Egy néhány hete megjelent állásfoglalás szerint az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia orvosai az eddig érvényes napi 200 nemzetközi egységénél kétszer több, napi 400 nemzetközi egységnek megfelelő D-vitamin-mennyiséget ajánlottak az újszülöttkortól egészen a kamaszkorig. Az ajánlást az tette időszerűvé, hogy az anyák nem megfelelő táplálkozása miatt az anyatejben gyakran nincs jelen elegendő mennyiségű D-vitamin. A D-vitaminnal kapcsolatos legfrissebb kutatási eredmények egyelőre gyakran ellentmondásosak: jelenleg még abban sincs egyetértés a szakértők között, hogy valóban elég-e a gyermekeknek javasolt 400 nemzetközi egység, érdemes-e a rákmegelőzés érdekében több D-vitamint szednünk, illetve hogy a szívbetegségek megelőzése érdekében megéri-e rutinszerűen megméretni vérünk D-vitamin-szintjét.
Kétszer több D-vitamin a gyermekeknek
Ajánló
Eldöntetlen vitaminvita - Mikor szedjünk vitamintartalmú étrend-kiegészítőket?
Korábban:
A D-vitamin a szívinfarktus ellen is védelmet nyújthat
Szívbetegségre hajlamosíthat a D-vitamin hiánya
Hosszabb élet D-vitaminnal: új eredmények
D-vitaminnal az időskori makuladegeneráció ellen
A D-vitamin hatásos lehet az emlő- és a vastagbélrák ellen
A D-vitamin szerepe a csontritkulás megakadályozásában
Összefoglaló anyagaink:
A tej táplálkozás-élettani szerepe
A halak tápanyagai és a halfogyasztás előnyös hatásai
Interaktív ajánló
Ahhoz, hogy elegendő D-vitamin kerüljön például egy tizenéves szervezetébe, napi négy pohár tejet kellene meginnia. Amennyiben ennél kevesebbet fogyaszt, a szakemberek vitaminpótlást javasolnak. Az ajánlás az anyatejjel táplált csecsemőkre is vonatkozik: a Gyermekgyógyászati Akadémia állásfoglalása szerint egy csecsemőnek legalább az első évben anyatejes táplálásra van szüksége, az anyatejben azonban az anya nem megfelelő táplálkozása miatt sok esetben nincs elég D-vitamin. A csecsemőtápszerekkel táplált csecsemőknek nincs szükségük táplálékkiegészítők adására, mivel ezekben a szerekben elegendő mennyiségben van jelen a vitamin. A csecsemőtápszereken kívül D-vitamin-kiegészítőt tartalmaz a legtöbb tejtermék és a gabonapelyhek is, de ha az így elfogyasztott mennyiség sem éri el az ajánlott értéket, akkor az új ajánlás szerint cseppek, kapszulák vagy tabletták formájában érdemes pótolni a hiányzó D-vitamint.
A D-vitamin táplálkozás-élettani szerepe
A D-vitamint (kalciferol) a zsíroldékony vitaminok közé soroljuk, életfontosságú aktív hatóanyag. Felfedezésekor tévesen nevezték el, mivel valójában nem vitamin, hanem szteroidhormon: a szteránvázas vegyületek csoportján belül a szteroidszármazékokhoz tartozik. A D-vitamin összetett vegyület: táplálkozás-élettani szempontból két formáját kell megemlíteni, a D2- (ergokalciferol) és a D3- (kolekalciferol) vitamint. A D2-vitamin kizárólag növényi eredetű, a D3-vitamin pedig a növényi és az állati eredetű élelmiszerekben is megtalálható. Jó D-vitamin-forrásnak tekinthetőek többek között a halmájolajok, a halak mája, a tojássárgája (D3-vitamin), a tej- és tejtermékek, valamint az élesztő (D2-vitamin). A kereskedelmi forgalomban kaphatók D-vitaminnal dúsított margarinok, illetve étrendkiegészítők is.
A D-vitamin fő jellemzője - a többi zsírban oldódó vitaminnal együtt (K-, A-, E-vitamin) - hogy csak zsiradékban, illetve zsíroldó anyagokban oldódik. Étrendünknek kis mennyiségű zsírt is tartalmaznia kell a vitamin hasznosulásához (ez a zsírmennyiség például húsok, tej, tejtermékek, tojás, kis mennyiségű olaj vagy margarin fogyasztásával fedezhető). A D-vitamin főzés és sütés során is stabil marad, igen kevés a főzési vesztesége. A szervezet a fel nem használt vitamint is képes elraktározni, ezért lassabban alakulhat ki hiányállapot.
A D-vitamin szervezetre gyakorolt kedvező biológiai hatását tekintve a "napfényvitaminként" is emlegetett D3-vitaminnak van nagyobb jelentősége. Előanyagából, a 7-dehidrokoleszterinből a napsugárzás (ultraibolya sugarak) hatására a vitamin inaktív formája alakul ki, amely a bőrben található. A májban később átalakul egy másik inaktív formává, amit kalcidiolnak neveznek. Ezt tárolja a szervezet és ennek szintje mérhető a keringésben is. A kalcidiolt a vese alakítja át aktív kalcitriollá. A vérben a D-vitamin 0,1 százaléka található kalcitriol formájában, a többi inaktív kalcidiol formában van jelen. A kutatók 30-50 nanogramm/milliliterben adják meg a minimálisan szükséges D-vitamin-szintet a vérben, más adatok szerint ez 45-52 nanogramm/milliliter. Ismert, hogy a D-vitamin-szintézis fiatalabb korban kétszer intenzívebb, mint az idősebbeknél.
A D-vitamin és a napozás
A táplálékkal elfogyasztott D-vitamin önmagában nem elegendő a szükséglet fedezésére. Az ideális ellátottságot a tűző napot kerülve, a szabad levegőn történő napfényen tartózkodás biztosítja (az időjárási viszonyoktól függően naponta legalább 20 percet lenne érdemes napoznunk). Az elővitamin (7-dehidrokoleszterin) átalakulásához szükséges ultraibolya sugarakat a légköri szennyeződések részben elnyelhetik, így ilyenkor kevesebb D-vitamin keletkezik a bőrben.
A bőrfelületet érő krónikus káros hatásokért, például a bőr öregedéséért elsősorban az UV-A sugárzás felelős, mert ez a bőr mélyebb rétegeibe hatol, a D-vitamin-termelődését viszont az UV-B sugárzás segíti elő. Ez utóbbi okozza a barnulást, a bőrpírt és a leégést, valamint ezt tekintik a bőrrák elsődleges rizikófaktorának is. A napozás és a bőrrák (melanoma) kapcsolatára körülbelül 20 évvel ezelőtt hívták fel először a figyelmet: azóta azt tanácsolják, hogy nyaranta lehetőleg lehetőleg ne tartózkodjunk a tűző napon délelőtt tizenegy és délután négy óra között, a három éves kor alatti gyereket pedig egyáltalán ne vigyük közvetlenül a napra. A rosszindulatú bőrdaganatok gyakorisága fokozatosan növekszik, és az elmúlt 20 év során több mint duplájára emelkedett.
Az utóbbi években megjelent egyes tanulmányok szerint azonban az UV-A és az UV-B sugárzás aránya a déli órákban a legkedvezőbb, ami alapvetően fontos a D-vitamin hasznosulása szempontjából. Az említett tanulmányok szerzői szerint nincs akkora összefüggés a napozás és a melanoma kialakulása között, hogy teljes egészében kerülni kellene a legerősebb napfényt, amely szerintük rövid ideig nem ártalmas, arra kell csak vigyázni, hogy ne égjen meg a bőr. Ennek bizonyítására viszont még további kutatásokra van szükség.
A gyermekek megfelelő D-vitamin-ellátottságának biztosítása
A D-vitamin-hiány megelőzésére a szülőknek már a gyermekvállalás előtt is oda kell figyelniük. A várandós anya étrendjében szerepeljen minél több D-vitamint tartalmazó élelmiszer; orvosi javaslat alapján szükség lehet a vitamin étrendkiegészítők formájában történő pótlására is. Minden nap- és évszakban legalább fél, háromnegyed órát tartózkodjunk a szabad levegőn, de a nyári napozás a kora délelőtti és késő délutáni órákban történjen. A leégést mindenképpen el kell kerülni, így nyáron semmiképp ne tegyük ki magunkat hosszabb időre a déli napsugárzásnak.
A gyermekeket hat hónapos korukig szoptatással javasolt táplálni és jó hatású, ha az anyatejet egy éves koráig kiegészítő táplálékként is megkapja a csecsemő, mivel az anyatejben az anya megfelelő táplálkozása esetén elegendő mennyiségű D-vitamin található. A vegyes étrend elkezdésekor minden nap szerepeljen a gyermek étrendjében D-vitamint tartalmazó élelmiszer, így elősegíthető, hogy felnőtt korában is többet fogyasszon ezekből. Szoktassuk rá a gyermeket a szabad levegőn való tartózkodásra és nem túl erős napfényen történő napozásra, illetve a mindennapos testedzésre, ezen kívül rendszeresen vigyük gyermekorvosi ellenőrzésre is.
A D-vitamin szerepe a szervezetben
A D-vitamin fokozza a kálcium felszívódását és beépülését a csontokba, valamint segíti a bélből a foszfát és az aminosavak visszaszívását. Hiányában csontfejlődési zavar, csontlágyulás, csontritkulás, a csontok és a fogak szabálytalan formájú kialakulása lesz a jellemző. Izomrángás és görcsös állapot is kialakulhat. Javítja a sejtképzést (ezzel elősegítheti a leukémia kialakulásának megelőzését) és a termékenységet. Fokozza az agyi idegszövet regenerációját, aktivitásra serkenti az agyfunkciókat (növeli a neurotropin nevű vegyület szintézisét). Csökkenti a vérszegénységet (anémia) és erősíti az immunrendszert. Segíti a szív munkáját (javítja a balkamrafunkciót), emellett növeli a kálcium és a foszfor visszaszívódását a bélből. Segíti a májszövetek regenerációját és a hasnyálmirigyben az inzulin termelődését, urémiás betegség esetén pedig csökkenti az inzulinrezisztenciát.
A D-vitamint megkötő receptorok (Vitamin-D-Receptor; VDR) az egész szervezetben megtalálhatóak, így egyaránt jelen vannak a hormonális rendszerben, a mozgásszervekben, a nyelőcsőben, a gyomorban és a bélrendszerben, a szív- és érrendszerben, a vesében, az immunrendszerben, a légzőszervekben, a bőrben, a kötőszövetben, a központi idegrendszerben és az ivarszervekben is. Az alacsonyabb D-vitaminszintű embereknél a D-vitamin-receptorok nem megfelelő felépítése akadályozhatja a vitamin hasznosulását.
A D-vitamin fokozza a kálcium felszívódását és beépülését a csontokba, valamint segíti a bélből a foszfát és az aminosavak visszaszívását. Hiányában csontfejlődési zavar, csontlágyulás, csontritkulás, a csontok és a fogak szabálytalan formájú kialakulása lesz a jellemző. Izomrángás és görcsös állapot is kialakulhat. Javítja a sejtképzést (ezzel elősegítheti a leukémia kialakulásának megelőzését) és a termékenységet. Fokozza az agyi idegszövet regenerációját, aktivitásra serkenti az agyfunkciókat (növeli a neurotropin nevű vegyület szintézisét). Csökkenti a vérszegénységet (anémia) és erősíti az immunrendszert. Segíti a szív munkáját (javítja a balkamrafunkciót), emellett növeli a kálcium és a foszfor visszaszívódását a bélből. Segíti a májszövetek regenerációját és a hasnyálmirigyben az inzulin termelődését, urémiás betegség esetén pedig csökkenti az inzulinrezisztenciát.
A D-vitamint megkötő receptorok (Vitamin-D-Receptor; VDR) az egész szervezetben megtalálhatóak, így egyaránt jelen vannak a hormonális rendszerben, a mozgásszervekben, a nyelőcsőben, a gyomorban és a bélrendszerben, a szív- és érrendszerben, a vesében, az immunrendszerben, a légzőszervekben, a bőrben, a kötőszövetben, a központi idegrendszerben és az ivarszervekben is. Az alacsonyabb D-vitaminszintű embereknél a D-vitamin-receptorok nem megfelelő felépítése akadályozhatja a vitamin hasznosulását.
- Kétszer több D-vitamin a gyermekeknek
- A D-vitamin-hiány okai és lehetséges következményei
- D-vitamin és daganatos betegségek: a vitamin hasznos lehet az emlő- és a vastagbélrák ellen
- A D-vitamin a szívinfarktus és a szembetegségek ellen is védelmet nyújthat
- Az egyes élelmiszerek D-vitamin-tartalma
