2008. október 15., szerda, 15:30
Megtörtént az első magyarországi gyermekkori műszívbeültetés - jelentette be Ofner Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgató főorvosa szerdán Budapesten. A 2,5 éves, tíz kilogrammos kislányon két hete végezték el a beavatkozást, miután keringését semmilyen más gyógyszerrel nem tudták fenntartani.
Ofner Péter elmondta: Mirjam újszülöttkorától családi halmozódást mutató szívizom- betegségben szenved. Gyógyszeres kezelés mellett átmenetileg egyensúlyban volt a keringése, de gyarapodása kezdettől jelentősen elmaradt. A műtétet megelőző két hónapban romlott az állapota, így felkerült a szívtranszplantációs várólistára. A gyermek állapota az utóbbi hetekben drámai mértékben romlott, majd a kislány súlyos keringési elégtelenség miatt lélegeztetőgépre került. A műszív beültetésére az orvoscsoport megkapta az egészségügyi miniszter külön engedélyét, így elvégezhették a műtétet a gyermeken - írja az MTI.
Ofner Péter hozzátette, hogy a kislánynál nem léptek fel szövődmények. Hangsúlyozta azonban, hogy a műszív - pontosabban a bal- és jobbkamra működését is helyettesítő kamrai keringés-támogató eszköz - "csak" egy átmeneti állapot, a végső megoldást egy átültethető szív jelentené. A főigazgató azt is elmondta, hogy az elmúlt hét hónapban egyetlen szervfelajánlás sem történt: a főorvos a mai sajtótájékoztatón arra kérte a nyilvánosságot és az orvosi intézményeket, segítsenek abban, hogy a kislánynak egy transzplantációval esélye legyen a túlélésre.
Az utókezelés során a fertőzés- és vérzésveszély, a későbbiekben pedig az esetleges "vérrög" (thrombus) kialakulás jelenti a kockázatot. Mirjam esetében ilyen szövődmény eddig nem alakult ki, október kilencedikén pedig sikerült a gépi lélegeztetést is megszüntetni. Ezzel természetesen a kezelés nem ért véget, a beültetett eszköz "csak" annyit biztosít, hogy a kislány ki tudja várni a neki megfelelő donor szív jelentkezését. Ez az idő akár hónapokban is mérhető, a hosszú távú műszíves kezelés szövődményei továbbra is fennállnak.
Szatmári András, a kardiológiai intézet osztályvezető főorvosa elmondta, hogy a műszívvel néhány hónapot, esetleg fél évet élhet a kislány. A magyarországi szabályozás értelmében az elhunytak szervei - ha azok megfelelőek - transzplantációs célra felhasználhatók, amennyiben az illető még életében ez ellen nem tiltakozott. Gyermekek esetében mindenkor a szülő döntésén múlik a szervadományozás.
Szintén a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben hajtották végre 2008. március 14-én az első magyarországi csecsemő-szívtranszplantációt. Bár az első csecsemőszív-átültetést még 1984-ben végezték Európában, a műtét még mindig ritkaságnak számít kontinens-szerte. Ennek a donorok ritkasága miatt az a fő oka, hogy az utókezelés gyógyszeres lehetőségeit csak az utóbbi időszakban sikerült kidolgozni. Maga a műtét is igen nehéz beavatkozásnak számít, a hazai szakemberek is éveket készültek egy ilyen eseményre, külföldi szakemberek segítségével. Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, ugyanebben az intézetben hajtották végre
az első hazai gyermek-szívátültetést is, 2007. október 18-án.
A kardiológiai intézet szakemberi korábban hangsúlyozták, hogy a gyermek- és csecsemő-szívátültetések mellett a "műszívprogram" bevezetése a központ egyik legfőbb célja. A beültethető keringéstámogató eszköz ugyanis nemcsak arra alkalmas, hogy a tervezett transzplantációig a beteg életben maradjon, de például egy szívet érintő vírusfertőzést követően, ha a szívizom regenerálódik, a műszív eltávolíthatóvá válik, és a gyermek meggyógyulhat szívtranszplantáció nélkül is.
Az első magyarországi felnőtt műszívbeültetés részleteiről
korábbi cikkünkben olvashat.
[origo] egészség/MTI
