A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) szakembereinek kutatásai szerint a szemüreg zsírtartalmának növekedése lehet a szem alatti táskák kialakulásának elsődleges oka. A kutatók szerint ezért a felesleges zsír eltávolítása jelentheti a megoldást azoknak, akik ezt a gyakori problémát szeretnék kezeltetni.

Ajánló
Szemészet - Az [origo] egészség szemészeti témákkal foglalkozó oldala
Az [origo] egészség plasztikai sebészettel foglalkozó aloldala
A szemhéjplasztikával eltüntethetőek a fáradtság okozta táskák
Korábban
Mit tehet Ön szemének egészségéért 40 éves kor fölött?
Mit tehet Ön a monitorok szemkárosító hatása ellen?
Mit tehet Ön helyes táplálkozással szemének egészségéért?
Mit tehet Ön a zöldhályog ellen?
Mit tehet Ön annak érdekében, hogy kontaktlencséje kényelmes és biztonságos legyen?
Mit tehet Ön a szemet érintő sérülések megelőzése érdekében?
A tanulmányban 40 (17 férfi, 23 nő) tizenkét és nyolcvan év közötti páciens mágneses rezonanciás képeit vetették össze, és azt találták, hogy az alsó szemhéj szövetei megnagyobbodtak az életkorral, amit leginkább a zsírszövetek növekedése okozott.
A korral a zsírszövet mennyisége is nő
A "zsírsérvnek" is nevezett jelenség leggyakoribb kezelése a zsír sebészeti úton történő eltávolítása. A szem alatti táskák kialakulása esetén ugyanis a zsírszövet mennyisége nem változik, de a zsírt a helyén tartó lemez elgyengül vagy megsérül, és ezért a zsír előbukkan" - magyarázta Dr. Sean Darcy, a vizsgálatok vezetője. A fenti szemüregi zsírsérv-elméletet tanulja a legtöbb plasztikai sebész. A tanulmány alapján azonban egyértelművé vált, hogy a zsírszövet mennyisége nő a korral, és ez a mennyiségbeli növekedés lehet a fő oka a táskás szemeknek, nem pedig a legyengült kötőszöveti szalagok. Eddig még egyetlen tanulmány sem mutatta ki a kötőszöveti lemez meggyengülését.
Újfajta szemlélet szükséges
Jelenleg sok plasztikai sebész alkalmaz olyan eljárásokat a táskás szem kezelésére, amikkel egyáltalán nem távolít el zsírszövetet. Ilyen eljárás például, amikor a zsírszövet helyzetét változtatják meg, vagy a szemet körülvevő izmot erősítik meg, esetleg azokat a kötőszöveti szalagokat feszítik meg, amik a szemgolyót a helyén tartják. Ez utóbbi kettő jelentős beavatkozással jár, a zsíráthelyezéshez vagy -eltávolításhoz képest. Ráadásul ezeket az eljárásokat annak ellenére használják, hogy eddig semmilyen adat sem támasztja alá, hogy ezekre az izmokra vagy kötőszöveti szalagokra jelentősen kihatna az öregedés. "Eredményeink alapján több plasztikai sebésznek is meg kellene változtatnia a tasakos szemekre alkalmazott kezelési eljárását" - nyilatkozta a cikk társszerzője Dr. Timothy Miller. A kutatók szerint a szemhéjplasztikának a fent leírt eljárások helyett szinte rutinszerűen kellene tartalmaznia a zsíreltávolítást.
Személyre szabott kezelés minden páciens esetén
A szemhéjplasztika során az öregedés fokától illetve a betegség előrehaladtától függően a felső vagy alsó szemhéjat, esetleg mindkettőt megfiatalítják. Leggyakrabban az alsó szemhéjat kell műteni, mert a páciensek legtöbbje arra panaszkodik, hogy a szemük fáradtnak, puffadtnak és táskásnak tűnik. A sebészek a szemhéj bőrének természetes ráncai mentén ejtett vágáson át távolítják el a felesleges zsírszövetet, és ezáltal javítják az alsó szemhéj külalakját. "Bár a táskás szemet főként az öregedés és a zsírtartalom növekedésének számlájára írhatjuk, kialakulásában más tényezők is szerepet játszhatnak" - mondta Miller. A kutatók azt javasolják, hogy a plasztikai sebészek minden szemhéjplasztika esetén alkalmazzanak személyre szabott megközelítést, miután felmérték az összes lehetséges okot. A kutatócsoport következő lépésként olyan páciensekről készít majd mágneses rezonanciás felvételeket, akik táskás szemük miatt fordultak orvoshoz.
A szemgödör alsó területét fedő bőr alatt lágy kötőszövet és zsírszövet található, mely utóbbi mennyisége a genetikai háttérnek megfelelően egyénenként változik. Ez a szövetállomány kóros állapotokban vagy különféle gyógyszerek miatt is megduzzadhat, és sötét foltként árnyékot idézhet elő, főleg a kiugró csontozatú személyeknél. A táskák kialakulásában az is szerepet játszik, hogy a szem alatt a bőr igen vékony, és ha valami irritálja a bőr érhálózatát, a hajszálerek kitágulnak, és a fokozott véráramlás sötétebb tónust kölcsönöz a bőrnek. Ezeket a tágulatokat egyaránt okozhatja hőhatás, napégés vagy koffein, de gyakori kiváltó tényező lehet egy allergiás reakció (ételallergia, asztma, szénanátha vagy ekcéma esetében) is.
A táskák kialakulásának hátterében csökkent máj- és vesefunkció is állhat, de kísérőjelensége lehet minden olyan kórállapotnak, amely szövetközötti folyadék felszaporodásával jár (így a plazmafehérjék csökkent szintje vagy például a pajzsmirigy alulműködése esetén). A táskák kialakulása azonban leggyakrabban alváshiányra vagy az elégtelen táplálkozásra vezethető vissza. Általánosságban elmondható, hogy aki nem piheni ki magát, sápadtabb lehet, mint normálisan, ami kedvez a vér bőrön való áttünedezésének. További ok lehet az elégtelen vasbevitel és a vashiány okozta vérszegénység, amelyben a táskák a szövetek elégtelen oxigénellátására utalnak. Az öregedést is sokszor kísérheti a szem alatti táskák megjelenése, mivel a kötőszöveti rostok az életkor előrehaladtával meggyengülnek, az elvékonyodó-megereszkedő bőrrétegen pedig áttűnik a hajszálerek finom rajzolata.








