Rómában nemrég zajlott le a cukorbetegség kutatására létrehozott európai szövetség találkozója, ahol több új, a cukorbetegség kezelési lehetőségeivel kapcsolatos eredményt is bemutattak. Cikkünkben két, a konferencián is elhangzott tanulmányt ismertetünk: egy kanadai kutatócsoport eredményei szerint a szokásos, napi kétszeri szúrás helyett heti egyszeri injekcióval is jól kezelhető a betegség kettes típusa, egy másik kutatócsoport pedig a bőr alá ültethető új készülékről számolt be, amellyel az eddigieknél hatékonyabban ellenőrizhető a vércukorszint. Két másik, szintén a napokban megjelent tanulmány szerint a kamillatea és a vegán étrend is segíthet megelőzni a cukorbetegséggel járó komolyabb szövődményeket.
Heti egy injekció a kettes típusú cukorbetegség kezelésére
Ajánló
Cukorbetegséggel foglalkozó cikkeink gyűjtőoldala
Korábban:
Az eddigi legrészletesebb vizsgálat a 2-es típusú cukorbetegség genetikai hátteréről
Húsz éven belül járványszerű méreteket ölthet a világon a cukorbetegség
A zsírszövetben termelődő hormon segíthet a cukorbetegeken
Sikeres kísérleti őssejt-terápia cukorbetegségre
A leheletből is ki lehetne mutatni a cukorbetegséget
A dohányosok nagyobb eséllyel lesznek cukorbetegek
Országos felmérés indult a cukorbetegség korai felismerése és megelőzése érdekében
Még mindig a hagyományos inzulinbeadás a legmegbízhatóbb
Orvosi jegyzet
Interaktív ajánló
Cukorbetegek korai retinakárosodása
Cukorbetegek késői retinakárosodása
Pirulapatika
Az új, hat hónapos klinikai vizsgálatban Dr. Daniel Drucker (Mount Sinai Kórház, Torontó Egyetem) 300 betegen vizsgálta a bélben termelődő hormonokat utánzó szer hatékonyságát. A résztvevőket két csoportra osztották: az egyikben csak heti egyszeri injekciót adtak, a másikben pedig a szokásos napi kétszeri (heti 14 injekció) adagolást alkalmazták. A gyógyszer hatóanyaga a glukagon nevű hormonhoz hasonló peptid (Glucagon-Like Peptide; GLP-1) hatását utánozza, vagyis a táplálékfelvételre reagálva fokozza a hasnyálmirigy inzulinelválasztását (a vérben lévő glükóz mennyiségétől függően) és csökkenti a glukagon hormon termelődését, amelyet szintén a hasnyálmirigy termel, de hatása az inzulinéval ellentétes, vagyis emeli a vércukorszintet. A GLP-1 és a peptid hatását utánzó szerek (inkretin mimetikumok) végeredményben csökkentik a vér glükózkoncentrációját, segítve ezzel a vércukorszint megfelelő beállítását: a kutatócsoport kimutatta, hogy a normális vércukorértékek eléréséhez a gyógyszer heti egyszeri alkalmazása is elegendő, ugyanis a betegek 75%-nál ez megfelelőnek bizonyult - olvasható a kutatók sajtóközleményében.
Az újfajta kezelési eljárás további előnye, hogy a betegek első csoportjában kevesebb mellékhatás jelentkezett a napi kétszeri injekciót kapó csoporttal szemben, és nem növekedett náluk a túlzottan alacsony vércukorszint (hipoglikémia) kialakulásának veszélye sem. Jelenleg a GLP-1 hatását utánzó többféle gyógyszer klinikai tesztelése is folyamatban van, a heti egyszeri kezelés engedélyezését pedig várhatóan 2009-ben vizsgálja majd a kanadai gyógyszerhatóság.
Bőr alá ültethető vércukorszint-ellenőrző készülék egyes típusú cukorbetegeknek
Szintén nemrég fejeződött be egy másik széleskörű klinikai vizsgálat, amelyben 1-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél próbáltak ki egy új, bőr alá ültethető vércukorszintmérő eszközt. Az 1-es típusú cukorbetegségnél - az előzőekben már említett kettes típussal ellentétben - idővel teljesen megszűnhet az inzulintermelés, ugyanis a hasnyálmirigy béta-sejtjei elpusztulnak. Ez a típus leggyakrabban gyermekeknél és fiatalabb korban fordul elő (bár későbbi életkorban is kialakulhat): a betegségre való hajlam örökölhető és egyes vírusok is elindíthatják a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek pusztulását. Inzulin hiányában a sejtek fehérjékből, illetve zsírokból próbálnak meg az energiaszükségletüket fedező glükózt előállítani, annak ellenére, hogy magas a vércukorszint (a szervezet sejtjei - az agysejtek kivételével - csak inzulin jelenlétében képesek felvenni a vérből a glükózt).
A New England Journal of Medicine című orvosi folyóirat október 2-i számában megjelent tanulmányba 322, 8 és 72 év közötti beteget vontak be. A résztvevőket két csoportra osztották aszerint, hogy a bőr alá ültethető új eszközt használták-e, vagy a jelenleg is forgalmazott, hagyományos vércukorszintmérő berendezéseket, amely nem folyamatosan, hanem csak bizonyos időközönként méri a glükózkoncentrációt. A két csoport tagjait 26 héten át ellenőrizték: a bőr alatti szerkezetnek a vércukorszint beállítására gyakorolt hatását a hemoglobin A1c (glikohemoglobin, rövidítve HbA1c) szintjének mérésével állapították meg. A glikohemoglobin a vörösvérsejtek oxigénszállító anyagának, a hemoglobinnak egy olyan formája, amelyhez glükóz kapcsolódik: a HbA1c szintje jól jelzi a vércukorszint hosszú távú alakulását, így a cukorbetegség kezelési hatékonyságának egyik fontos laboratóriumi mutatója. A HbA1c-érték azt fejezi ki, hogy mennyi a cukrot kötő forma aránya az összes hemoglobinhoz képest (százalékban): a kapott értékből következtetni lehet rá, hogy milyen volt a vizsgált személy átlagos vércukorszintje az elmúlt három hónapban. Akinek rendszeresen magas a vércukorszintje, annál 7 százalék feletti HbA1c-értéket kapnak az orvosok: a sikeres kezelés célja felnőtteknél a 7 százalék alatti, gyermekeknél és serdülőknél pedig a 7,5-8 százalékos érték elérése.
A tanulmány kezdetekor a betegek mindkét csoportjában 7 és 10 százalék közötti HbA1c értékeket mértek. A csoportokat életkor szerint is további alcsoportokra osztották, így külön vizsgálták a 8-14 és a 15-24 éves korosztályt, illetve a 24 évesnél idősebbeket. Az új eszközzel folytatott vércukorkontroll a 25 évnél idősebbek körében hozta a legjobb eredményeket: a HbA1c értékek náluk átlagosan 0,53%-os csökkenést mutattak a kontrollcsoporthoz viszonyítva, anélkül, hogy nőtt volna a túlzottan alacsony vércukorszint kialakulásának valószínűsége - olvasható a Juvenile Diabetes Research Foundation sajtóanyagában. A két másik csoport tagjainál nem mutatkozott statisztikailag is kimutatható különbség a HbA1c szintek átlagos csökkenésében: ennek részben az lehet az oka, hogy az utóbbi két korosztályban nem mindenkinél volt kellően rendszeres az eszköz alkalmazása. A 25 évnél idősebbek 83%-ánál volt valóban rendszeres a használat, a 15-24 éveseknél azonban már csak a résztvevők 30%-a vette komolyan a napi rendszerességgel végzett méréseket, a 8-14 éveseknek pedig nagyjából a fele (itt természetesen szülői segítséget is igényelt a vizsgálat).
"Az eredmények mindenképp fontosnak tekinthetőek, még ha statisztikailag nem is mindenhol volt valódi eltérés a csoportok között. A tanulmányból kiderül, hogy a vércukorszint folyamatos ellenőrzése nemcsak egyszerűen kényelmesebb a betegek számára, hanem olyan eszköz, amivel folyamatos használat mellett jelentős eredmények érhetőek el. A vércukorszint eddigieknél pontosabb ellenőrzése hosszabb távon várhatóan csökkentené az 1-es típusú cukorbetegség későbbi, esetenként súlyos komplikációinak megjelenési esélyét" - nyilatkozta Dr. Aaron Kowalski, a kutatást támogató alapítvány programigazgatója.
A vércukorszint folyamatos mérését lehetővé tevő eszközöket több cég már jelenleg is gyárt, az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) pedig engedélyezte az eszközök kiegészítő jelleggel történő használatát. A most vizsgált eszköz egy eldobható, bőr alá ültethető érzékelőből áll, amelyet pár naponta kell cserélni: az érzékelőből egy kisméretű hordozható eszközhöz érkeznek a jelek, amely folyamatosan megjeleníti az aktuális, öt percenként frissülő vércukorértékeket. Az eredmények alapján a kutatók remélik, hogy az 1-es típusú cukorbetegek számára rövid időn belül mindennapi gyakorlattá válhat az eszköz használata.
- Heti egy injekció a kettes típusú cukorbetegség kezelésére
- Néhány új étrendi tanács cukorbetegeknek: kamillatea és vegán étrend
