Amerikai kutatók vizsgálatai szerint egy a bélben természetesen előforduló baktérium - Enterococcus faecalis - szerepet játszhat a vastagbélrák kialakulásában. A folyamat háttérében nagy valószínűség szerint a mikróba erjedési folyamatainak során képződő, a bélhámsejtek genetikai állományát közvetlenül károsító melléktermékek állhatnak.
Az erjedés soán káros szabadgyökök szabadulhatnak fel
Enterococcus faecalis baktériumok
Ajánló
Bélbetegségek
A bél mikrobái és a testtömeg
Lehetséges kapcsolat a bélbaktériumok és az elhízás között
Korábban:
Teszt
Kockázatelemzés
Vastagbélrák: ingyenes, személyreszabott kockázatfelmérés és tanácsadás
Korábban
A családban halmozódó vastagbélrák jobban gyógyítható
A fokozott kockázatú egyének elkerülik a vastagbélrákszűrést
A jelenleginél korábban is ajánlható lenne a vastagbélrákszűrés: újabb szakértői vélemények
Pirulapatika
A baktériumok anyagcseréje során keletkező szabadgyökök ugyanis páratlan elektront tartalmazó labilis molekulák, amelyek a páros állapot visszaállítására törekszenek. Ezzel a törekvésükkel úgynevezett oxidatív folyamatok sorát indítják el, stabil kémiai vegyületeket támadnak meg. A felszaporodott szabadgyökök az elektronokat a környező szövetek sejtjeiből pótolják, ennek következtében károsodik a sejthártyák felépítése. A szabadgyökök hatásairól részletesebben korábbi cikkünkben olvashat.
A rákot okozó gének működését is befolyásolják
A szakemberek megállapították, hogy a baktérium által felszabaduló szuperoxid-gyökök erős immunreakciót indítanak el, valamint megváltoztatják a bélhámsejtek növekedését és osztódását, sőt növelik a rákkal összefüggésbe hozott gének aktivitását is. A szuperoxid-gyökök ugyanis aktiválják az NF-kappaB nevű fehérjét, amelynek következtében az immunrendszer sejtjeinek működése megváltozik, és így a szervezetben számos pontos kisebb gyulladás alakul ki.
Az is kiderült továbbá, hogy az Enterococcus faecalis által termelt vegyületek 42 olyan gén aktivitását befolyásolják, amelyek a bélhámsejtek osztódási ciklusának és pusztulásának szabályozásában vesznek részt.
Más baktériumok is veszélyesek lehetnek?
A vastagbélrák csaknem mindig a vastagbél hámsejtjeiben kezdődik, ahol baktériumok milliói élnek közvetlen kontaktusban a belet bélelő sejtekkel. Ezek a baktériumközösségek rendkívül komplexek, tanulmányozásuk bonyolult feladat. Most először bizonyították, hogy a természetes bélflóra egyik tagja károsíthatja a DNS-t és megváltoztatja a génszabályozást a vastagbél hámsejtjeiben, ami akár rákhoz is vezethet. Egyes szakértők szerint más baktériumok is hasonló hatásúak lehetnek, éppen ezért jelenleg is folyamatban van az Escherichia coli egyik típusának vizsgálata.
A vastagbélrák kialakulásának kockázati tényezői
A vastagbél daganatok jóindulatú szemölcsszerű elváltozásokból, ún. polipokból alakulnak ki. Ezt daganatmegelőző állapotnak tekinthetjük, amikor a betegség az elváltozás eltávolításával még 100%-os biztonsággal megelőzhető: ezeknek a polipoknak rosszindulatú daganattá történő átalakulása több évig is eltarthat. A daganat kialakulása szempontjából a legerősebb kockázati tényező a dohányzás, illetve a családi örökletes hajlam. Családi halmozódás esetén mindenképp forduljon szakemberhez, aki személyre szabottan tud tanácsokkal és pontos útmutatással szolgálni. A daganat kialakulásában fokozott kockázatot jelentenek a gyulladásos bélbetegségek is, mint például a Colitis ulcerosa és a Crohn-betegség.
A táplálkozásnak és egyéb környezeti tényezőknek - például elhízás és az egyéb környezeti ártalmak - is fontos szerepet tulajdonítanak a betegség kialakulásában. A vastagbélrák elsősorban a civilizált, gazdaságilag fejlett országokban fordul elő. A rostszegény táplálkozás, a túlzott hús- és alkoholfogyasztás is növeli a daganat kialakulásának veszélyét. Ezzel szemben a zöldségek és gyümölcsök, a magas rosttartalmú ételekben gazdag étrend, illetve az állati helyett a növényi zsiradékok fogyasztása lehet kedvező hatású.
A bélben élő baktériumok és szerepük
Az emberi bélcsatornában jelentős mennyiségű mikroorganizmus él, többségében baktériumok, kisebb részben gombák. A mikrobák a születés után kezdik benépesíteni az addig steril tápcsatornát, fajszámuk felnőtt korban 400-1000 között van. Össztömegük 1-1,5 kg, számuk pedig meghaladja az emberi szervezet sejtjeinek számát. Ezek az adatok arra utalnak, hogy jelentős hatásuk lehet a szervezetre. A savas közegű gyomorban viszonylag kevés baktérium él. Számuk a vékonybélben kezd növekedni, azonban az ide ürülő nagy mennyiségű emésztőenzim és epesav erősen korlátozza a baktériumok számát. Kifejezetten nagy mennyiségben inkább a vastagbélben találhatóak meg, ahol a kevés oxigén miatt az anaerob baktériumok túlsúlya a jellemző.
A bélben élő baktériumok nagyobb része hasznos az ember számára, míg egy kisebb részük káros a mérgek, és különféle rákkeltő anyagok termelése miatt. A harmadik, legnagyobb részt alkotó csoportba tartozók nem sorolhatók be egyértelműen egyik csoportba sem: egyaránt lehetnek károsak és hasznosak is. Ilyen "kétarcú" baktérium például a mindenki által jól ismert Escherichia coli. A baktériumok hasznos tulajdonságai közé tartoznak az emésztés segítése, az immunfolyamatok szabályozása, a vitaminok termelése, a káros baktériumok elszaporodásának és hatásainak gátlása. Az emberi bélcsatorna pedig életteret és táplálékot biztosít a mikrobáknak.
Korábbi kapcsolódó anyagaink: Az emberi bélcsatornában jelentős mennyiségű mikroorganizmus él, többségében baktériumok, kisebb részben gombák. A mikrobák a születés után kezdik benépesíteni az addig steril tápcsatornát, fajszámuk felnőtt korban 400-1000 között van. Össztömegük 1-1,5 kg, számuk pedig meghaladja az emberi szervezet sejtjeinek számát. Ezek az adatok arra utalnak, hogy jelentős hatásuk lehet a szervezetre. A savas közegű gyomorban viszonylag kevés baktérium él. Számuk a vékonybélben kezd növekedni, azonban az ide ürülő nagy mennyiségű emésztőenzim és epesav erősen korlátozza a baktériumok számát. Kifejezetten nagy mennyiségben inkább a vastagbélben találhatóak meg, ahol a kevés oxigén miatt az anaerob baktériumok túlsúlya a jellemző.
A bélben élő baktériumok nagyobb része hasznos az ember számára, míg egy kisebb részük káros a mérgek, és különféle rákkeltő anyagok termelése miatt. A harmadik, legnagyobb részt alkotó csoportba tartozók nem sorolhatók be egyértelműen egyik csoportba sem: egyaránt lehetnek károsak és hasznosak is. Ilyen "kétarcú" baktérium például a mindenki által jól ismert Escherichia coli. A baktériumok hasznos tulajdonságai közé tartoznak az emésztés segítése, az immunfolyamatok szabályozása, a vitaminok termelése, a káros baktériumok elszaporodásának és hatásainak gátlása. Az emberi bélcsatorna pedig életteret és táplálékot biztosít a mikrobáknak.
Lehetséges kapcsolat a bélbaktériumok és az elhízás között : A Washington Egyetem kutatói olyan kulcsfontosságú baktérium jelenlétét fedezték fel a bélrendszerben, amely abban játszik szerepet, hogy a bevitt táplálékból minél több energiát szabadíthassunk fel az emésztés során. Az egerekkel folytatott kísérletek eredményei alapján arra lehet következtetni, hogy igaz az a régebbi feltételezés, miszerint bélrendszerünk mikroflórája határozza meg, mennyire vagyunk hajlamosak az elhízásra.
Az eredeti tanulmány a Journal of Medical Microbiology című szakfolyóirat októberi számában jelent meg.
[origo] egészség
