Az emberi bélcsatornában jelentős mennyiségű baktérium él, melyek fontos szerepet töltenek be egészségünkben. Ezek az élőlények egészségünk, anyagcserénk egyensúlyának fenntartásában, védelmében nélkülözhetetlen szerepet töltenek be, és testtömegünk mintegy 5-8%-t adják, fajszámuk pedig felnőtt korban 400-1000 között van. Hogyan alakult ki szoros együttélés a bélben lévő baktériumok és a ember tápcsatornája között? Milyen hasznos tevékenységeket végeznek számunkra ezek a mikroorganizmusok? Hogyan védekezhetünk, ha a bélflóra egyensúlya zavart szenved, működése felborul?
A legtöbb baktérium a vastagbélben található
Ajánló
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai oldala
A probiotikumok szerepe az egészség megőrzésében
A csecsemők bélbaktériumainak szerepe
Lehetséges kapcsolat a bélbaktériumok és az elhízás között
Az élelmi, diétás rostok szerepe a táplálkozásban
Interaktív ajánló
Hasznos és káros baktériumok
A bélben élő baktériumok egy része hasznos az ember számára - ide tartoznak az ún. probiotikumok, azaz a Lactobacillus, a Bifidobacterium és Streptococcus törzsek bizonyos fajai -, míg egy kisebb részük káros a mérgek, és különféle rákkeltő anyagok termelése miatt. A harmadik, legnagyobb részt alkotó csoportba tartozók nem sorolhatók be egyértelműen egyik kategóriába sem: egyaránt lehetnek károsak és hasznosak is. A bélflóra egyensúlya, megfelelő működése szempontjából különösen fontos a fentebb felsorolt baktériumcsoportok megfelelő eloszlása a bélrendszerben.
Evolúciós partnerek: kölcsönös segítség
Az emlősállatok - így az ember - és a baktériumok együttélése, egy folyamatosan létrejövő evolúciós folyamat eredménye. A baktériumok egyes fajainak mennyiségét jelentős mértékben befolyásolja a köztük levő versengés és együttműködés is. A különböző baktériumfajok gátolhatják egymás megtapadását a bélhámon, vagy más baktériumok számára káros ún. bakteriocineket termelhetnek. Ugyanakkor egyes anyagcseretermékeikkel és bizonyos káros anyagok megkötésével serkenthetik is egymás működését. A bél immunrendszere szintén részt vesz a baktériumok mennyiségének a szabályozásában, amely szintén a szoros együttélésre utal.
A bélflóra és az emberi bélcsatorna szoros együttműködésben - szimbiózisban - él egymással, amelyben mindkét fél előnyös tevékenységeket végez a másik számára. A bélbaktériumok hasznos tulajdonságai közé tartoznak az emésztés segítése, az immunfolyamatok szabályozása, a vitaminok termelése, a káros baktériumok elszaporodásának és hatásainak gátlása. Az emberi bélcsatorna ezekért cserébe pedig életteret és táplálékot biztosít a mikrobáknak.
Az egészséges emésztés alapja a normál bélflóra kialakulása
A bélben élő baktériumok fontos szerepet játszanak az emésztésben, mert részt vesznek az összetett szénhidrátok (a számunkra emészthetetlen élelmi rostok) lebontásában. Szabályozzák továbbá a zsírsavak keletkezését, bejutását és tárolását a szervezetben. A baktériumok jelenléte miatt megnő a bélbolyhokban a kapillárisok száma is, ezáltal fokozódik a tápanyagok felszívódása is. A bélbaktériumok és a testtömeg változásának kapcsolatáról korábbi cikkünkben bővebben olvashat.
A bélflóra egyéb hasznos szerepe
A bélbaktériumok ezenfelül szerepet játszanak a vitamintermelésben - elsősorban egyes B-vitaminok, és a normális véralvadáshoz szükséges K-vitamin tartozik ide -, az immunrendszer erősítésében, illetve a kórokozók elpusztításában. Ezenfelül a probiotikumok megakadályozzák a kórokozó baktériumok, paraziták és gombák elszaporodását - elősegítik az emésztést, javítják a tápanyagok felszívódását, lebontják a tejcukrot, és elősegítik a bélrendszer perisztaltikus mozgását. Ezenfelül ezek a mikroorganizmusok a bél hámsejtjeit tápláló aminosavakat és zsírsavakat termelnek. Továbbá a jótékony bélbaktériumok gátolják a "káros" baktériumok megtapadását, mert a nyálkahártyához tapadva az hámsejteken lévő receptoron vetélkednek velük, és növekedésüket direkt módon képesek gátolni. A bélflóra immunrendszerre gyakorolt jótékony hatásairól korábbi cikkünkben bővebben olvashat.
Amint arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, egyes bélbaktériumok jelenléte és megfelelő működése megakadályozhatja az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását is. A szerzők szerint ez a megfigyelés lehetővé teheti az immunrendszer működését megcélzó módszerek tervezését a diabétesz kezelésében, a bélbaktériumok egyensúlyának megfelelő változtatásával.
Hogyan alkalmazkodtak a baktériumok az emberi tápcsatorna környezetéhez?
Amerikai kutatók a Bacteroides thetaiotaomicron nevű bélbaktérium génállomány-vizsgálata során 4800 gént térképeztek fel, amelyek közül bizonyítottan legalább 100 gén egyetlen cukormolekula bontásáért felelős.
Az eredmények szerint a vizsgált kórokozó mintát vesz környezetéből, ennek köszönhetően mindig a megfelelő enzimeket képes termelni, így hatékonyan és gyorsan képes alkalmazkodni az emberi tápcsatorna változásaihoz.
A vizsgált baktériumfaj génállományát időről időre megújítja, folyamatosan alkalmazkodik a környezeti változásokhoz, így ez lehet a másik magyarázat, hogy evolúciója a gazdaszervezettel - így az emberrel - együtt zajlik.
Amerikai kutatók a Bacteroides thetaiotaomicron nevű bélbaktérium génállomány-vizsgálata során 4800 gént térképeztek fel, amelyek közül bizonyítottan legalább 100 gén egyetlen cukormolekula bontásáért felelős.
Az eredmények szerint a vizsgált kórokozó mintát vesz környezetéből, ennek köszönhetően mindig a megfelelő enzimeket képes termelni, így hatékonyan és gyorsan képes alkalmazkodni az emberi tápcsatorna változásaihoz.
A vizsgált baktériumfaj génállományát időről időre megújítja, folyamatosan alkalmazkodik a környezeti változásokhoz, így ez lehet a másik magyarázat, hogy evolúciója a gazdaszervezettel - így az emberrel - együtt zajlik.
- A legtöbb baktérium a vastagbélben található
- Az egészséges bélflóra kialakulása
