A súlyos mértékű, rendszeres horkolás a korai érelmeszesedés önálló kockázati tényezője, amely később akár stroke vagy szívroham kialakulásához is vezethet - állítják vizsgálati eredményeikre hivatkozva ausztrál kutatók. A szakemberek eredményei azért is figyelemre méltóak, mert ez az első alkalom, hogy konkrét alvásvizsgálatokkal sikerült alátámasztani ezt az összefüggést. Milyen tényezők hajlamosíthatnak a horkolásra? Mit tehetünk, hová fordulhatunk a betegség megelőzése, kezelése érdekében?
Ajánló
Az [origo] egészség szív- és érrendszeri problémákkal foglalkozó aloldala
A hangosan horkolóknál több az infarktus és a szélütés - magyar kutatók eredményei
Életmentő lehet az érelmeszesedés következményeinek korai felismerése
Korábban:
A horkolás komoly egészségügyi problémát is jelezhet
Tanácsok a nyugodt, pihentető alváshoz
Alvászavarok és az agyvérzés kockázata
A délutáni szieszta csökkenti a szívinfarktus kockázatát
Orvosi jegyzet
Orvosi jegyzet az agyi keringési zavarokról
Videóriport-sorozat
Agyi keringési zavarok: tanácsok a stroke megelőzéséhez
Ismeretterjesztő-betegtájékoztató rövidfilmek az angináról és a szívinfarktusról
Videóriport-sorozat a magasvérnyomás-betegségről
Stroke: otthoni gondozás és ápolás - filmes összeállításunk
Interaktív ajánló
Szív- és érrendszeri kockázatbecslő kalkulátor
Pirulapatika
Súlyos horkolás: komoly esély az érelmeszesedésre
Az eredmények alapján a pácienseket három csoportra osztották: enyhe horkolókra - 0-25% éjszakai horkolás az alvási időből -, közepes horkolókra - 25-50% éjszakai horkolás - és súlyos horkolókra, akik az éjszaka több mint felében horkoltak. Az eredmények szerint a fej-nyaki verőér súlyosabb fokú elmeszesedése az enyhe horkolók 20 százalékában, a közepes horkolók 32 százalékában, míg a súlyos horkolóknak már 64 százalékában volt diagnosztizálható.
Dr. Sharon Lee, a kutatás vezetője vizsgálati eredményeikre alapozva kijelentette, hogy a súlyos horkolóknak érdemes lenne kivizsgáltatniuk magukat az érbetegségek kockázati tényezőire is, ugyanis ez a kísérőtünet felhívhatja a figyelmet az érrendszerben már meglévő, de láthatatlan, súlyos következményekkel járó elváltozásokra.
A hazai felmérés is hasonló eredményt mutat
Amint arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, a hangosan horkolók körében több a szívbetegség és a szélütés a Semmelweis Egyetem szakembereinek kérdőíves vizsgálatai szerint. A kutatásban résztvevő védőnők a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének átfogó egészségügyi felmérésének részeként 12 643 magyar résztvevőt kérdeztek ki otthonukban 2002-ben. A kérdések közül néhány a horkolásra, a szív- és érrendszeri betegségekre, valamint a szélütésre vonatkozott. A vizsgálatba bevont 18 év feletti személyek kor, nem és lakhely szerint is reprezentálták a teljes magyar lakosságot, az ország 150 régiójában a Kopp Mária által vezetett nagyszabású felmérésben.
A magyar kutatók megállapították, hogy a hangos horkolás - légzési szünetekkel súlyosbítva - összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a szélütés megemelkedett kockázatával. Az eredmények alapján a hangos horkolók 34 százalékkal nagyobb eséllyel kaptak szívrohamot, mint a halkan horkoló személyek, és az utóbbi csoporthoz képest 67 százalékkal nőtt az esélyük arra, hogy szélütés éri őket.
A horkolás miatt alvás közben esetlegesen súlyosabb légzéskimaradás -alvási apnoé - alakulhat ki, amelynek oka a felső légutak pillanatnyi elzáródása. Ekkor a lágy szövetek a torok hátulján elernyednek, és részben vagy teljes egészében elzárják a levegő útját. Ez a légzéskimaradás akár 10-30 másodpercig is eltarthat, óránként 20-40 alkalommal is előfordulhat, és következményeként a páciens vérének oxigénmennyisége lecsökken. Amikor csökken az agy felé áramló vér mennyisége, az agyi kis vérerek kitágulnak, hogy minél több vért minél hosszabb ideig tudjanak befogadni. A kis vérerek károsodása azzal a veszéllyel járhat, hogy az átáramló vér mennyiségének éjszakai csökkenésekor nem tudják biztosítani az agysejteknek szükséges oxigént és cukrot. Enyhébb esetekben ez vészreakciót vált ki, így az agy riadóztatja a beteget, aki felébred, a súlyosabb helyzetekben azonban agyvérzés alakulhat ki és az érintett reggelre megbénulhat.
- Alvás- és érfalvizsgálat együtt
- Szűkebb garat és túlsúly: nagyobb esély a horkolásra
