Miközben világszerte a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálozási lista élén, sok betegről nem is tudni, mi okozza nála a bajt, hiszen nem tartozik egyik közismert kockázati csoportba sem: nem dohányzik, nem kövér és a koleszterinszintje is normális. Az általános mikrobiológia Dublinban rendezett konferenciáján nemrég a fogínybetegség és a szívbetegségek között fennálló összefüggésre hívta fel a figyelmet egy kutatócsoport.
Ajánló
Szív- és érrendszeri betegségek
Kapcsolódó cikkek:
A szájápolásról - nem lehet elég korán kezdeni!
Bakteriális rágógumi lassíthatja a fogak romlását
A fogínybetegségek ellen is jó lehet a bor
A gyermek tejfogainak elhanyagolása problémát okozhat a maradandó fogaknak is
Korábbi cikkeink:
Egyszerű és gyors vérvizsgálat a szívinfarktus kimutatására
A testmozgás idősebb korban is javítja a szív anyagcseréjét
A rendszeres horkolóknál gyakoribb az érelmeszesedés
Infarktusra hajlamosít a szív körüli zsírlerakódás
Interaktív ajánló
Animáció a szív ingerületvezető rendszeréről
Szív- és érrendszeri kockázatbecslő kalkulátor
Pirulapatika
Hősokkfehérjéket nemcsak a baktériumok, hanem az állatok és a növények is termelnek: a sejtek így válaszolnak a legkülönbözőbb stresszállapotokra, mint például a gyulladás, a méreganyagok, az éhezés és az oxigén- vagy vízmegvonás. A hősokkfehérjéket ezért stresszfehérjeként is szokták emlegetni. Egyesek közülük úgynevezett molekuláris dajkaként működnek: segítenek más fehérjéknek szerkezetük kialakításában és stabilizálásában, valamint a biológiai membránokon való átjutásukban. Más stresszfehérjék idegen fehérjéket kötnek meg és mutatnak be az immunrendszer sejtjeinek.
Mivel hősokkfehérjéket saját sejtjeink éppúgy előállítanak, mint a bennünk élő baktériumok, immunrendszerünk számára sokszor lehetetlen megkülönböztetni, melyiket termeltük mi magunk, és melyiket a minket megtámadó kórokozók. Ez oda vezethet, hogy immunrendszerünk a szervezet saját hősokkfehérjéi ellen is támadást indít: amikor ez megtörténik, fehérvérsejtek gyülemlenek fel az artériák falának szöveteiben, és kezdetét veszi az érelmeszesedés folyamata. A kutatók olyan, a T-sejtek közé tartozó fehérvérsejteket találtak az érelmeszesedéses páciensek beteg ereiben, amelyek a fogínybetegséget okozó baktériumok és az ember hősokkfehérjéit egyaránt képesek felismerni. Ez arra utal, hogy a fehérjék közötti hasonlóság lehet a kapocs a szájüregi fertőzések és az érelmeszesedés között: a molekuláris hasonlóság azt eredményezheti, hogy amikor immunrendszerünk a szájüregi fertőzés ellen harcol, saját fehérjéink is a célkeresztjébe kerülhetnek, s ennek végső soron az artériáink látják a kárát.
Amennyiben ez igaz, gyökeres változtatásokra van szükség az egészségügyi megelőzési kampányok üzenetében, és a szájhigiéné megóvását központi szerephez kell juttatni a felnőttek egészségvédelemében. Tudatosítani kell az emberekben, hogy fogínyük épségének megóvásával egyben a szívük megbetegedésének kockázatát is csökkentik - véli Seymour. "Kutatásunk jelentős lépés lehet a szívbetegségek jobb megértése, eredményesebb gyógyítása és hatékonyabb megelőzése felé. Minél inkább tisztában vagyunk a kockázati tényezőkkel, annál inkább féken tudjuk tartani a betegséget" - hangoztatta a Dublinban összegyűlt kutatók előtt a professzor.
[origo] egészség
