Húsz éve fordult elő utoljára, hogy az influenza elleni oltóanyagban található háromféle elölt vírustörzs mindegyikén változtatni kellett: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 2008 márciusában bejelentette a döntést, a Portugáliában szeptember 14. és 17. között megtartott influenzakonferencián pedig arra is felhívták a figyelmet, hogy a járvány az idén súlyosabb lehet, mint a korábbi években. A 2008/2009-es szezonban várható járványügyi helyzetről Dr. Berencsi Györgyöt, az Országos Epidemiológiai Központ virológusát kérdeztük - a módosított vakcina októbertől már elérhető lesz a háziorvosi rendelőkben.

Ajánló
Nem az influenza a szeptemberi nátha oka
Tanácsok kismamáknak és szoptató anyáknak az őszi-téli meghűléses időszakra
Kiderült, honnan indulnak az influenzajárványok
Élethosszig tartó védelmet adhat egy új vakcina az influenzával szemben
Miért télen terjed jobban az influenza?
Az influenzavírust elpusztító mesterséges anyagot hoztak létre
Elkészült az influenza-biochip
A fokozottan veszélyeztetett személyek, például a gyermekek és az időskorúak mellett már a legutóbbi influenzajárvány alkalmával is indokolt volt a fiatal felnőttek és a középkorúak oltása, hiszen a hazai fertőzések csaknem 90%-ában az influenza H1N1-es vírustörzsének 2006-ban izolált, Salamon-szigeteki változata dominált. Ez az altípus korábban még sosem fordult elő nálunk, így védettséget sem élvezhetett ellene a szervezetünk, a módosított oltás azonban megfelelő védelmet nyújtott a beoltottak számára. Ez alól csak azok a ritka esetek jelentettek kivételt, amikor az influenza egy jóval ritkább altípusa okozta a megbetegedést (az emberi influenzát okozó vírustörzsekről és a fertőződés szempontjából fokozottan veszélyeztetett csoportokról lásd keretes anyagunkat).
A 2007/2008-as szezonra szánt influenzavakcinában található vírustörzsek azonban nem mindenhol egyeztek meg azokkal az influenzatípusokkal, amelyek járványt okoztak. Az USA-ban például 2008 februárjában a H3N2-es vírustörzs volt a leggyakoribb, és a vakcina elölt B-vírusa sem volt azonos azokkal a törzsekkel, amelyek az amerikai fertőzések többségét okozták (az influenza elleni oltás hatékonyságának különbségeit százalékos eltérésekben lehet kifejezni: ugyanaz a vakcina eltérő hatékonysággal bírhat a különféle országokban, hiszen a földrajzi helyzettől függően más-más vírustörzsek terjedése lehet a leggyakoribb). Hazánkban mindez nem jelentett problémát, ugyanis a H1N1-es törzs Salamon-szigeteki változata okozta a legtöbb fertőzést, ami ellen hatékony védelmet nyújtott az oltás - mondta Berencsi György.
A jelenlegi influenzaoltások a vírusok felületén található fehérjékre hatnak, amelyek azonban nagyon gyorsan átalakulnak, mutálódnak, újabb és újabb feladatot adva ezzel a vakcinák készítőinek. Az immunizálás mindig a következő influenzaszezon feltételezhető, elölt kórokozóit tartalmazó oltóanyag beadásával történik: a hatékony vakcina előállítása érdekében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkatársai minden év szeptemberében és februárjában választják ki azokat a vírustörzseket, amelyek bekerülnek az aktuális vakcinába. A WHO szakemberei összetett számítógépes modellek segítségével választják ki a legújabb oltás összetevőit, de száz százalékos biztonsággal természetesen sosem jósolható meg, melyik vírustörzs okozza majd a legtöbb fertőzést. Minden alkalommal a vírustörzsek azon altípusai kerülnek az oltóanyagba, amelyek felszíne a legtöbbet változott az előző oltóanyag összeállítása óta eltelt fél évben: a 2008/2009-es szezonban ezek közé tartozik az influenza A H1N1-es vírustörzsének egyik újabb változata (H1N1/Brisbane/59), a H3N2 újonnan megjelent fajtája (Brisbane/10) és a B-vírusok egyik újabb típusa (B/Florida).
Berencsi György kiemelte, hogy a komolyabb járvány elkerülése érdekében az idei szezonban a kockázati csoportba tartozókon kívül is a lehető legtöbb embert be kellene oltani. Az oltást érdemes októberre-novemberre időzíteni, bár sokszor még a járvány kezdete előtt beadott oltás is hatásos lehet. Az idei, év eleji magyarországi influenzajárvány nyolc hete alatt 253 ezren mentek orvoshoz influenzás tünetekkel, és az 1,3 millió adag térítésmentes oltóanyag 80 százalékát használták fel a járvány időszakában. A laboratóriumi vizsgálatok mind az influenza A, mind pedig B vírusát kimutatták, de a fertőzések döntő részéért a H1N1 Salamon-szigeteki változata volt a felelős, nálunk tehát "bevált" a járványra vonatkozó előzetes WHO-becslés. Az új vakcina októbertől nálunk is igényelhető lesz a háziorvosoknál, a pontos időpontról a rendelőkben lehet majd érdeklődni.
Az influenza napjaink egyik legjelentősebb, cseppfertőzéssel terjedő heveny légúti vírusfertőzése: az influenza súlyát világjárványt okozó képessége és gyakori, esetenként magas halálozású szövődményei adják. Az influenzát okozó vírusok az Orthomyxovirus influensae nevű víruscsaládba tartoznak: a víruscsaládon belül az egyes vírusok A, B és C csoportokba oszthatóak. Az állati - például madarak, sertések - és humán megbetegedést egyaránt kiváltani képes A-vírusok kiterjedt helyi és világjárványokat, a humán betegséget okozó B-vírusok általában kisebb lokális járványokat, a szintén emberi fertőzéseket előidéző C-vírusok pedig egyedi (sporadikus) eseteket okozhatnak.
Az influenza elleni oltóanyag általában is mindenki számára ajánlott, idén azonban mindez fokozottan javasolt. Emellett fontos, hogy a fertőződés szempontjából veszélyeztetett személyek megkapják: fokozottan veszélyeztetettek például a csecsemők és a kisgyermekek, a 60 év feletti idősek, a krónikus betegek, az egészségügyi dolgozók, valamint a szoptató anyák és az influenzaszezon idejét megelőzően családalapítást tervező nők. Az oltóanyag influenza-megbetegedést nem okozhat, hiszen nem tartalmaz élő vírust.








