A testzsír által termelt új típusú hormont - palmitoleinsav - azonosítottak amerikai kutatók, amelynek segítségével a cukorbetegség és más, az elhízással összefüggő állapotok elleni kezelés új irányt vehet - áll a Cell című tudományos folyóirat legújabb számában. A vizsgálat jelentőségét az adja, hogy az eddig ismert fehérje- vagy szteroidalapú vegyületek mellett zsírsavakból is képződhetnek hormonok.
Előnyösebb összetételű zsírszövet a génmódosított egerekben
Ajánló
Orvosi jegyzet a cukorbetegségről
Húsz éven belül járványszerű méreteket ölthet a világon a cukorbetegség
Növényi és állati eredetű zsiradékok
Mit kell tudni a transz-zsírsavakról?
Korábban:
A legfrissebb ajánlások az egészséges táplálkozásról
Növényi és állati eredetű zsiradékok
Mit kell tudni a transz-zsírsavakról?
Elhízásra hajlamosító zsírsavak
Interaktív ajánló
Pirulapatika
Az eredmények szerint a magas kalóriatartalmú étrenden tartott egerek mindkét csoportja jelentősen meghízott, azonban azoknál az állatoknál, amelyek esetében genetikai módosítás történt, kisebb mértékű súlynövekedés és egészségesebb zsírszövet-összetétel volt kimutatható. Ezenfelül azoknál az egereknél, amelyeknél nem fejeződtek ki a dajkafehérjék, azok vérzsír-, testzsír- és májzsírösszetétele is jóval kedvezőbb volt, mint a normál egereknél mérhető értékek.
Zsírszerű hormon okozza a jótékony hatást
A következő lépésben a kutatók megvizsgálták, milyen vegyületnek lehet szerepe a meglepő eredmény kialakításában. A génkezelt egerek vérében egy egyszeresen telítetlen zsírsav, a palmitoleinsav magas koncentrációját találták a kontrollcsoporthoz képest. A kutatók feltételezése szerint a zsíranyagcserét szabályozó dajkafehérjék hiánya esetén ugyanis nagy mennyiségű palmitoleinsav képződik a zsírszövetben, amely a vérrel szállítódva egyfajta jelzőmolekulaként - hormonként - szolgál a többi szerv, elsősorban a máj és az izomrendszer részére. Az említett szervekben a palmitoleinsav az inzulinhoz hasonló hatást fejt ki, vagyis csökkenti a vér glükózszintjét, azáltal, hogy serkenti a glikogéntermelést. Emellett a vegyület szabályozza a zsíranyagcserét is azáltal, hogy megakadályozza nagyobb mennyiségű zsír lerakódását az említett szervekben. A normál egerekben nem szabadul fel nagyobb mennyiségű palmitoleinsav, mert jelen vannak a megfelelő dajkafehérjék. A kutatók szerint a következő feladat a hormon receptorának és pontos hatásmechanizmusának feltérképezése.
Gyógyszer lehet a cukorbetegség és a zsírmáj-szindróma ellen
Amennyiben az újonnan talált hormonnak az embereknél is ugyanaz a szerepe, mint az egereknél, értékes gyógyszerré válhat a 2-es típusú cukorbetegséggel vagy az úgynevezett zsírmáj-szindrómával szemben - mondta Dr. Gökhan Hatamisligil, a kutatás vezetője. További fontos eredmény az is, hogy a testzsír szaporodásával csökken a termelődő palmitoleinsav mennyisége, ami azt jelenti, hogy az elhízott pácienseknél sokkal kevésbé jelentkezik a hormonként viselkedő anyag jótékony hatása, pótlásával azonban új irányt vehetne a cukorbetegség és az elzsírosodott máj kezelése.
Az inzulin és a zsírszövet kapcsolata
A sejtek működéséhez energiára van szükség, melyet szervezetünk a szőlőcukor "elégetéséből" fedez. A szőlőcukor sejtekbe való felvételét és raktározását az inzulin nevű hormon szabályozza. Az inzulin a hasnyálmirigy belső elválasztású hormonja, mely a normális vércukorszint fenntartásáért felelős. Táplálkozás után megemelkedik a vércukorszint, és ez a hasnyálmirigyet fokozott inzulin-elválasztásra serkenti: a termelődő inzulin segíti a sejtek szőlőcukor-felvételét és raktározását, normalizálva ezzel a vércukorszintet. Cukorbetegség akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy nem termel elegendő inzulint, vagy a sejtek nem reagálnak rá megfelelően, ezáltal magas vércukorszint alakul ki.
Az elhízottság vagy magas kalóriatartalmú ételek fogyasztása esetén megnő a zsírszövet mennyisége, és a zsírszövetből szabad zsírsavak, valamint egy tumor nekrózis faktornak nevezett mediátor anyag szabadul fel. A zsírsavak és egyéb mediátorok akadályozzák az inzulin sejten belüli hatásait. Ennek következtében emelkedik a vér glükózkoncentrációja, csökken a glükózból történő zsírsavszintézis, és az izomsejt és a zsírsejt nem tud glükózt felvenni. Az izomsejtben a fehérjeszintézis helyett éppen ellenkezőleg, a fehérjelebontás dominál, a felszabaduló aminosavakból glükóz épül fel, ami tovább növeli a vér glükózkoncentrációját. A zsírszövetből zsírsavak szabadulnak fel, amelyek tovább növelik a vér zsírsavszintjét, ez pedig jelentősen hozzájárul az érelmeszesedés kialakulásához.
A palmitoleinsav
Zsírsavaknak azokat a karbonsavakat nevezzük, melyek hosszabb, nem elágazó láncot tartalmaznak, ami telített vagy telítetlen lehet: a telített zsírsavak nem tartalmaznak kettős kötéseket vagy más funkciós csoportot a karboxilcsoporton kívül, a telítetlen zsírsavak ezzel ellentétben legalább egy kettős kötést tartalmaznak a láncban. A kutatás során hormonszerű hatásért felelős palmitoleinsav az egyszeresen telítetlen zsírsavak közé tartozik és az állati és emberi zsírszövetnek is természetes összetevője. Bővebben a telített és telítetlen zsírok közti különbségről: Mit kell tudni a transz-zsírsavakról?, Elhízásra hajlamosító zsírsavak, Növényi és állati eredetű zsiradékok).
Korábbi kapcsolódó anyagaink: Zsírsavaknak azokat a karbonsavakat nevezzük, melyek hosszabb, nem elágazó láncot tartalmaznak, ami telített vagy telítetlen lehet: a telített zsírsavak nem tartalmaznak kettős kötéseket vagy más funkciós csoportot a karboxilcsoporton kívül, a telítetlen zsírsavak ezzel ellentétben legalább egy kettős kötést tartalmaznak a láncban. A kutatás során hormonszerű hatásért felelős palmitoleinsav az egyszeresen telítetlen zsírsavak közé tartozik és az állati és emberi zsírszövetnek is természetes összetevője. Bővebben a telített és telítetlen zsírok közti különbségről: Mit kell tudni a transz-zsírsavakról?, Elhízásra hajlamosító zsírsavak, Növényi és állati eredetű zsiradékok).
Még mindig a hagyományos inzulinbeadás a legmegbízhatóbb: Magyarországon jelenleg több mint félmillió cukorbeteg él, és közülük mintegy 150 000 páciensnek van szüksége naponta legalább egyszer inzulinpótlásra. Évek óta rengeteg kísérlet és klinikai vizsgálat zajlik azzal a céllal, hogy a betegek számára kellemetlen, nap mint nap többszöri tűszúrással járó inzulinbeadást kiválthassák egy másik módszerrel. Áttekintjük az ezzel kapcsolatos eddigi eredményeket és a jövőbeni lehetőségeket, illetve a már elérhető alternatívák hazai finanszírozását.
Jövőbeli lehetőség a cukorbetegség hatékony kezelésére: A Minnesotai Egyetem kutatóinak állatkísérletei újabb lépést jelentenek az inzulintermelő sejtek állatokból emberekbe történő beültetése felé, ami véget vethetne a transzplantációk számbeli korlátozásának. Bernhard Hering és kutatócsoportja sertések inzulintermelő hasnyálmirigysejtjeit ültette át majmokba (állati szervek és szövetek emberbe történő átültetése, vagyis xenotranszplantáció), amivel az állatoknál sikerült elérni az 1-es típusú cukorbetegség visszafordítását egy fél éves időtartamú kísérlet során. "Az eredményeink azt sugallják, hogy a sertések sejtjeit a jövőben talán fel tudjuk majd használni a cukorbetegség tartós gyógyítására. Most, hogy sikerült az idegen fajból származó sejteket felismerő és a védekező immunreakciók szempontjából meghatározó anyagcsere-folyamatokat azonosítanunk, már elkezdhetünk olyan, az immunrendszer működését elnyomó (immunszupresszív) eljárások kifejlesztésén dolgozni, amelyek célja, hogy a módszer idővel emberekben is alkalmazhatóvá váljon" - mondta Hering. Ez az eljárás - ha a jövőbeli klinikai tesztek is sikeresek lesznek - a jelenleg alkalmazott hagyományos transzplantációs eljárások alternatívája lehetne.
[origo] egészség
