Amerikai kutatók megtalálták az immunrendszer azon sejtjeit, amelyek kulcsszerepet játszhatnak a terápiarezisztens - gyógyszereknek ellenálló - asztma kialakulásában. Az eredmények alapján a jövőben célzott, hatékony gyógyszerek kifejlesztése indulhat meg a kórkép ezen típusának gyógyítására.
Az asztmások 5-10 százaléka érintett
Ajánló
Korábban:
Asztmát okozhat az anya helytelen táplálkozása
Az allergia kialakulásában kulcsfontosságú génváltozatot azonosítottak
A globális felmelegedés súlyosbíthatja az allergiát és az asztmát
Fontos eredmények az allergiás reakció molekuláris hátteréről
Az anyai stressz is növelheti a gyermekkori asztma kialakulásának kockázatát
A kipufogógáz már rövid idő alatt is ronthatja az asztmások állapotát
Fontos felfedezés az ételallergia és asztma kapcsolatáról
A gyermekkori asztma genetikai háttere
Orvosi jegyzet:
Interaktív ajánló
Animáció az allergiás reakció kialakulásáról
Pirulapatika
Ezek a betegek az inhalációs szteroid és hosszú hatású hörgőtágító kezelés ellenére is folyamatosan kínzó tünetekkel küszködnek, gyakran szorulnak sürgős kórházi vagy intenzív osztályos kezelésre, korlátozott a fizikai terhelhetőségük, munkaképességük, következésképpen rossz az életminőségük. Azokban a súlyos asztmás esetekben, ahol a nagy dózisú inhalációs szteroid és hosszú hatású hörgőtágítók rendszeres alkalmazása ellenére is a tünetek folyamatosan fennállnak gyakran kényszerül az orvos a tablettás szteroidok átmeneti vagy rendszeres adására. A szteroid kezelésnek ez a formája - szemben az inhalált bevitellel - mellékhatásokat okoz.
Reményt keltő eredmények
Dr. Jay Kolls és munkatársai szerint az immunrendszer T-sejtjeinek egyik csoportja a segítő T-sejtek 17-es sejtvonala állhat a terápiarezisztens asztma hátterében.
A T-sejtek a sejtcsoport ugyanis állatkísérletek eredményei szerint komoly szerepet játszik abban, hogy az érintett betegek nem reagálnak a hagyományos gyógyszerekre. A vizsgálatok alapján olyan további kutatások indulhatnak el, amelyek a kórkép immunológiailag célzott terápiás lehetőségeinek kifejlesztését segíthetik. Ebben az esetben minden érintett személyre szabott terápiában részesülhetne.
Az asztma jelenlegi helyzete
Az asztma Magyarországon mintegy 200 ezer embert érint, azonban ez a szám a következő években fokozatosan tovább emelkedhet. Az asztma gyakoriságának emelkedésének oka, hasonlóan a többi allergiás betegséghez, teljes egészében még nem tisztázott. Biztos, hogy fontos kóroki szerepet játszanak a civilizációs szennyezések, "városi" életmód. Az asztma jelentkezésében nagy hányadot, közel a felét teszik ki a korai gyermekkorban diagnosztizált esetek. Sajnálatos módon az utóbbi években nem csak az asztmások száma emelkedett, hanem a megjelenése is a fiatalabb korosztály felé tolódott. Emelkedett az asztmások száma a dohányosok és a szénanáthásak körében. Nemek közti lényeges különbség nem mutatkozik, de családon belüli halmozódás igen. Az asztmáról és gyógyításáról orvosi jegyzetünkben bővebben tájékozódhat.
Korábbi, kapcsolódó anyagaink: Az asztma Magyarországon mintegy 200 ezer embert érint, azonban ez a szám a következő években fokozatosan tovább emelkedhet. Az asztma gyakoriságának emelkedésének oka, hasonlóan a többi allergiás betegséghez, teljes egészében még nem tisztázott. Biztos, hogy fontos kóroki szerepet játszanak a civilizációs szennyezések, "városi" életmód. Az asztma jelentkezésében nagy hányadot, közel a felét teszik ki a korai gyermekkorban diagnosztizált esetek. Sajnálatos módon az utóbbi években nem csak az asztmások száma emelkedett, hanem a megjelenése is a fiatalabb korosztály felé tolódott. Emelkedett az asztmások száma a dohányosok és a szénanáthásak körében. Nemek közti lényeges különbség nem mutatkozik, de családon belüli halmozódás igen. Az asztmáról és gyógyításáról orvosi jegyzetünkben bővebben tájékozódhat.
Asztmát okozhat az anya helytelen táplálkozása: Amerikai kutatók szerint a folsav és más táplálékkiegészítők növekvő használata lehet az egyik oka annak, hogy az asztma előfordulási gyakorisága csaknem megkétszereződött az elmúlt huszonöt évben. A jelenség lehetséges magyarázata, hogy az étrendbeli változások hatására a géneket szabályozó folyamatok is módosulnak, ami asztmát idézhet elő a babában. A Duke Egyetem kutatói által vemhes egereken végzett tanulmány során azt találták, hogy azoknál az egereknél, amelyek étrendjét különféle, metilcsoportokat is tartalmazó táplálékkiegészítőkkel dúsították fel, nagyobb eséllyel fordultak elő asztmás utódok, mint a szabad metilcsoportokat nem tartalmazó, sima étrenden nevelt egércsoportban. A vizsgálatban szereplő táplálékkiegészítőkben az volt a közös, hogy a szervezetbe kerülve az említett metilcsoportok képesek leválni róluk, ezáltal megváltoztathatják az anya DNS-ének metilációs mintázatát, ami hatással lehet a születendő baba immunrendszerének működésére is. Ez többek között hajlamossá teheti a csecsemőt az allergiás eredetű asztma kialakulására.
A kipufogógáz már rövid idő alatt is ronthatja az asztmások állapotát: Régóta ismert, hogy az autók kipufogógáza - ott is elsősorban a dízel üzemanyagé - hosszú távon légúti megbetegedésekhez, például asztma kialakulásához vagy ennek felerősödéséhez vezethet. Angol kutatók most egyértelmű bizonyítékot találtak rá, hogy a kipufogógáz már rövid idő - két óra - alatt is mérhető romlást eredményez az asztmások állapotában.
Az anyai stressz növelheti a gyermekkori asztma kialakulásának kockázatát: Az állandó stressz alatt élő anyák gyermekei nagyobb eséllyel válhatnak asztmássá, mint azok, akik nyugodtabb anya mellett nőnek fel - állítja egy kanadai tanulmány. A kanadai Manitoba Egyetem vizsgálatában 14 ezer, 1995-ben született gyermek általános egészségügyi adatait, betegségeit és életkörülményeit elemezték a kutatók: a vizsgált gyermekek közül nagyjából 1000-nél (azaz 7%-uknál) diagnosztizáltak asztmát 7 éves korukig. A vizsgálat eredményei szerint azok a gyermekek, akiknek édesanyja a felmérés időtartama alatt tartós stressz hatása alatt élt, 25%-kal hajlamosabbak voltak az asztma kifejlődésére, mint a kevésbé stresszes anyával élő társaik. Ez a hajlamosító tényező függetlennek mutatkozott az asztma egyéb rizikófaktoraitól, mint a nem, a városi lakóhely vagy a koraszülöttség. A vizsgálat érdekessége, hogy az anyai stressz és a gyermekkori asztma közötti összefüggés a magas jövedelműeknél volt a legerősebb.
Az eredeti közlemény a Journal of Immunology című folyóirat szeptemberi számában jelent meg.
[origo] egészség
