A kövérség elleni új gyógyszer kifejlesztését teheti lehetővé egy új felfedezés, amely az elhízás kialakulásában eddig ismeretlen idegrendszeri folyamatot tárt fel. Amerikai kutatók eredményei szerint ugyanis a túlzott táplálékbevitel egy addig gátolt enzim működését indíthatja el, amely jelentősen növeli a zsírraktározás mértékét a szervezetben.
Egy fehérje aktiválódása lehet felelős az elhízásért
Ajánló
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai oldala
Korábban:
Az Atkins-diéta károsítja a vérereket
Kétségbe vonható a csokoládéfüggőség létezése
Az elhízás járványos méreteket öltött a világon
Vonzóbbá teszi az ételt az étvágyfokozó hormon
Jótékonyak is lehetnek a bőr alatti zsírpárnák
Gyermekkorban dől el, hány zsírsejtünk lesz
Fogyókúra bélbaktériumokkal: jövőbeli terápiás lehetőségek
A női derékbőséget döntően a gének határozzák meg
Fontosabb lehet a testsúlynál, hogy mennyire vagyunk fittek
Interaktív ajánló
Pirulapatika
A kutatócsoport egy az immunrendszer működésében kulcsfontosságú fehérjét - NF-kappaB -, azonosított a hipotalamusz idegsejtjeinek egy speciális csoportjában, de általában inaktív állapotban. Az NF-kappaB aktiválódásának hatására az immunrendszer sejtjeinek működése megváltozik, és ennek következtében a szervezetben számos pontos kisebb gyulladás alakul ki, és a zsírszövet anyagcseréje is jelentősen megváltozik.
Magas zsírtartalmú étrend: stressz és gyulladás indul el a szervezetben
Amikor a kutatók ugyanis a kísérleti állatokat magas zsírtartalmú étrenden tartották, az említett vegyület extrém módon aktiválódott. Az NF-kappaB termelődésének növelése hatására az egerek sokkal többet ettek még a zsír- és kalóriadús táplálékból is. Ezzel szemben, amikor a kutatók enzimek segítségével gátolták a fehérje aktivitását, akkor megállt a táplálékfelvétel. A fehérje túlműködése idején az egerek szervezete ráadásul figyelmen kívül hagyta a leptin nevű, étvágyat és inzulintermelést szabályozó hormon jelzéseit is.
Ezután a szakemberek genetikai módosítással hatástalanították a speciális fehérjét aktiváló vegyületet. Ennek következtében - az NF-kappaB aktivitásának hiányában - a magas zsírtartalmú étrenden tartott egerek sem híztak meg, anyagcseréjük a normál kísérleti állatoknak megfelelő volt.
A zsírszövet hormonja
Amint arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk zsírszövetek által termelt leptin hormon közvetlenül a hipotalamuszra hat. A leptin hormon csökkenti a két étvágygerjesztő, és serkenti az étvágycsökkentő fehérjék termelődését, így végül is csökken az éhségérzet. Úgy tűnik, agyi szinten a leptin központi szerepet játszik a táplálékfelvétel szabályozásában, így a most kimutatott mechanizmus egyik természetes szabályozója lehet. Amikor a szervezet zsírraktárai megfogyatkoznak - például éhezés után -, kevesebb leptin hormon termelődik, így kevésbé nyomja el az étvágygerjesztő, és serkenti az étvágycsökkentő fehérjék termelődését, vagyis növeli a táplálékfelvételt.
A nagy mennyiségű zsírszövettel rendelkező állatokban viszont több leptin termelődik, vagyis közvetetten csökken az étvágyuk. Kisebb mértékű testsúlyingadozás esetén minden bizonnyal ez a mechanizmus irányítja a táplálékfelvételt. A leptin indirekt módon, egy több lépésből álló folyamat részeként befolyásolhatja az ételek által kiváltott agyi válaszreakciót.
Az elhízott emberek többségében ugyan elegendő leptin termelődik, ám lehet, hogy esetükben más jelátvivő molekulák hiányoznak, amelyek ugyanennek a folyamatnak a részei, így a leptin “üzenete" nem jut el az agyba. A most felfedezett mechanizmus a leptin gátlásán keresztül is beavatkozik a zsírraktározási folyamat szabályozásába, így lehetséges, hogy az amerikai kutatók rátaláltak erre a hiányzó láncszemre a táplálékfelvétel szabályozásában.
Evolúciós oka lehet az elhízásnak?
Abban valamennyi kutató egyetért, hogy az elhízást végső soron a szervezet energiaegyensúlyának felborulása okozza. Ha több kalóriát veszünk magunkhoz, mint amennyit elégetünk, testünk a felesleget zsírszövet formájában raktározza el. A kutatók eddig úgy gondolták, hogy az egyensúly eltolódása eredhet a túl sok evésből, a túl kevés fizikai aktivitásból vagy a kettő kombinációjából is. Dr. Dongsheng Cai, a kutatócsoport vezetője szerint eredményeik viszont azt bizonyítják, hogy a túlzott mértékű táplálékfelvétel hatására a hipotalamuszban aktiválódik az NF-kappaB, és ennek következtében gyulladás keletkezik a test számos pontján. Ez azonban nem csak a szervezet védekezőképességét, hanem az étvágyat és az anyagcserét is befolyásolja.
Az evolúció alacsonyabb szintjén a vegyület csak az immunvédelem irányításában játszhatott szerepet, a modern társadalomban azonban egy új környezeti hatás, a túlzott táplálékbevitel aktiválhatta. A jelenlegi kutatási eredmények így arra utalnak, hogy az említett két fehérje - NF-kappaB és leptin - egyensúlyának megbomlása is komoly szerepet játszik az elhízás kialakulásában. Dr. Cai és munkatársai ezért abban bíznak, hogy további kísérleteik segítséget nyújthatnak egy olyan hatékony gyógyszer kidolgozásához, mely képes visszaállítani ezt az egyensúlyt, és az egészséges mértékű, a testsúlynak megfelelő táplálékfelvételt.
Az egészséges táplálékbevitel alapvető szempontjai
Az egészséges táplálékbevitelben a főbb szempontok: a jó élelmiszer és élelmi anyag kiválasztása, a napi ételsor megfelelő összeállítása, a korszerű ételkészítési módok alkalmazása, a munkavégzéshez, napi tevékenységhez igazodó étkezési ritmus kialakítása. Induljunk ki abból, hogy az az egészséges felnőtt, akinek testsúlya nem változik - ez azt jelenti, hogy naponta pont annyi energiát juttat a szervezetébe, amennyi az életmódjához szükséges. Ebben az esetben a mennyiségi táplálékfelvétel megfelelő, ezért nem kell számolni az ételek energiatartalmát. Érdemes két-három hetente egyszer megmérni, hogy változott-e a súlyunk.
A megfelelő energiafelvétel mellett a tápanyagok arányára is figyelmet kell fordítanunk. Az energiát szolgáltató és energiát nem adó tápanyagok megfelelő mennyiségét a vegyes táplálkozás fedezi. Minden nap többféle élelmiszerből, élelmi anyagból állítsuk össze az étrendet, így biztosítjuk a menü változatosságát, illetve hogy a táplálék elegendő fehérjét, szénhidrátot, zsiradékot, vitaminokat, ásványi anyagokat és vizet (folyadékot) tartalmazzon. Figyeljünk arra is, hogy ugyanaz a főtt étel két héten belül ne kerüljön az asztalra. A legújabb táplálkozási ajánlásokról a szénhidrátok, zsírok és fehérjék fogyasztásával kapcsolatban korábbi cikkünkben bővebben olvashat.
Korábbi kapcsolódó anyagaink:Az egészséges táplálékbevitelben a főbb szempontok: a jó élelmiszer és élelmi anyag kiválasztása, a napi ételsor megfelelő összeállítása, a korszerű ételkészítési módok alkalmazása, a munkavégzéshez, napi tevékenységhez igazodó étkezési ritmus kialakítása. Induljunk ki abból, hogy az az egészséges felnőtt, akinek testsúlya nem változik - ez azt jelenti, hogy naponta pont annyi energiát juttat a szervezetébe, amennyi az életmódjához szükséges. Ebben az esetben a mennyiségi táplálékfelvétel megfelelő, ezért nem kell számolni az ételek energiatartalmát. Érdemes két-három hetente egyszer megmérni, hogy változott-e a súlyunk.
A megfelelő energiafelvétel mellett a tápanyagok arányára is figyelmet kell fordítanunk. Az energiát szolgáltató és energiát nem adó tápanyagok megfelelő mennyiségét a vegyes táplálkozás fedezi. Minden nap többféle élelmiszerből, élelmi anyagból állítsuk össze az étrendet, így biztosítjuk a menü változatosságát, illetve hogy a táplálék elegendő fehérjét, szénhidrátot, zsiradékot, vitaminokat, ásványi anyagokat és vizet (folyadékot) tartalmazzon. Figyeljünk arra is, hogy ugyanaz a főtt étel két héten belül ne kerüljön az asztalra. A legújabb táplálkozási ajánlásokról a szénhidrátok, zsírok és fehérjék fogyasztásával kapcsolatban korábbi cikkünkben bővebben olvashat.
Nem az üldögélés tesz kövérré: vita az elhízás legfőbb okairól: A túlsúlyosság járványszerű terjedéséért a szakemberek részben a fejlett világ lakóinak elkényelmesedett, mozgásszegény életmódját okolják. Ám egy új kutatás szerint sokkal inkább a túlzott falánkságnak, és nem annyira a mozgáshiánynak köszönhető az iparosodott országokban aggasztó méreteket öltő elhízás. Az összehasonlító vizsgálatokból kiderült, hogy az emberek pont annyi kalóriát égetnek el napjainkban, mint a korábbi generációk. A napi energiafelhasználás valamennyi vizsgálatban hasonló volt, függetlenül attól, hogy azt Európában, az USA-ban vagy a fejlődő országokban végezték-e. Ugyanebben a húszéves periódusban az elhízás gyakorisága Hollandiában a duplájára, az USA-ban pedig a háromszorosára nőtt - olvasható a Science hírportálján.
Márkajelzéssel ellátott csomagolásban finomabb az étel: Egy gyorsétterem jól ismert logója vonzóbbá teszi az ételt a gyermekek számára - derült ki egy korábbi vizsgálatból, amelynek eredményeit az Archives of Pediatrics című gyermekgyógyászati szaklapban tettek közzé. A vizsgálatban résztvevő gyerekek többségének jobban ízlett az étel abban az esetben, ha azt az egyik ismert gyorsétteremlánc logójával ellátott csomagolásban tálalták, mint amikor ugyanazt adták nekik, de jelzés nélküli csomagolásban.
Az eredeti tanulmány a Cell című folyóirat október 2-i számában jelent meg.
[origo] egészség
