[origo] címlaphírcentrumvásárlás[freemail]videaiWiW
 

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Új szer a cukorbetegek retinakárosodása ellen Vig Julianna - Makó Attila 2008. október 22., szerda, 22:37 Utolsó módosítás: 2009. július 16., csütörtök, 1:01

Egy fájdalomcsillapítóként használt gyógyszer a legújabb kutatások szerint a diabéteszes retinakárosodás megelőzésére is alkalmas lehet. Az új hatóanyag az ideghártya sejtfelszíni receptoraihoz kapcsolódva védőhatást fejthet ki az ott található sejteken, megnövelve azok élettartamát, így csökkentve a látásromlás mértékét.

Hatóanyag új szerepben
Egy kanadai kutatócsoport szerint egy szintetikus ópiátvegyület egészen rendkívüli hatással van a retinára. A Georgia Orvosegyetem szemkutató intézetében Dr. Sylvia Smith és munkatársai azzal az Akita névre keresztelt egértörzzsel dolgoztak, amelyben egy spontán mutáció következtében cukorbetegség alakul ki. A cukorbeteg egerek egy részét ezzel a hatóanyaggal kezelték, majd retinájukat összehasonlították kezeletlen társaikéval. "A különbség még az avatatlan szem számára is drámai" - állítja a kutatónő. A kísérletsorozat eredményei azt sugallják, hogy az úgynevezett szigma-receptorokat aktiváló szerek - ezek közé tartozik a most vizsgált vegyület is -, hatékonyak lehetnek a látáskárosodások nagy részéért felelős két betegség, a diabéteszes retinakárosodás és a zöldhályog ellen.

Középpontban egy speciális receptor

A szigma-receptorok minden sejttípusban megtalálhatók, de szerepük és természetes aktiválószereik nem ismertek (mesterséges aktiválószereik közé tartozik többek közt a kokain és a heroin). Újabb kutatások szerint a szigma-receptorok részt vesznek a sejtet érő stresszhatások kivédésében, azáltal, hogy biztosítják a fehérjék szerkezetének megőrzését, amely elengedhetetlen a sejtfolyamatok normális működéséhez. Dr. Smith és kollégái kimutatták, hogy a szigma-receptorok a sejtek endoplazmatikus retikulumában találhatók, amely a fehérjeszintézis fő színtere. Amennyiben szükséges, ezek a receptorok "irányítják" a frissen termelődött fehérjéket a sejtek "erőműveibe", a mitokondriumokba, biztosítva, hogy szerkezetük ne sérüljön útközben. Azt azonban még nem sikerült kideríteni, hogy ennek pontosan milyen szerepe van a stresszfolyamatokban, csupán annyi biztos, hogy a szigma-receptorok nagyobb mértékben kötődnek az újonnan vizsgált hatóanyaghoz, ha a sejtet valamilyen stresszhatás éri. Ez a sejtvédő szerep megmagyarázhatná a retina ellenállóképességét is. A retina ugyanis képes akár évekig jól működni károsító hatások, így a magas vércukorszint mellett is.

Annak érdekében, hogy jobban megértsék a szigma-receptorok szerepét, Dr. Smith és kollégái olyan mutáns egereket hoztak létre, amelyeknek nincs szigma-receptora. A kutatók azt is szeretnék kideríteni, hogy az újonnan alkalmazott hatóanyaggal való kezelés a retinakárosodás más állati modelljeiben is olyan látványos javulást idéz-e elő, mint az Akita egértörzzsel. "Tudnunk kell, hogy csak véletlenül sikerültek-e ennyire jól kísérleteink az Akita-egerekkel, vagy valami olyat találtunk, aminek széleskörű előnyei lehetnek" - magyarázta a kutatónő.

Miért maradhat sokáig felfedezetlen a diabéteszes retinopátia?

Amint arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, cukorbetegség esetén a sejtek nem tudják elegendő mennyiségben felvenni a szem elsődleges energiaforrását, vagyis a vérben szállított glükózt. Két, csak nemrég felfedezett szállítómolekuláról viszont sikerült kideríteni, hogy miután alternatív energiaforrást biztosítanak a szemnek, vélhetően a cukorbetegséget kísérő retinakárosodást is késleltetik.

A vizsgálatok során szintén Georgia Egyetem kutatócsoportja olyan egértörzseket használt, amelyekben génmódosítás, illetve más, kísérletes beavatkozások hatására cukorbetegség alakult ki. Kiderült, hogy az SMCT1 és az SMCT2 jelű szállítófehérjék (transzporterek) jóvoltából a glükózon kívül olyan, energiaforrásként szintén felhasználható vegyületek (tejsav és ketontestek) is eljuthatnak a retina sejtjeihez, amelyek jó eséllyel késleltethetik az ideghártya károsodását. "A tejsav és a ketontestek aktív, vagyis energiabefektetést igénylő transzporttal jutnak be a retina sejtjeibe, a különleges szállítómechanizmus nélkül azonban ezek az anyagok nem tudnának áthatolni a retinát ellátó hajszálerek falán, az úgynevezett vér-retina gáton" - magyarázta Dr. Pamela Martin, a Georgiai Orvosegyetem biokémikusa.

A kutatónő feltételezése szerint a két szállítócsatorna működése a cukorbetegekben fokozódik, ami növelheti a tejsav és a ketontestek felvételét: ha a feltételezés helyes, az megmagyarázhatná, hogy a cukorbetegség retinakárosító hatása miért marad sokszor éveken, vagy akár egy-két évtizeden át is felfedezetlen.
A diabéteszes retinopátia

A diabéteszes retinopátia esetében az ideghártya, azaz a retina ereinek károsodása következtében az erek fala áteresztővé válik, a hajszálérhálózat egyes területein pedig csökken, vagy meg is szűnik a vérkeringés. Az érkárosodás az ideghártyában vérzéseket, vizenyőképződést (ödémát) okoz, a retina felszínén növekvő új hajszálerek pedig a látást jelentősen rontó üvegtesti vérzések forrásai lehetnek. Az üvegtest belseje felé irányuló, vagy a retina síkjával párhuzamos húzó hatás egyaránt deformálja az ideghártyát, melynek eredménye torzlátás, látótér-károsodás, valamint a látásélesség csökkenése lehet. A diabéteszes retinopátia a vakság egyik vezető oka: kialakulásának egyik legfontosabb tényezője a cukorbetegség fennállásának ideje. A retina elváltozásai többnyire az alapbetegség 10-15 éves fennállása után alakulnak ki. A szemkárosodás kimenetele a fiatalkori, 1-es típusú diabétesz, illetve a kezeletlen cukorbetegség esetében a legrosszabbak. A kezeletlen cukorbetegség esetén csaknem 25-ször nagyobb a veszélye annak, hogy az érintett végül elveszti a látását.

Tekintse meg a diabéteszes retinopátiáról készült szimulációinkat!

A cukorbetegek korai retinakárosodását szemléltető szimuláció

A cukorbetegek késői retinakárosodását szemléltető szimuláció
Az eredeti tanulmány az Investigative Ophthalmology & Visual Science című szemészeti szaklap szeptemberi számában jelent meg.

[origo] egészség
Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

Még több hír>>


Tisztelt Látogatónk!

Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

- A szerkesztők

Felhasználónév:

Jelszó:

Elfelejtette jelszavát?  |  Regisztráció

24 ÓRA HÍREI



AJÁNLÓ

Géndiagnosztika Géndiagnosztika Korszerű kockázatelemzés a magzati rendellenességek szűrésére.
Vastagbélrák, végbélrák Vastagbélrák Minden fontos információ a vastagbélrákról egy helyen.
Korszerű rákdiagnosztika A legkorszerűbb onkológiai diagnosztikai eljárások ismertetése

AJÁNLÓ



PARTNEREK

MTI AFP

SZAKMAI PARTNEREK

Medical Tribune Magyar Orvosi Kamara