A kontaktlencsék új generációjából az egynapi viselésű és a legújabb alapanyagú lencsék sem csökkentik a szem fertőződésének kockázatát - állítja két tanulmány, amelyek szerint az éjszakai lencsehordás fokozza leginkább a kórokozók bejutásának valószínűségét.

Ajánló
Szemünk egészsége - Az [origo] egészség szemészeti témákkal foglalkozó aloldala
Tanácsok kontaktlencse viseléséhez
Gyógyszert adagoló kontaktlencse a láthatáron
Korábban:
Kémiai reakció állhat a korábbi szemfertőzések hátterében
Rugalmas kontaktlencse beépített áramkörrel és fényforrással
Tesztelik az antibakteriális kontaktlencsét
Hidrogélek jelenthetik a megoldást a mesterséges szaruhártya kifejlesztésére
Új eljárás a rövidlátás kezelésére
A szemfáradtság okai és amit ellene tehetünk
Naponta három milliliter könnyet termelünk
Lézeres szemműtét: biztonságosabb a kontaktlencsénél?
Interaktív ajánló
Pirulapatika
A szem számos védekezőmechanizmussal rendelkezik a környezetben található kórokozók behatolásának megakadályozására (ide tartozik a pislogás, a könnytermelés és a többrétegű felszíni sejtek állandó megújulása.) A védő tényezők működését azonban hátrányosan befolyásolhatja a kontaktlencseviselés, megteremtve ezzel a fertőződés lehetőségét, amit tovább fokoz a lencsék tárolására szolgáló folyadék vagy edény esetleges fertőződése is.
A szaruhártya-fertőzés hirtelen fellépő fájdalommal, fényérzékenységgel, könnyezéssel, váladékozással és a látásélesség romlásával kezdődik, és az idejében megkezdett, megfelelő kezelés (antibiotikum-cseppek) hiányában végleges látásromláshoz vezethet.
A legújabb lencsék sem csökkentik a kockázatot
A közelmúltban lefolytatott vizsgálatok során a várakozásokkal ellentétben sem az újfajta, nagyobb oxigénáteresztő képességgel rendelkező lencsék, sem az úgynevezett egynapos, eldobható kontaktlencsék nem csökkentették a szem súlyos fertőződésének kockázatát. A lencse típusától függetlenül a szaruhártya fájdalmas, látást veszélyeztető fertőződése azoknál alakul ki legnagyobb valószínűséggel, akik alvás közben is viselik kontaktlencséjüket.
A szilikon-hidrogél lencséket 1999-ben vezették be, és nagy előnyük, hogy a korábbi alapanyagokhoz képest több oxigént engednek át a szaruhártyához. Ettől a tulajdonságtól a fejlesztők azt remélték, hogy csökkenteni fogja a fertőzések kialakulásának valószínűségét. A szintén 1999-ben bevezetett egynapos lencsékről is úgy gondolták, hogy védenek majd a fertőzések ellen, hiszen szükségtelenné teszik az esetleges fertőzésforrást jelentő lencsetároló doboz használatát.
Az egynapos lencsét viselők érintettebbek
Az Ophthalmology című szakmai folyóirat októberi számában közölt két tanulmány szerint azonban egyik lencsefajta sem váltotta be az ilyen irányú hozzá fűzött reményeket. Brit kutatók egészséges és fertőződött szemű, otthonukban élő illetve kórházban ápolt betegek adatait hasonlították össze.
A kérdőívek eredményei alapján az egynapos lencsét viselők 50%-kal nagyobb eséllyel fertőződtek meg, mint a heti, kétheti vagy havi cseréjű lágy kontaktlencsével rendelkezők, ugyanakkor a már kialakult fertőzés jellemzően az utóbbi csoportnál vezetett jelentős látáskárosodáshoz. Ennek hátterében a napokon vagy heteken át viselhető lencsék tárolására szolgáló tartályban megtelepedő veszélyes kórokozók állhatnak. Dr. John Dart, a londoni Moorfields Eye Hospital szemésze, a tanulmány szerzője szerint az éjszakai kontaktlencseviselés ötszörösére növeli a fertőződés kockázatát. A legalacsonyabb fertőződési kockázatot a kemény, gázáteresztő lencsét viselők körében mérték.
Éjszakai használat: fokozott kockázat
A másik felmérésben Fiona Stapletons, a University of New South Wales szemészének vezetésével kontaktlencseviselők szemének egészségi állapotát vetették össze a viselési szokásaikról kapott információkkal. Az ő eredményeik is azt mutatják, hogy a fertőződési kockázat nem csökkent az újfajta lencséknél, és hogy az éjszakai lencseviselés fokozta leginkább a fertőzés kialakulásának valószínűségét. (Számításaik szerint a gázáteresztő kemény lencsét viselők 0,01%-ánál fordult elő szaruhártya-fertőzés, ugyanakkor ez az arány a szilikon-hidrogél kontaktlencsében alvók körében 0,25% volt.) A szem fertőződésének kockázatát tovább növelte a dohányzás, a nem hivatalos forrásból beszerzett (interneten vásárolt) kontaktlencsék viselése, a lejárati időn túli lencse hordás, és a higiéniai előírások betartásának elmulasztása. A kontaktlencsék megfelelő viselésével kapcsolatos szakorvosi tanácsokat korábbi cikkünkben olvashat.
A tanulmányok arra hívják fel a figyelmet, hogy soha nem szabad kontaktlencsében aludni (még rövid, nap közbeni pihenő időszakra sem), ez még az elvileg 24 órás kontaktlencsék esetében sem javasolható. Úgyszintén fontos a kontaktlencsék kezelésére vonatkozó összes higiéniai szabály betartása.
Bizonyos helyzetekben ellenjavallt vagy esetleg kivitelezhetetlen a kontaktlencse használata. A következő betegségek, állapotok fennállása esetén jobb választás a szemüveg: ismételt szemfertőzések, a szemhéjszélek gyulladása, súlyos allergiás megbetegedések, a kötőhártya idült gyulladása, szemszárazság, a szaruhártya érzékenységének csökkenése, bizonyos szemészeti betegségek, egyes - a lencse felhelyezését és ápolását megnehezítő vagy kizáró - idegrendszeri kórképek, illetve a hosszas poros/füstös/szeles környezetben való tartózkodás. 14 év alatti gyermekek részére általában a szemüveg javasolt, és ugyanez vonatkozik azokra a középkorú személyekre is, akik kizárólag olvasáshoz igényelnek látáskorrekciót.
Gyógyszert adagoló kontaktlencse a láthatáron: A jövőben amerikai biomérnökök által kifejlesztett új anyagot tartalmazó "trükkös" kontaktlencse mérheti a beteg szemben uralkodó nyomást: az eszköz a mért értékeknek megfelelően automatikusan adagolná a gyógyszert. A Kaliforniai Egyetem két biomérnöke, Tingrui Pan és Hailin Cong a polidimetilsziloxán (PDMS) nevű anyag adottságait kihasználva olyan újfajta eljárást kísérletezett ki, melynek során precíz mintázatban porított ezüstöt visznek fel a PMDS felszínére, ahol így parányi elektromos vezetékek jönnek létre. Az ezüst mellesleg azzal a további előnyös tulajdonsággal is rendelkezik, hogy antimikrobiális hatású.
Dr. Heksch Katalin








