A fekélyes vastagbélgyulladás leggyakrabban serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik. A betegeket hosszú évekig, illetve egész életen át elkíséri a betegség, a tünetmentes időszakok egy-két héttől akár évekig is tarthatnak. A páciensek kezelésének egyik legfontosabb része a személyre szabott diéta kialakítása. Cikkünkben a fekélyes vastagbélgyulladás részletes étrendi kezelését tekintjük át dietetikus szerzőnk segítségével.

Ajánló
Közelebb a Crohn-betegség genetikai okainak megértéséhez
Természetes eredetű gyógymód a gyulladásos bélbetegségekre: ígéretes eredmények
Korábban:
Crohn-betegség ellen nem használnak az omega-3 zsírsavak
Ígéretes a Crohn-betegek számára kidolgozott új kezelés
Crohn-betegséget okozhatnak a tehéntejjel elfogyasztott baktériumok
Őssejtekkel gyógyítanák a Crohn-betegséget
Antidepresszánsok segíthetnek egyes krónikus bélbetegeknek
Az allergiás bőrbetegségek a bélbetegségre is hajlamossá tehetnek
Nagy előrelépés a betegségek genetikai okainak megértésében
Nagy előrelépés a betegségek genetikai okainak megértésében
Néhány betegség étrendi kezelése:
A magasvérnyomás étrendi kezelése
A koleszterinszint csökkentése táplálkozásunkkal
A gyomor- és nyombélfekély étrendi kezelése
A hasmenés étrendi kezelése és megelőzése
Étrendi tanácsok köszvényes betegeknek
Mit érdemes enni, ha vesekövünk van?
Orvosi jegyzet
Miért van szükség speciális étrendre?
A colitis ulcerosa a vastagbél autoimmun (ismeretlen eredetű) krónikus betegsége, a vastagbél nyálkahártyájának kifekélyesedő gyulladása. A betegség minden életkorban jelentkezhet, de leggyakrabban a serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik. Jellemző a véres hasmenés, az elhúzódó tünetek, a fellángolások és hosszabb-rövidebb tünetmentes szakaszok váltakozása. A betegeket hosszú évekig, illetve egész életen át elkíséri a betegség, a tünetmentes időszakok egy-két héttől akár évekig is tarthatnak. Leggyakrabban a vastagbél utolsó szakaszát érinti, gyakran csak a végbélre terjed.
Ebben az esetben a fekélyes gyulladás általában nem terjed feljebbi szakaszokra, jóindulatú, de a legmakacsabb formája a betegségnek, gyakran visszatér, az alkalmazott kezelésekre jól reagál. Kínzó székelési ingerrel járó véres, nyákos hasmenés, sokszor széklet nélküli véres nyákürítés kíséri, naponta akár 15-30 alkalommal. Máskor a fellángolások során fokozatosan felfelé terjedhet, súlyos esetben az egész vastagbelet érinti.
Fiatalok esetén lehetnek legsúlyosabbak a tünetek
Főleg fiatal betegeknél fordul elő, hogy a betegség rögtön a legsúlyosabb formájában, az egész vastagbélen, lázzal, elesett állapottal, nagy vérzéssel kezdődik, de a későbbi visszatérések már szelídebbek. A kiterjedtebb krónikus fekélyes vastagbélgyulladáshoz társulhat ízületi gyulladás is. Bőrtünetek is jelentkezhetnek: a végtagokon jelentkező súlyos, mélyre terjedő gennyes gyulladás. A krónikus vérzés miatt vashiányos vérszegénység jellemző, a beteg gyenge és szédül. Gyakran kísérik enyhén kóros májfunkciós próbák is a betegséget. Ritkán, az esetek körülbelül 10%-ában hosszú távon rosszindulatú daganatos betegség alakulhat ki.
Régebben a betegséget a pszichoszomatikus, idegi alapon keletkező betegségek közé sorolták, és eszerint is próbálták gyógyítani. Különösen a fiatal betegek fokozottan érzékenyek, szorongóak, az átlagosnál intelligensebbek, betegségüket neurotikus tünetek kísérik. Fontos tudni, hogy a fekélyes vastagbélgyulladás autoimmun betegség, nem pszichés alapokon jelentkezik, orvosi, gyógyszeres és diétás kezelést igényel, azonban a betegek kiegészítésként gyakran szorulhatnak pszichológusi vagy pszichiátriai segítségre. A fennálló összetett terápiát azonban nem szabad elhagyni.
A betegség akut szakaszában, szájon át adható ételek és italok
A fekélyes vastagbélgyulladás étrendjének összeállításánál figyelembe kell venni a betegség stádiumát, a gyulladás kiterjedését és mértékét, a tápláltsági állapotot, a tápanyaghiány mértékét, az esetlegesen fennálló ételallergiát és intoleranciát, van-e társbetegség, az egyéni tűrőképességet és ízlést, a laboratóriumi értékeket, a kort, nemet, valamint azt is, hogy történt-e műtét.
Súlyos esetekben a kórházi kezelés ideje alatt parenterális - injekción vagy infúzión keresztüli - és elemi diéta alkalmazására lehet szükség. Javuláskor az étrendbe fokozatosan kell beépíteni a keményítő tartalmú élelmiszereket, majd a fehérjéket, végül a zsiradékokat. Az akut szakaszban, hasmenés esetén a diéta zsírszegény, egyszerű cukor és tejcukormentes. Az élelmi rost bevitelt is korlátozni kell (kb. 5 g/nap), jó hatásúak a pektin tartalmú zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök: reszelt alma, almapüré, birsalmapüré (kompótból), sütőtökpüré, héj nélküli sült alma, gyümölcskocsonya cukor nélkül, sárgarépa püré. Adható még: banán, főtt burgonya, főtt rizs, lisztből, zabból, rizsből, darából készített nyáklevesek. Tejmentes gyümölcslevesek, kétszersült, pászka, világosra pirított kenyér, zsemle, kifli. Világosra forrázott tea, citromfű, körömvirág, kamillatea, melyek ízesíthetők kevés mézzel.
Fokozatosan adhatóak sovány húsok
Az étrend fokozatosan bővíthető fiatal állatok sovány húsrészével: főtt, vagy zsiradékmentesen sütött pulyka, csirke, borjú, tonhal, házi nyúl, majd főzve, párolva, száraz rántással, vagy egyszerű habarással készített zsenge zöldfőzelékekkel: főzőtök, cékla, patisszon, cukkini, passzírozott zöldborsó, zöldbab. Javuláskor adhatók sovány natúr savanyított tejtermékek, alacsony zsírtartalmú sajtok, laktózmentes tej. Beépíthető az étrendbe a lágy tojás is. A zsiradékok adása óvatosan és fokozatosan történjen. Először csak az élelmiszerek rejtett zsírtartalma biztosítja a mennyiséget: pl. tonhal, busa (omega-3 zsírsavak), sovány húsrészek, majd ételkészítéshez kis mennyiségben felhasználható repce, lenmag, olívaolaj.

Étrend nyugalmi állapotban
A kórkép tünetmentes, nyugalmi (remisszió) időszakában arra kell törekedni, hogy az étrend minél változatosabb legyen, ne tartalmazzon túlzott megszorításokat, minél közelebb álljon az egészséges emberek vegyes, minden élelmiszert tartalmazó étrendjéhez. Az ételek, élelmiszerek sorát a beteg egyéni tűrőképessége alapján lehet kiválasztani. A tünetmentes periódusban a betegek egy részénél megmarad a tejcukor érzékenység. Ha azt tapasztalja a beteg, hogy tejet, tejcukrot tartalmazó tejtermékek fogyasztásánál - sovány tejföl -, tünetek lépnek fel, kerülni kell ezeket, ha nincs tünet, akkor nincs szükség a teljes tejcukormentes diétára. Sok esetben a betegek egy része annak ellenére, hogy szívesen megenné, bizonyos élelmiszereket azért nem fogyaszt, mert a fellángolás fázisában tüneteinek egy részét annak az élelmiszernek tulajdonítja. Ebben az esetben szakember segítségét kérve, fokozatosan, kis mennyiséggel kezdve és naponta növelve az adagot próbálkozni lehet az étrendbe történő beillesztéssel.
- A gyulladásos bélbetegségek
- A tünetmentes időszak étrendjének megfelelő összetétele








