- életkortól függetlenül a 3 évesnél idősebb, idült szív-, keringési, légzőszervi, vese-, illetve anyagcsere-betegségben szenvedők, továbbá betegség vagy orvosi kezelés (általános szteroid vagy rosszindulatú daganat elleni terápia) miatt csökkent immunitásúak, különös figyelmet fordítva a 60 éven felüliekre;
- ápolást, gondozást nyújtó intézményekben, rehabilitációs intézményekben, átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben, lakóotthonokban vagy egészségügyi intézményekben huzamosabb ideig ápolt bármely korú személyek;
- tartós szalicilát-kezelésben részesülő gyermekek és serdülők (a Reye-szindróma veszélye miatt);
- 60 éven felüliek, egészségi állapotuktól függetlenül.
Az influenza elleni védőoltás javasolt továbbá azoknak is, akik a fenti kockázati csoportokat a fertőzés átvitele révén veszélyeztethetik:
- egészségügyi dolgozók, különös tekintettel a transzplantációs, az onkológiai, a hematológiai, a dializáló, a felnőtt és a gyermek intenzív ellátást nyújtó, valamint a krónikus belgyógyászati osztályokon a betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyekre,
- szociális intézmények dolgozói.
- krónikus szív-, légzőszervi betegségben szenvedő gyermekek (beleértve a bronchopulmonáris diszpláziát, a cisztikus fibrózist és az asztmát is), akiknek az állapota rendszeres orvosi ellenőrzést vagy kórházi kezelést igényel;
- veleszületett vagy másodlagos immunhiányban szenvedő gyermekek;
- vesebeteg gyermekek;
- Vérszegénységben (anémia), illetve hemoglobinopátiában szenvedő gyermekek (a hemoglobinopátia az oxigénhordozó pigmenthez kapcsolódó betegség, mint például a talasszémia vagy a sarlósejtes vérszegénység);
- hosszantartó acetilszalicilsav-terápiában részesülő gyermekek;
- egyéb krónikus betegségben szenvedők (cukorbetegek és anyagcserebetegek);
- egészségügyi intézményben tartósan ápolt gyermekek, csecsemő- és gyermekotthonok lakói.
A térítésmentes oltások mellett szorgalmazni kell, hogy a gyógyszertárakban (esetlegesen munkáltatói költségtérítéssel) beszerezhető influenza elleni oltóanyagok felhasználásával minél nagyobb számú oltásra kerüljön sor a közlekedési, rendészeti, oktatási, közellátási feladatot teljesítő foglalkozási ágakban, valamint a diákotthonok, kollégiumok lakói és más közösségek tagjai között is. Hazánkban összesen nyolcféle influenza elleni oltóanyagot törzskönyveztek, amelyek mind megfelelnek a WHO 2008/2009-es influenzaszezonra vonatkozó ajánlásainak.
A pneumococcus (Streptococcus pneumoniae) baktérium mindenekelőtt az öt esztendősnél fiatalabbaknak okozhat súlyos, nem ritkán életveszélyes betegséget, ami azonban védőoltással elkerülhető. A védőoltás 2008. október elsejétől kétéves korig adható be térítésmentesen, a 2 és 5 év közötti gyermekek pedig továbbra is 70%-os támogatás mellett juthatnak hozzá a vakcinához. Az influenzát követő szövődmények jelentős részét a pneumococcus baktérium okozza, ezért a pneumococcus védőoltást érdemes együtt adni az influenza elleni oltással. A pneumococcus által okozott súlyos és életveszélyes betegségek között szerepel az agyhártyagyulladás, a vérmérgezés és a súlyos tüdőgyulladás, az egyéb betegségek közül pedig a középfülgyulladás a leggyakoribb. A pneumococcusos fertőzések gyakorisága, a szövődmények súlyossága vagy a kórokozó antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája miatt létfontosságú a hatékony megelőzés, ami jelenleg egyedül a védőoltást jelenti.
A pneumococcus baktériumot az 1800-as évek vége óta ismerik: több mint 90 típusa közül csak néhány okoz súlyos, akár halálos kimenetelű megbetegedést. A kórokozó kizárólag az embert betegíti meg, a fertőzést az egyik ember cseppfertőzéssel adja tovább a másiknak. A betegség kialakulását az orr- és a garatüregben megjelenő baktérium előzi meg. A pneumococcus okozta kórkép drámainak nevezhető, hiszen a világon évente 700 ezernél több, öt esztendősnél fiatalabb gyermek halálát okozza. Hazánkban minden évben több ezer gyermek betegségéért felelős, akik között minimum ötven súlyos, életveszélyes pneumococcus fertőzött fordul elő.
Fontos tudni, hogy a különböző baktériumok az egészséges gyermekek orrüregében és garatában természetes körülmények között anélkül is jelen vannak, hogy a szervezetben bármilyen betegséget okoznának. A pneumococcus ugyanakkor az egyik leggyakrabban előforduló mikroorganizmus ezek közül, ami elsősorban az orrgaratban mutatható ki a két évesnél fiatalabbak szervezetében. A baktériumhordozó állapot könnyen veszélyessé válhat a kicsik számára, ugyanis a kezdetben békés kórokozó előre nem látható külső, illetve belső hatásra igen agresszívvá válhat. Ekkor az orr- vagy a garatüreg nyálkahártyáját áttörve a véráramba kerülhet, s ott a már említett életveszélyes betegségek kialakulását okozhatja.
Csaknem minden negyedik, pneumococcus kiváltotta agyhártyagyulladásos csecsemő belehal a fertőzésbe, a túlélőknél pedig gyakorta maradandó károsodás, például süketség vagy mozgászavar alakul ki. Az is előfordulhat, hogy a pneumococcus ugyan nem töri át a szervezet védelmi vonalát, mégis betegséget okoz: ennek oka, hogy az orrgarat anatómiai összeköttetésben van a középfüllel és a melléküregekkel, így a baktérium oda közvetlenül eljuthat.
A pneumococcus fertőzésekről korábbi cikkünkben olvashat további részletes információkat.
- Október-november környékén érdemes beadatni az oltást
- Veszélyeztetett csoportok








