnátha segíthet leküzdeni a madárinfluenzát
Újfajta mutációk a madárinfluenza vírusában
Stratégiák egy nagyméretű influenzajárvány megfékezésére
H5N1: rosszul sikerült a világjárvány-főpróba
Pirulapatika
Egyetlen mutációval súlyosabb fertőzés
A kutatócsoport módosította a H9N2-es törzset, majd a vírusfertőzések szempontjából az ember szervezetéhez rendkívül hasonló módon viselkedő görényeken próbálta ki. Egyetlen mesterségesen előidézett mutáció az "új madárinfluenzán" sokkal virulensebbé és fertőzőképesebbé teszi a kórokozót, valamint könnyebben terjed állatról állatra a kór, mint a H5N1 altípus esetében. Ezenfelül a mesterségesen módosított kórokozó sokkal gyorsabb és súlyosabb lefolyású légúti megbetegedést okoz a megfertőzött állatoknál.
A vizsgálat legfontosabb megállapítása azonban az, hogy a H9N2-es törzs a kísérletekben nagyon könnyen kombinálódik a H3N2-es szezonális, emberi influenzát okozó vírustörzzsel. Ebben az esetben szintén jelentősen növekedhet az okozott tünetek súlyossága, és a kombinálódott vírus már cseppfertőzés útján is terjedne. A kutatók szerint az effajta kombináció előfordulhat a természetben is, amennyiben valaki egyszerre fertőződik meg mindkét vírussal.
Két vírus kombinálódása okozhatja a világjárványt
A most közölt vizsgálati eredmények azért is lehetnek rendkívül fontosak, mert a szakértők egybehangzó állítása szerint az elkövetkező tíz évben 50%-nál is nagyobb eséllyel alakulhat ki világméretű járvány (ún. pandémia). Eddig azonban a kutatók elsősorban a legtöbb halálos emberi áldozatot szedő H5N1-es vírustörzsre koncentráltak. Az amerikai kutatók jelenlegi vizsgálati eredményei azonban arra utalnak, hogy már a H9N2-es vírustörzs is hasonló veszélyeket rejthet magában.
A világjárvány várhatóan Ázsiából indul, mivel ez a térség kiváló közeg az állatokra, illetve az emberekre is veszélyes vírustörzsek keveredéséhez. Ha a nagy halálozási aránnyal járó madárinfluenza és az emberről emberre cseppfertőzéssel, könnyen terjedő hagyományos influenzavírus találkozik, akkor új, hibridvírus alakul ki, amely a humán influenzához hasonló gyorsasággal fog terjedni, annál azonban sokkal veszélyesebb lesz. Ennek oka, hogy immunrendszerünk még sosem találkozott ezzel a vírussal, így védekezni sem tudunk majd ellene. Magyarország felkészüléséről, a várható világjárványra való előkészületekről és a WHO-által regisztrált eddigi madárinfluenzás megbetegedésekről korábbi cikkünkben részletesebben tájékozódhat.
Túlélők ellenanyagaival a világjárvány ellen?
Az eddig feljegyzett legpusztítóbb, 1918-as influenza világjárvány túlélőinek ellenanyagai (antitestjei) még mindig védelmet nyújtanak a halálos vírus ellen - közölték amerikai kutatók a Nature című tudományos folyóirat legújabb számában. A spanyolnáthának is nevezett járvány 50 és 100 millió közti áldozatot szedett világszerte, 32 túlélője ma 91, illetve 101 éves kor között van, ők még gyerekként győzték le a fertőzést. Immunrendszerüket virológus és immunológus szakértők vizsgálták, és úgy vélik, eredményeik segíthetnek legyőzni a világjárványt kiváltó vírustörzseket, amelyek gyorsabban terjednek el, mintsem vakcina készülhetne az általuk okozott fertőzés megelőzésére. Az 1918-as spanyolnátha vírusa a H1N1 törzs ugyanis - akárcsak a madárinfluenza jelenleg fenyegető vírusa - az influenza A-vírus egyik altípusát képezte., mégis egy mutáció révén képessé vált terjedni emberről emberre.
"Nagyon meglepő volt, hogy ennyi idő elteltével is megtaláltuk a túlélők vérében a spanyolnáthát okozó vírusra több mint 90 évvel ezelőtt termelődött ellenanyagokat, amelyek a kísérleti egereknek is védelmet nyújtottak az 1918-as vírustörzs ellen" - mondta James Crowe, a Vanderbilt Egyetem munkatársa. "Az általunk elkülönített antitestek igen különlegesek, mert nagyon szorosan képesek kapcsolódni a vírushoz. Ez teszi lehetővé, hogy az 1918-as vírust extrém hatékonysággal pusztítsa el az immunrendszer, amihez kis mennyiségű antitest is elegendő" - tette hozzá Crowe. A kutatók most azt tanulmányozzák, hogyan működnek ezek az antitestek, hogy más vírusokhoz is ellenanyagot tudjanak termeltetni. A tanulmány azt bizonyítja, hogy az ember hosszan tartó védettséget építhet ki a madárinfluenzával szemben - vélik a tanulmány szerzői. A tudósok szerint a spanyolnátha túlélőitől származó ellenanyag átmeneti kezelést tehet lehetővé, amíg a megfelelő vakcinát előállítják.
Az influenzavírusok típusai
Napjainkban az influenza az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés. Súlyát igen gyors, esetenként robbanásszerű, világméretű elterjedése és gyakori, olykor magas halálozású szövődményei adják. Az influenzavírusnak három szerotípusa (A, B és C), ezeken belül pedig több altípusa van. Az állati és humán megbetegedést egyaránt okozó A típusba sorolható vírusok kiterjedt járványokat okoznak, a humán megbetegedésekért felelős B vírus általában kisebb lokális járványokból, a szintén emberi fertőzést előidéző C vírus pedig sporadikus, egyedi esetekből izolálható.
Az embert érintő nagyobb influenzajárványok kórokozói, valamint a madárinfluenzáért felelős altípusok rokonságban vannak egymással, és egyaránt az "A" csoportba tartoznak. A madárinfluenza elsősorban a szárnyasok súlyos, rendkívül fertőző megbetegedése: a házi szárnyasok általában mentesek a madárinfluenza-vírusoktól, a vadon élő madarak egy része - például a költöző vízi szárnyasok, kacsák, libák - viszont állandó hordozóknak tekinthetők. Ezektől a madárfajoktól a házi szárnyasok és más állatok, például a sertések is megkaphatják a betegséget, rendszerint a fertőzött madarakkal való közvetlen érintkezés útján. A madárinfluenzának egyébként több száz vírustörzse ismert, de közülük mindösszesen négy - a H5N1, a H9N2, a H7N3, a H7N7 - fertőzött meg embert a WHO jelentése szerint. Ezek közül a törzsek közül járványtani szempontból eddig főleg a H5N1-es törzset tartották jelentősnek, azonban az amerikai kutatók vizsgálata szerint a H9N2-es törzs is hasonlóan súlyos tüneteket okozhat az érintettekben egyetlen mutáció révén.
[origo] egészségNapjainkban az influenza az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés. Súlyát igen gyors, esetenként robbanásszerű, világméretű elterjedése és gyakori, olykor magas halálozású szövődményei adják. Az influenzavírusnak három szerotípusa (A, B és C), ezeken belül pedig több altípusa van. Az állati és humán megbetegedést egyaránt okozó A típusba sorolható vírusok kiterjedt járványokat okoznak, a humán megbetegedésekért felelős B vírus általában kisebb lokális járványokból, a szintén emberi fertőzést előidéző C vírus pedig sporadikus, egyedi esetekből izolálható.
Az embert érintő nagyobb influenzajárványok kórokozói, valamint a madárinfluenzáért felelős altípusok rokonságban vannak egymással, és egyaránt az "A" csoportba tartoznak. A madárinfluenza elsősorban a szárnyasok súlyos, rendkívül fertőző megbetegedése: a házi szárnyasok általában mentesek a madárinfluenza-vírusoktól, a vadon élő madarak egy része - például a költöző vízi szárnyasok, kacsák, libák - viszont állandó hordozóknak tekinthetők. Ezektől a madárfajoktól a házi szárnyasok és más állatok, például a sertések is megkaphatják a betegséget, rendszerint a fertőzött madarakkal való közvetlen érintkezés útján. A madárinfluenzának egyébként több száz vírustörzse ismert, de közülük mindösszesen négy - a H5N1, a H9N2, a H7N3, a H7N7 - fertőzött meg embert a WHO jelentése szerint. Ezek közül a törzsek közül járványtani szempontból eddig főleg a H5N1-es törzset tartották jelentősnek, azonban az amerikai kutatók vizsgálata szerint a H9N2-es törzs is hasonlóan súlyos tüneteket okozhat az érintettekben egyetlen mutáció révén.
