Mire kell figyelnie egy kismamának a terhesség első hónapjaiban? Hogyan kerülhető el a kezdeti émelygés és a rossz közérzet? Milyen általános életmódbeli változtatások szükségesek ahhoz, hogy magzatunk egészséges maradhasson? Mindenkire egyformán érvényes, általános tanácsok nehezen adhatóak, de az orvossal és a védőnővel történő konzultációt követően kialakítható a saját alkatunknak leginkább megfelelő, személyre szabott életvitel.
Kell-e változtatnuk az életvitelünkön, ha babát várunk?
Ajánló
Kapcsolódó anyagaink:
Évente egyszer panaszmentesség esetén is ajánlottak a nőgyógyászati vizsgálatok
Magzati szűrővizsgálatok a genetikai rendellenességek kimutatására
Az ultrahangos és biokémiai vizsgálatok jelentősége a magzati rendellenesség-szűrésben
Toxoplazmózis: higiénikus macskatartással elkerülhető a magzatkárosodás
A terhesgondozás során elvégzendő vizsgálatok
A férfi eredetű meddőség kezelési lehetőségei
A női eredetű meddőség kezelési lehetőségei
Down-kór és nyitott gerinc
A Down-kór szűrése - hazai helyzetkép
Down-kór szűrés anyai vérből és ultrahanggal
Korábban:
Kevesebb és rosszabb minőségű a kövér férfiak spermája
A Chlamydia-fertőzés rontja a spermiumok minőségéta
Egyedülálló képek az emberi petesejtről tüszőrepedés közben
Születendő gyermekünk nemét valóban befolyásolhatják az étkezési szokásaink
Napi két csésze kávé is veszélyes lehet a kismamákra
Terápiás hűtés oxigénhiányos csecsemőknek
A légszennyezés csökkenti a magzat méretét
Fiúterhességeknél nagyobb a vetélés esélye stressz hatására
Lehetséges komplikációk a magzat vérkeringésének kialakulása során
Otthon szülés: az otthonos környezet és a megbízható orvosi háttér ötvözése lehet a cél
A legfőbb cél, hogy a születendő baba egészséges legyen, ami folyamatos orvosi felügyeletet igényel: a nőgyógyász szakorvos számára nélkülözhetetlen információkat nyújt a családi és az egyéni kórelőzmény ismerete, valamint a meghatározott időközönként elvégzett terhességi vizsgálatok eredményeinek kiértékelése. A rendszeres ellenőrző vizsgálatokkal felismerhető például egy korábban lappangó cukorbetegség vagy a különféle súlyosságú pajzsmirigybetegségek, amelyek negatívan befolyásolhatják a terhesség kimenetelét (a terhesség felismerését követő legfontosabb vizsgálatokról korábbi cikkeinkben írtunk részletesen: Terhesség előtti és terhesség alatti vizsgálatok, Magzati szűrővizsgálatok a genetikai rendellenességek kimutatására, Az ultrahangos és biokémiai vizsgálatok jelentősége a magzati rendellenesség-szűrésben.) A korábban észre nem vett cukorbetegség fennállása esetén például speciális étrendre van szükség, amelyet dietetikus szakember állít össze a kismama számára, személyre szabottan. A speciális étrend célja a vércukorszint normális értékének elérése, majd megtartása: a diéta összetétele függ többek között a leendő anya életkorától és testsúlyától, illetve attól, hogy többet vagy kevesebbet sportol-e; általánosságban elmondható, hogy az étrend főként zöldség-, gyümölcs-, illetve gabonafélékből, hús- és halkészítményekből, valamint különféle tejtermékekből áll. Rendellenes pajzsmirigyműködés és cukorbetegség esetében például a következő tanácsok adhatók: a kismama kerülje a túlzott fizikai aktivitást, ügyeljen a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre, valamint kerülje a jódtartalmú gyógyszereket. Emellett elengedhetetlen a rendszeres orvosi ellenőrzés a pajzsmirigy-hormonszintek és a vércukorszint élettani határok között tartása érdekében.
Általánosságban elmondható, hogy a kismama addigi életmódja a terhesség kezdetekor nem igényel gyökeres változtatást - feltéve persze, hogy addig sem dohányzott, kerülte a túlzott és rendszeres alkohol- vagy drogfogyasztást, valamint a túlzott fizikai igénybevételt. Ha korábban rendszeresen sportolt, akkor a terhesség első felében továbbra is sportolhat, ha azonban korábban nem végzett rendszeres testmozgást, akkor nem épp a terhesség kezdeti időszaka ajánlott arra, hogy komolyabb edzésbe kezdjünk. Komolyabb étrendbeli változtatások sem szükségesek abban az esetben, ha a kismama már a terhesség előtti időszakban is az egészséges táplálkozás híve volt: a magzatvédő vitaminok szedése mellett fontos szempont, hogy naponta többször és rendszeresen étkezzünk (a magzatvédő vitaminokról lásd keretes anyagunkat; a változatos és vegyes táplálkozásról korábbi cikkünkben írtunk részletesen: Az egészséges táplálkozásról felnőtteknek). Semmiképp se kezdjünk azonban fogyókúrázni, ez ugyanis komolyan veszélyeztetheti a baba egészségét. Kisebb vagy közepes mértékű súlygyarapodás - a terhesség alatt átlagosan 12-16 kilogramm - egyébként gyakran előfordulhat a terhesség elején, ez azonban nem jelent komoly problémát, és ha kiegyensúlyozottan táplálkozunk, akkor ezt az értéket többnyire nem is lépjük túl.
A terhességi mérgezés kiszűrése és kezelése
Az említett átlagos értéknél magasabb súlygyarapodás esetén fontos tisztázni, hogy mi a hirtelen súlytöbblet kiváltó oka: az egyik ok lehet például az úgynevezett terhességi mérgezés (orvosi szóval toxémia): a mérgezés jól meghatározható tünetekkel, szélsőséges esetben a magzat és az anya részéről is életveszélyes állapottal járó probléma, amely lehet immunológiai eredetű, de jelentkezhet korábban már fennálló cukor- és vesebetegség vagy magasvérnyomás miatt is. Az elsődleges toxémiánál a méhlepény sejtpusztulásának oka, hogy nagyon hasonló szerkezetűek az anya és a magzat fehérjéi (antigénjei), ezért a megfelelő időben nem kezdődik meg az anya méhlepénybolyhait a magzati antitestekkel szemben védő antitestek termelődése. Másodlagos terhességi mérgezésnél a méhlepény sejtpusztulását a már említett alapbetegségek okozzák. Mivel mindkét esetben elpusztulhatnak a méhlepény sejtjei, ezért nagyon fontos, hogy a problémát még idejében felismerjék, egyrészt a vérnyomás és testsúly rendszeres mérésével, valamint a vizeletben található fehérjék mennyiségi és minőségi elemzésével (a mérgezést minden esetben fehérjevizelés kíséri). A magzat állapotának nyomon követését a rendszeres ultrahangos vizsgálatok teszik lehetővé, amelyek menetéről korábbi cikkünkben már részletesen beszámoltunk.
A terhességi mérgezés során az egyik legfontosabb tényező a vérnyomáscsökkentés (például béta-blokkolókkal vagy a kálciumcsatornák működését gátló gyógyszerekkel), és fontos lehet a méhlepény keringésének javítása is (a magasvérnyomást az erek túlzott összehúzódása váltja ki). Nagyon fontos, hogy ne történjen folyadékmegvonás, hiszen a hirtelen súlygyarapodás sok esetben épp a túlzott vízvisszatartásból ered: semmiképp ne szedjünk tehát vízhajtó szereket, mivel ezek a vérből vonják el a vizet. Étrendi kezelésként javasolható a zöld- és fekete teák fogyasztása, valamint a kávéfogyasztás, természetesen csak mértékletes mennyiségben. Napi két csésze kávénál ne fogyasszunk többet, ha pedig korábban nem volt szokásunk a rendszeres kávézás, akkor ne a terhesség elején szokjunk rá. Megemlíthető, hogy egy 2008. januárjában megjelent tanulmány szerint a 200 milligrammot meghaladó kávéfogyasztás növelte a vetélés kockázatát, a két csésze kávénak megfelelő mennyiség alatt azonban nem jelentkeztek statisztikailag is kimutatható eltérések a kávét fogyasztó és nem fogyasztó kismamák vetélési gyakoriságaiban.
Egyéb életmódbeli tényezők
Az egyéb életmódbeli tényezőket tekintve szintén nincsenek általános, mindenkire egyformán érvényes megkötések: a kismama a terhesség első felében például nyugodtan folytathatja addigi munkáját, amennyiben az nem jelent számára túlzott megterhelést. Ha a napi munkavégzéssel járó stressz kezelhető a számára, emellett jól érzi magát a munkahelyén és hiányzik számára a kollégákkal való napi személyes kapcsolat, akkor nyugodtan javasolható, hogy továbbra is járjon be dolgozni. A komolyabb fizikai igénybevétellel és az éjszakai munkavégzéssel járó munkák azonban kerülendőek, továbbá azok a munkakörök is, ahol a kismama sugárterhelésnek vagy különféle vegyi anyagoknak lehet kitéve. Mivel az immunrendszer a terhesség alatt kevésbé képes védekezni a fertőzésekkel szemben, járványos időszakokban (például influenzajárvány esetén) sem tanácsos bemenni a munkahelyünkre. A terhesség második felétől kezdve már általánosan javasolható, hogy a kismama inkább otthonról és csak részmunkaidőben dolgozzon, egyéni teherbírása szerint, és csak abban az esetben, ha ezt ő maga egyáltalán nem érzi megterhelőnek.
Mikortól és meddig szedjünk magzatvédő vitaminokat?
A folsavat, B12-, B2- és B6-vitaminokat, valamint a különféle nyomelemeket tartalmazó magzatvédő vitaminok szedését ajánlatos már a várható teherbeesés előtt megkezdeni, és nagyjából a harmincadik hétig folytatni. Ezt követően az orvossal való konzultáció dönti el, hogy szükséges-e a vitaminkészítmények további adása: abban az esetben például, ha a baba mérete nagyobb az átlagosnál, már a harmincadik hét előtt érdemes abbahagyni a vitaminok szedését, mert nehezebb hüvelyi szülésre, esetleg császármetszésre is számíthatunk. A magzatvédő vitaminokon kívül nem szükséges más vitaminkészítményt szednünk, hiszen ezek multivitaminok, így a legtöbb szükséges vitamint és nyomelemet egyszerre tartalmazzák. Ez alól kivétel lehet a B6-vitamin, amiből fokozottabb mennyiség bevitelére van szükség abban az esetben, ha a kismamánál émelygés, hányinger vagy hányás lép fel a terhesség kezdeti időszakában. A vérképelemzés lehetővé teheti a vas és a B12-vitamin további pótlásának szükségességét is, amennyiben fennáll a vérszegénység kialakulásának veszélye.
[origo] egészségA folsavat, B12-, B2- és B6-vitaminokat, valamint a különféle nyomelemeket tartalmazó magzatvédő vitaminok szedését ajánlatos már a várható teherbeesés előtt megkezdeni, és nagyjából a harmincadik hétig folytatni. Ezt követően az orvossal való konzultáció dönti el, hogy szükséges-e a vitaminkészítmények további adása: abban az esetben például, ha a baba mérete nagyobb az átlagosnál, már a harmincadik hét előtt érdemes abbahagyni a vitaminok szedését, mert nehezebb hüvelyi szülésre, esetleg császármetszésre is számíthatunk. A magzatvédő vitaminokon kívül nem szükséges más vitaminkészítményt szednünk, hiszen ezek multivitaminok, így a legtöbb szükséges vitamint és nyomelemet egyszerre tartalmazzák. Ez alól kivétel lehet a B6-vitamin, amiből fokozottabb mennyiség bevitelére van szükség abban az esetben, ha a kismamánál émelygés, hányinger vagy hányás lép fel a terhesség kezdeti időszakában. A vérképelemzés lehetővé teheti a vas és a B12-vitamin további pótlásának szükségességét is, amennyiben fennáll a vérszegénység kialakulásának veszélye.
