Harald zur Hausen, illetve Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier kapták megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat, a humán papillóma vírus (HPV) méhnyakrákot okozó hatásának feltárásért, illetve az AIDS-et okozó HIV-vírus felfedezéséért - jelentette be hétfőn, hazai idő szerint 11:30-kor Stockholmban a Karolinska Intézet illetékes bizottsága.
A humán papillómavírus szerkezete
Ajánló
A Nobel-díjak hivatalos honlapja
Angol nyelvű háttéranyag a 2008-as orvosi-élettani díjról, további részletekkel
Korábbi cikkeink a HPV-ről:
A humán papillómavírus és a méhnyakrák: koncentrált védekezés
Évente egyszer panaszmentesség esetén is ajánlottak a nőgyógyászati vizsgálatok
Hálózattá alakult a 16 hazai HPV-centrum
Új HPV-centrum nyílt Debrecenben és Egerben is
Megnyitott az első hazai HPV-centrum
Ingyenes méhnyakrák elleni oltás Százhalombattán
Egyre eredményesebb a méhnyakszűrést népszerűsítő program
Nőtt az orális szexszel összefüggésbe hozható szájrákos esetek száma
Az orális szex 32-szeresére növelheti a gége- és garatrákok kockázatát
Magyarországon is elérhető a méhnyakrák elleni védőoltás
Gyógyítható daganat: méhnyakrák
Korábbi cikkeink a HIV-ről:
A körülmetélés egyelőre hatékonyabb a biotechnológiánál - AIDS világkonferencia Mexikóvárosban
Megszakították egy ígéretes HIV-vakcina tesztelését
Újabb HIV-ellenes gél klinikai tesztje lett eredménytelen
Közelebb a HIV elleni védőoltáshoz
Mikor lesz védőoltás? - Nemzetközi HIV-konferencia Budapesten
Védelmet biztosíthat a HIV-vel szemben egy vérből származó fehérje
Fontos felfedezések a HIV-vírusról
Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier fedezte fel a humán immundeficiencia vírust (közismert rövidítéssel HIV). Az AIDS-betegséget (szerzett immunhiányos szindróma) előidéző rettegett kórokozót a betegség korai szakaszában lévő emberek nyirokcsomóiból, illetve késői szakaszában lévő páciensek véréből is kimutatták. Az örökítőanyagként nem DNS-t, hanem RNS-t használó úgynevezett retrovírus felfedezése után kezdődhetett meg az ellen folytatott küzdelem, amely napjainkban is több fronton zajlik, egyelőre átütő siker nélkül. Francoise Barré-Sinoussi 1947-ben született Franciaországban. A Párizsban lévő világhírű Pasteur Intézet munkatársa, ahol a víruskutató részleget vezeti. Luc Montagnier 1932-ben született Franciaországban. Jelenleg a Párizsban székelő nemzetközi AIDS-kutató és -megelőző alapítvány (World Foundation for AIDS Research and Prevention) igazgatója.
A méhnyakrákot okozó humán papillómavírus felfedezése
Az 1970-es években uralkodó felfogással szemben Harald zur Hausen feltételezte, hogy a humán papillómavírus (HPV) szerepet játszhat a méhnyakrákos esetek egy részének kialakulásában: a kutató elképzelése szerint abban az esetben, ha a ráksejtek rákkeltő (onkogén) vírust tartalmaznak, képessé válnak rá, hogy a vírus örökítőanyagát (DNS-ét) saját genetikai állományukba (genomjukba) építsék be. A humán papillómavírus génjei ezáltal elősegíthetik a kóros sejtszaporodás beindulását, az említett vírusgének pedig kimutathatóak azáltal, ha a tumorsejtekben kifejezetten a vírus DNS-t keresik.
Hausen tíz évnyi kutatással próbálta megerősíteni elméletét: ez idő alatt a HPV különféle típusait próbálta meg kimutatni a rákos sejtekben. A munkát megnehezítette, hogy a ráksejtek genetikai állományába csak a vírus DNS-ének egyes darabjai épülnek be. Hausennek újfajta, addig nem ismert HPV DNS-darabokat sikerült kimutatnia azokban a tumorsejtekben, amelyeket egy szövetmintavételi eljárással (biopsziával) távolítottak el a daganatokból: 1983-ban így sikerült felfedeznie a HPV 16-os vírustörzsét, amely valóban rákkeltőnek bizonyult. 1984-ben a kutató méhnyakrákos betegekből vett mintákban a HPV 16-os és 18-as vírustörzseinek jelenlétét, és azt találta, hogy a két vírustörzs világszerte az esetek nagyjából 70%-ában jelen van a daganatos betegek szövetmintáiban.
A felfedezés jelentősége
A humán papillómavírusok közegészségügyi jelentősége az egész világon jelentősnek mondható: az összes rákos eset több mint 5%-áért a vírussal történő állandó jellegű fertőződés tehető felelőssé. A nemi úton terjedő fertőzések között a HPV a leggyakoribb, amely a népesség 50-80%-át érinti. A vírusnak több mint 100 típusa ismert: ezek közül nagyjából negyven a nemi szervek környékén fertőzőképes, 15 pedig nagy valószínűsséggel képes méhnyakrákot okozni. A HPV ezen kívül néhány más ráktípus kialakulásáért is felelőssé tehető, így például a hüvelyi, a férfi nemi szervi vagy a szájüregi rákok megjelenésében is szerepet játszhatnak a HPV egyes típusai. A szövettani vizsgálatok alapján méhnyakrákosnak tekintett nők 99,7%-ában megtalálható a HPV; ezek az esetek évente nagyjából 500 000 nőt érintenek világszerte. Magyarországon sajnos még mindig sok áldozatot szed a betegség, aminek egyik alapvető oka, hogy a szűrővizsgálatra a nőknek csak a töredéke megy el.
Humán papillómavírus elleni vakcinák
Harald zur Hausen sikeresen kimutatta továbbá a HPV addig nem ismert olyan tulajdonságait, amelyek nagyban hozzájárultak a vírusfertőzés által kiváltott tumorkialakulás megértéséhez, illetve annak felderítéséhez, hogy milyen tényezők segíthetik elő a vírus folyamatos jelenlétét a szervezetben. A HPV 16-os és 18-as vírustörzsei elleni védőoltásokat a felfedezést követően azonnal kifejlesztették, így ezek ma már csaknem 95%-os védelmet nyújtanak a kétfajta vírustípussal történő fertőződés ellen.
A HPV nem csak méhnyakrákot okoz
Az elmúlt években számos bizonyíték gyűlt össze arra vonatkozóan, hogy a HPV egyes törzsei nem csupán méhnyakrákot okozhatnak. Összefüggés találtak a szájüregi rákok egy része és a HPV-fertőzés között, ugyanez elmondható a gége-és garatrákok egy részéről is, sőt újabban egyes emlőrákokkal is kapcsolatba hozzák a vírust. Magyarországon már 16 HPV-centrumban érhető el a méhnyakrákszűrés és az ezzel kapcsolatos komplex diagnosztikai és terápiás ellátás.
Védőoltások
A HPV-vírusok legveszélyesebb képviselői ellen biztosít védelmet két vakcina, amelyek Magyarországon is elérhetők, de egyelőre nem ingyenesen. A klinikai próbák eredményei szerint az oltóanyagok csaknem 100%-os védelmet nyújt a vírus azon törzsei ellen, amelyek a legveszélyesebbek a méhnyakrák kialakulása szempontjából (16-os és 18-as típusok, amelyek a rákos esetek 70%-áért felelősek). Az egyik oltással megelőzhető a méhnyakon a legtöbb szemölcs kialakulása is (6-os és a 11-es típusok, amelyek a szemölcsök 90%-át okozzák). Az oltás azonban nem véd a HPV olyan ritkább típusai ellen, amelyek szintén rákot okozhatnak. A méhnyak rutinszerű szűrővizsgálata már csak ezért is életbevágóan fontos marad.
HIV-elleni védőoltás egyelőre nincs: több vakcinajelöltet is kipróbáltak, illetve próbálnak jelenleg is.
Az elmúlt években számos bizonyíték gyűlt össze arra vonatkozóan, hogy a HPV egyes törzsei nem csupán méhnyakrákot okozhatnak. Összefüggés találtak a szájüregi rákok egy része és a HPV-fertőzés között, ugyanez elmondható a gége-és garatrákok egy részéről is, sőt újabban egyes emlőrákokkal is kapcsolatba hozzák a vírust. Magyarországon már 16 HPV-centrumban érhető el a méhnyakrákszűrés és az ezzel kapcsolatos komplex diagnosztikai és terápiás ellátás.
Védőoltások
A HPV-vírusok legveszélyesebb képviselői ellen biztosít védelmet két vakcina, amelyek Magyarországon is elérhetők, de egyelőre nem ingyenesen. A klinikai próbák eredményei szerint az oltóanyagok csaknem 100%-os védelmet nyújt a vírus azon törzsei ellen, amelyek a legveszélyesebbek a méhnyakrák kialakulása szempontjából (16-os és 18-as típusok, amelyek a rákos esetek 70%-áért felelősek). Az egyik oltással megelőzhető a méhnyakon a legtöbb szemölcs kialakulása is (6-os és a 11-es típusok, amelyek a szemölcsök 90%-át okozzák). Az oltás azonban nem véd a HPV olyan ritkább típusai ellen, amelyek szintén rákot okozhatnak. A méhnyak rutinszerű szűrővizsgálata már csak ezért is életbevágóan fontos marad.
HIV-elleni védőoltás egyelőre nincs: több vakcinajelöltet is kipróbáltak, illetve próbálnak jelenleg is.
Az idei díjazottak (balról jobbra): Harald zur Hausen, Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier
A HIV vírus felfedezése
1981-ben egy új, az immunrendszer hiányos működésével járó betegséget diagnosztizáltak a szakemberek, ám kiváltó okát akkor nem tudták azonosítani. Az érintetteknél olyan tünetek jelentkeztek, amelyek egészséges immunrendszer mellett nem okoznának betegséget. Kiderült, hogy valami pusztítja az immunrendszerüket, így gyakorlatilag védtelenekké válnak mindenféle egyszerűbb fertőzéssel szemben.
Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier - egymástól függetlenül - az érintett betegek nyirokcsomóiból készült sejtkultúrában a retrovírusok egyik jellemző enzimjét, a reverz transzkriptázt azonosították. Ezenfelül sikerült kivonniuk a retrovírusok jellemző összetevőit is a gyulladt sejtekből, és közvetlen bizonyítékot találtak a retrovírusok szaporodásában kulcsfontosságú enzim működésére. A kutatók ezután kivonták a sejtekből a kórokozót, majd egészséges és beteg nyirokcsomósejteket fertőztek meg vele. A vírus hatására mindkét esetben elpusztultak a nyirokcsomó sejtjei.
Az addig azonosított emberi megbetegedéseket okozó onkogén-retrovírusokhoz képest azonban az új kórokozó nem okozott irányíthatatlan növekedést és korlátlan osztódást a fertőzött sejtekben. Ezzel szemben kötődött az immunrendszer működésében kulcsfontosságú T-limfocitákhoz. Ezek elpusztításával az immunrendszer alapvető működését gátolja, ezért nevezték el az új retrovírust később HIV (emberi-immunhiányt előidéző) vírusnak.
Az ún. lentivírusok családjába tartozó új retrovírust 1984-től számos páciensben kimutatták. Mivel az első megfigyelések során kizárólag homoszexuális férfiak között találták meg, úgy gondolták, valami különleges biológiai adottságnál fogva csak e populációt képes megfertőzni. Az évek során azonban egyre több haemofiliás (vérzékenységben szenvedő) embernél, köztük gyerekeknél is diagnosztizálták, akik vérkészítmények útján kapták meg a fertőzést, majd intravénás kábítószereseknél, akik a közös tű és fecskendő közvetítésével fertőződtek meg. A két kutató felfedezésének jelentőségét az is mutatja, hogy jelenleg a Föld lakosságának 1%-át érintő kórképről van szó.
A felfedezés jelentősége
Nem sokkal a vírus azonosítása után több kutatócsoport is kimutatta, hogy ez a kórokozó felelős a szerzett immunhiányos tünetegyüttes (Acquired ImmunoDeficiency Syndrome; AIDS) kialakulásáért. A további kutatások kiderítették, hogy a vírus egy fehérjéin keresztül képes kötődni a T-limfociták egy speciális csoportjához. A reverz transzkriptáz enzim pedig lehetővé teszi a vírus-RNS DNS-re való átírását, mely ezek után megduplázódva képes beépülni a sejt genetikai állományába.
A vírus elleni védekezés rendkívül nehéz, hiszen a vírus fent említett enzimje számos hibát ejt, ezeket a hibákat pedig semmilyen mechanizmus sem javítja ki. Így a folyamatosan kialakuló variációk nagy száma miatt hatékony, a vírust véglegesen eltüntető terápiával jelenleg nem rendelkezünk.
Az AIDS jelenlegi helyzete
Jelenleg 33 millió AIDS-beteg él a világon, és máig összesen 25 millió ember halt meg AIDS-ben vagy az AIDS-hez köthető betegségekben. Magyarországon tavaly másfélszer több HIV-fertőzöttet regisztráltak, mint 2006-ban: ez az adat azt mutatja, hogy átlagosan háromnaponta regisztrálnak egy újabb hazai HIV-fertőzöttet. Az emelkedés elsődleges oka a Nemzeti AIDS-bizottság szerint a szexuális szokások megváltozása: a 2008 márciusában nyilvánosságra hozott adatok szerint 2007-ben 119 új HIV-fertőzöttet vettek nyilvántartásba hazánkban, a 2006-os 81 után (ezzel összesen mintegy 1500-ra nőtt a regisztrált HIV-pozitívok száma). Az új fertőzöttek nagy része továbbra is homoszexuális, de egyre több heteroszexuális esetet is regisztrálnak. A hivatalosan is nyilvántartott HIV-fertőzöttek száma nemcsak Magyarországon, hanem az egész közép-kelet-európai régióban emelkedik, bár a Kelet-Európában tapasztalt robbanásról egyelőre sem Magyarországon, sem a régióban nem beszélhetünk. Az egyre több fertőzés ellenére továbbra is kevés a megelőzésre szánt pénz Magyarországon: évente 20-25 millió forint.
Korábbi, kapcsolódó anyagaink:
A körülmetélés egyelőre hatékonyabb a biotechnológiánál - AIDS világkonferencia Mexikóvárosban: 2008 augusztus harmadika és nyolcadika között Mexikóvárosban rendezték meg a 17. nemzetközi AIDS-konferenciát. Kiderült, hogy több védőoltás és egyéb megelőző módszer is kudarcot vallott, a G8 országai által kitűzött cél pedig, miszerint 2010-ig minden rászorulóhoz eljuttatnák a jelenleg rendelkezésre álló orvosságokat, vélhetően csak 2015-re fog megvalósulni. Kiderült az is, hogy az amerikai kormány több mint 30 százalékkal alábecsülte az Egyesült Államokban élő HIV-fertőzöttek számát.
A humán papillómavírus és a méhnyakrák: koncentrált védekezés: A papillómavírusokat a 20. század elején fedezték fel, amikor a szemölcsök fertőzést okozó tulajdonságait kezdték vizsgálni a kor technikai eszközeivel. Hozzájuk kötődik az első bizonyíték, miszerint emlősökben rákot okozhatnak a vírusok: 1935-ben Francis Peyton Rous kísérleti nyulai papillómafertőzést követően bőrrákban betegedtek meg. Milyen egyéb rákos megbetegedéseket okozhatnak nőkben és férfiakban a papillómavírusok? Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Hálózattá alakult a 16 hazai HPV-centrum: Már 16 HPV-centrumban érhető el a méhnyakrákszűrés és az ezzel kapcsolatos komplex diagnosztikai és terápiás ellátás. A központokban a jövőben a HPV-által okozott egyéb daganatos megbetegedések szűrésére is lesz lehetőség, nők és férfiak körében egyaránt.
[origo] egészségA körülmetélés egyelőre hatékonyabb a biotechnológiánál - AIDS világkonferencia Mexikóvárosban: 2008 augusztus harmadika és nyolcadika között Mexikóvárosban rendezték meg a 17. nemzetközi AIDS-konferenciát. Kiderült, hogy több védőoltás és egyéb megelőző módszer is kudarcot vallott, a G8 országai által kitűzött cél pedig, miszerint 2010-ig minden rászorulóhoz eljuttatnák a jelenleg rendelkezésre álló orvosságokat, vélhetően csak 2015-re fog megvalósulni. Kiderült az is, hogy az amerikai kormány több mint 30 százalékkal alábecsülte az Egyesült Államokban élő HIV-fertőzöttek számát.
A humán papillómavírus és a méhnyakrák: koncentrált védekezés: A papillómavírusokat a 20. század elején fedezték fel, amikor a szemölcsök fertőzést okozó tulajdonságait kezdték vizsgálni a kor technikai eszközeivel. Hozzájuk kötődik az első bizonyíték, miszerint emlősökben rákot okozhatnak a vírusok: 1935-ben Francis Peyton Rous kísérleti nyulai papillómafertőzést követően bőrrákban betegedtek meg. Milyen egyéb rákos megbetegedéseket okozhatnak nőkben és férfiakban a papillómavírusok? Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Hálózattá alakult a 16 hazai HPV-centrum: Már 16 HPV-centrumban érhető el a méhnyakrákszűrés és az ezzel kapcsolatos komplex diagnosztikai és terápiás ellátás. A központokban a jövőben a HPV-által okozott egyéb daganatos megbetegedések szűrésére is lesz lehetőség, nők és férfiak körében egyaránt.
