A tüdőrák gyógyszeres kezeléséhez már többféle hatóanyag, illetve ezek kombinációjából álló úgynevezett terápiás protokoll áll rendelkezésre az onkológus szakember számára. Ezeknek a terápiáknak a sikeressége betegenként nagy mértékben változhat. Ha sikerülne minden betegnek azt a kezelést adni azonnal, ami személyre szabottan az ő daganatára a legjobban hat, akkor sokkal sikeresebb lenne a tüdőrák gyógyszeres kezelése.
A betegségnek megfelelő kezelés
Ajánló
Az [origo] egészség tüdőbetegségekkel foglalkozó aloldala
Az [origo] egészség daganatterápiával foglalkozó alrovata
Korábban:
Menni vagy nem menni? Szűrővizsgálatok behívóval és saját kezdeményezésre
A tüdőrák korszerű kivizsgálása és kezelése
Amit a tüdőszűrésről tudni érdemes
Orvosi jegyzetek
Személyre szabott diagnosztika
Ennek a problémának a megoldására jött létre egy új tudomány terület, az úgynevezett "farmakodiagnosztika". Ez a szóösszetétel arra utal, hogy olyan diagnosztikáról van szó, ami megjósolja, hogy az adott betegnél mi lenne a leghatékonyabb gyógyszeres kezelés.
Ahhoz, hogy erre választ kapjunk le kellett mennünk a molekulák, legtöbbször a gének szintjére, hiszen az ezen a szinten lévő különbségek vannak összefüggésben a gyógyszermolekulák daganatsejtekre kifejtett hatásával. Ezért ez az új tudományterület a molekuláris genetikai diagnosztika, a molekuláris patológia és a molekuláris gyógyszertan határterületén jött létre. A molekuláris farmakológusok határozzák meg milyen molekuláris szintű jelenségek eredményezik az adott gyógyszer hatékonyságát. A daganatsejteket felismerő patológus és a molekuláris genetikai diagnosztikával foglalkozó szakember szoros együttműködésére, és új speciális technológiákra van szükség ahhoz, hogy ezek a molekuláris szintű különbségek az adott beteg daganatszövet mintájából kimutathatók legyenek.
Nem kissejtes tüdőrák esetében már megvannak a lehetőségek
A vizsgálatokat a szövettani diagnózis céljára kivett és archivált mintákból is el lehet végezni. Tehát az esetek többségében nem kell új mintavétel. Jelenleg a tüdőrák, ezen belül az úgynevezett nem kissejtes tüdőrákok, gyógyszeres kezelési stratégiájának a megtervezéséhez leginkább a daganatsejtek növekedési jelútjára célzottan ható terápiás szereknél van szükség és lehetőség. (A nem kissejtes tüdőrák az összes tüdőrákos eset mintegy 80%-át teszi ki. A tüdőrákok típusairól korábbi cikkünkben bővebben olvashat.)
Akiknél az eddigi tapasztalatok alapján legnagyobb valószínűséggel hatékony ez a gyógyszer, ott bizonyos ritka (10-15%) mutációk vannak jelen a gyógyszer célpontjául szolgáló növekedési faktor receptort ("EGFR") kódoló génben. Ilyenkor gyakorlatilag minden esetben jó terápiás válasz alakul ki. Nemzetközi eredmények alapján átlagosan több mint egy évig féken lehet tartani a daganatot, egyes esetekben akár több évig is. Nagyon fontos, hogy az ilyen mutációt hordozó betegek megfelelő molekulárisan célzott terápiához jussanak. A hazai adatok megegyeznek a nemzetközi eredmények többségével, mind a mutáció gyakoriságával, mind a terápiás válaszok sikerességével kapcsolatban. Ennek alapján 300 olyan beteg lehet évente Magyarországon, akinél ez a mutáció fennáll. A hazánkban eddig felfedezett mutációt hordozó betegek mindegyike jól reagált a kezelésre.
Vizsgálati lehetőségek jelenleg
A molekuláris diagnosztikával azt a mutációt ("KRAS") is ki lehet mutatni, melynek fennállása esetén az eddigi tapasztalatok szerint nem érdemes a növekedési faktor receptorra ható gyógyszert alkalmazni a kezelésben. Ez a típusú mutáció a receptor alatt helyezkedik el a jelútban, gyakoribb (30-40%), mint a másik típus, és ekkor nagy valószínűséggel nem fog hatni a molekulárisan célzott gyógyszer.
Jelenleg mindkét mutáció vizsgálata alkalmazható arra, hogy a kezelőorvos döntsön a molekulárisan célzott gyógyszer alkalmazásáról a tüdőrák egy bizonyos szövettani típusa ("adenokarcinoma") esetén. Amennyiben mindkét vizsgálat megtörténik, akkor a következő lehetőségek állnak fent:
- EGFR mutáns: a célzott kezelés nagy valószínűséggel a legjobb választás az adott betegnél;
- KRAS mutáns: a célzott kezelés nagy valószínűséggel a legrosszabb választás az adott betegnél (és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem támogatja a kezelés árát);
- sem az EGFR, sem a KRAS nem mutáns (azaz "vadtípusú") ekkor a kezelési stratégia része lehet ugyan a célzott kezelés, de lehet, hogy csak más gyógyszeres kezelések sikertelensége esetén érdemes használni. Ilyenkor az adott betegnél egyéb molekuláris diagnosztikai vagy klinikai tényezők segíthetik az onkológust a legmegfelelőbb kezelési stratégiai létrehozásában. Ilyen lehet például az EGFR gén másolatainak számát meghatározó speciális molekuláris diagnosztikai eljárás.
[origo] egészség
