A dohányfüst kiemelten rákkeltő komponensei, a policiklusos aromás szénhidrogének az eddig ismerttől eltérő mechanizmus útján is károsítják a sejtek örökítőanyagát - állítják vizsgálati eredményeikre hivatkozva amerikai kutatók. Ezek az anyagok ugyanis közvetett módon vezethetnek a tüdőrák kialakulásában központi szerepet játszó gének mutációjához.
Újfajta károsító hatást fedeztek fel
Ajánló
Az [origo] egészség tüdőbetegségekkel foglalkozó aloldala
Menni vagy nem menni? Szűrővizsgálatok behívóval és saját kezdeményezésre
A tüdőrák korszerű kivizsgálása és kezelése
Amit a tüdőszűrésről tudni érdemes
Korábban
A tüdőrák modern gyógyszeres kezelése
A tüdőrák célzott biológiai terápiája
Az első képek a passzív dohányzás hatásáról a tüdőben
Egy újonnan azonosított génvariáns 80%-kal növeli a tüdőrák kialakulásának esélyét
A dohányzás kétszeresére növelheti a vastagbélpolipok kialakulásának kockázatát
Néhány dolog, amit dohányosként megtehetünk magunkért
700 millió gyerek passzív dohányos
Komoly alvásgondokat mutatott ki egy új vizsgálat dohányosoknál
Orvosi jegyzetek
Tüdőrák
Feltárt mechanizmus
Tumorgenetikai vizsgálatok már korábban kimutatták, hogy a PAH-ok keltette oxidatív stressz létrehozásáért felelős enzimek (aldo-keto-reduktázok; AKR) túltermelődnek a tüdőrák és a nyelőcsőrák szöveteiben. A vizsgálatokból nyilvánvalóvá vált, hogy ugyanezek az enzimek alakítják ki a PAH indukálta oxidatív stresszt a kísérletekhez használt tüdőrák sejtvonalakban is. Az oxidatív stressz lényege a pusztító szabad gyökök felszaporodása, ami akár a sejt halálához is vezethet. A szabad gyökök károsítják a sejthártyát, a fehérjéket, és az örökítőanyagot is azáltal, hogy agresszívan oxidálják ezeket a sejtalkotókat - ami éppen olyan romboló hatású, mint a rozsdásodás a vasra nézve. Az AKR enzimek olyan folyamatban alakítják át ezeket a füstből származó anyagokat, amely szabad gyökök keletkezését eredményezi. Ezek az oxigéntartalmú gyökök aztán hozzákötődnek a DNS-hez, és ha a hibák nem kerülnek kijavításra, génmutációk jöhetnek létre, amelyek továbbadódnak a sejtek következő nemzedékeinek. A tüdőrák kialakulásának genetikai hátteréről korábbi cikkünkben bővebben olvashatnak.
Enzimdefektus vagy örökletes különbségek?
A kutatás vezetője legújabb eredményeik alapján említést tett az eredmények egy további genetikai aspektusáról is, nevezetesen hogy egy nemrégiben elvégzett, mind a 30 000 emberi génre kiterjedő vizsgálatban, amely a nem kissejtes tüdőrák által leginkább felfokozott aktivitású géneket kereste, a nyolc legerősebben túltermelt gén közül kettő az AKR enzimek családjából került ki. "Tanulmányunkban már kapcsolatot találtunk az AKR enzimek túltermelése és a tüdőrák kialakulásáért felelős oxidatív DNS-károsodás között. Azt azonban még nem tudjuk, hogy a dohányosoknak abban a tíz százalékában, akik a legfogékonyabbak a tüdőrákra, az AKR enzimek termelésének szabályozása mond csődöt vagy inkább az AKR-génekben hordozott örökletes különbségek azok, amelyek hajlamosítják őket a betegségre" - egészítette ki az eddig elmondottakat a szakember.
Mivel az oxidatív stressz nemcsak a daganat keletkezésében, hanem annak továbbfejlődésében is szerephez jut, az is elképzelhető, hogy az általunk felvázolt kapcsolat a betegség későbbi előrehaladásának is az egyik mozgatórugója. A mostani eredmények tehát túlmutatnak a kezdeti DNS-károsodás problémakörén, és azt is magyarázhatják, miért halad aztán előre a daganatos betegség. Ennek bizonyításához azonban további részletes vizsgálatokra van szükség.
A cigaretta egyéb káros anyagai és hatásuk
A cigaretta parázsló vége 700-1050 Celsius-fok körüli hőmérsékleten izzik. Az itt képződő füst útja kétféle lehet: vagy a filteren keresztül belélegzi a dohányos - ezt hívják főfüstnek - vagy közvetlenül a levegőbe kerül, ez a mellékfüst. A mellékfüst a kifújt főfüsttel keveredve alkotja a környezeti cigarettafüst szennyezést, ez a passzív dohányzás forrása.
A füsttermelést sok paraméter befolyásolhatja. Ezek közül a két legfontosabb a
hosszúság, mivel minél hosszabb a cigaretta, annál magasabb a füstben a kátrány és a nikotin szintje, illetve a körfogat, mivel minél vastagabb a cigaretta, annál több kátrányt, nikotint, szén-monoxidot, szén-dioxidot, valamint nitrogén-oxidokat és benzpirént juttat a szervezetbe. A cigarettafüstben eddig több mint 4000 különböző kémiai anyagot sikerült kimutatni. Ezen anyagok fele eredetileg is benne van a dohánynövényben, másik fele viszont az égés következtében keletkezik. A cigarettafüstöléssel számos bizonyítottan rákkeltő anyag kerül a levegőbe és a szervezetbe.
A füst káros összetevőinek következtében a dohányzás több súlyos betegség kockázati tényezőjeként van jelen. Magyarországon ugyanis a tüdőrák-halálozás 90%-át, az összes rákhalálozás 30-35%-át, az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80-85 %-át, valamint a szív- és érrendszeri halálozás 20-25%-át a dohányzás következtében létrejövő káros folyamatok okozzák. A dohányzás káros hatásainak következményeként a becslések szerint mintegy 19 percenként veszítünk el valakit hazánkban.
[origo] egészség
