A bőrfelületen élő baktériumoknál korábban még nem alkalmazott DNS-vizsgálati módszer kimutatta, hogy kezünkön csaknem százszor több baktériumfaj él, mint amit eddig feltételeztek. Egy másik tanulmányban a vonattal és busszal ingázó utasok kezéről vettek mintát öt angliai és walesi nagyvárosban, és azt találták, hogy minden negyedik utas kezén jelen van valamilyen, a székletből származó baktériumfaj. A két új kutatási eredmény mellett bemutatunk néhány olyan betegséget is, amelyet a székletből a kezünkre kerülő baktériumok és vírusok okozhatnak.
Meglepő fajgazdagság a tenyéren
Fotó: Flickr
Ajánló
Korábban:
Meglepően sok baktérium van jelen a háziporban
Ismeretlen baktériumfajokat azonosítottak a bőrben
Baktériumok a levegőben: meglepő fajgazdagság
Azonosították egy fájdalmas nemi betegséget okozó mikróba génjeit
Az első hatásos szer a szuperbaktériumok ellen
Területi rezisztencia - kikerült a kórházakból az MRSA
Bakteriális fertőzések okozhatják a fémallergiát
Házi fertőtlenítés mikrohullámú sütővel
Higiéniai tanácsok kutya- és macskatartóknak
A jó szájhigiéné is csökkentheti a szívbetegségek kockázatát
A kutatócsoport az eredmények alapján arra a két fő következtetésre jutott, hogy kezünkön egyrészt nagyságrendekkel több baktérium él, mint azt korábban feltételezték, illetve a nők tenyerén jelentősen több baktérium van jelen, mint a férfiak kezén. A résztvevők tenyere átlagosan 150 különböző baktériumfajt tartalmazott, a vizsgálatban résztvevő 51 személy tenyerein pedig összesen 4700, egymástól eltérő fajt azonosítottak. Ez utóbbi adat csaknem százszorosa annak, ami az eddigi tanulmányokban becslésként szerepelt. A 4700 faj közül mindössze öt olyan fordult elő, amelyik az összes vizsgált személynél jelen volt - olvasható az egyetem sajtóközleményében.
További eredmény, hogy a rendszeres kézmosás nem befolyásolta jelentősen a baktériumok sokféleségét: egyaránt előfordultak olyan baktériumcsoportok, amelyek jelenléte növekedett a kézmosást követően, és olyanok is, amelyek száma csökkent. A tenyéren újonnan azonosított baktériumfajok többsége ugyan nem tekinthető kórokozónak, a szappannal történő kézmosást azonban mégsem tekinti haszontalannak a kutatás vezetője. A kézmosás közegészségügyi szempontból továbbra is igen fontos tényező marad, hiszen a kórokozó baktériumok mellett számos olyan vírus is megtelepszik a kezünkön, amelyek járványos, fertőző betegségeket okoznak. "A rendszeres kézmosás befolyásolta ugyan a baktériumközösségek fajösszetételét, a bakteriális sokféleség általános szintje azonban nem mutatott összefüggést a legutóbbi kézmosás óta eltelt idővel. Vagy arról van szó, hogy a baktériumközösségek a kézmosást követően ismét hamar megtelepszenek a kezünkön, vagy pedig arról, hogy a kézmosás egyszerűen nem távolítja el bőrfelületen élő fajok döntő többségét" - nyilatkozta Fierer.
Az antibakteriális szappanokkal kapcsolatban megemlítendő, hogy egy korábbi tanulmány nem talált jelentős különbséget a baktériumölő anyagot tartalmazó szappanok egyik típusa és a hagyományos szappanok hatékonysága között. A 2007 augusztusában publikált felmérés szerzői szerint a triklozánt tartalmazó antibakteriális szappanok nem segítik a fertőző betegségek kialakulásának megelőzését, mivel nem távolítanak el több baktériumot a bőrről, mint egy hagyományos szappan (részletesebben lásd: Az antibakteriális szappanok sem hatékonyabbak a hagyományosnál).
Miért fordul elő több baktérium a nők tenyerén?
A Colorado Egyetem vizsgálatában az összes résztvevő bakteriális "ujjlenyomata" egyedi volt: a vizsgálati alanyok mindegyikénél jelent voltak a bőrben már eddig is azonosított Streptococcus, Staphylococcus és Lactobacillus fajok, a fajok 45%-ának előfordulása viszont ritka volt. Érdekes adat, hogy ugyanannál a személynél a jobb és a bal tenyéren csak 17%-os egyezést mutattak a baktériumfajok, ha pedig egymással hasonlították össze a résztvevőket, akkor a fajok közötti egyezés mindössze 13%-osnak adódott. Általánosságban az is elmondható, hogy a tenyéren mindenkinél nagyjából háromszor annyi baktériumfaj volt jelen, mint az alkaron vagy a könyök tájékán. A kéz bőrfelületén élő baktériumok sokfélesége a kutatás szerint megegyezik, egyes esetekben pedig meg is haladja a test többi részén, például a nyelőcsőben, a szánkban vagy a vékonybél alsó szakaszán élő baktériumok diverzitását. Fierer szerint ez a sokféleség a trópusi esőerdők vagy az óceánok bakteriális fajgazdagságához mérhető.
A férfiak és a nők között a baktériumok gyakoriságában mutatkozó különbségeknek a kutatók szerint több oka is lehet. Előfordulhat, hogy a bőr pH-ja is szerepet játszik a baktériumdiverzitás nemi különbségeinek kialakításában, mivel ismert, hogy a férfiak bőre általában savasabb: a mikróbák sokfélesége egy korábbi tanulmány szerint a pH csökkenésével párhuzamosan egyre alacsonyabb lesz. Az is lehet, hogy az eltéréseket a férfiak és nők verejték-, illetve faggyúmirigyek eltérő működése okozza, ezen kívül szerepet játszhatnak a két nem által eltérő gyakorisággal alkalmazott hidratálókrémek és a különféle kozmetikai szerek. A különbségek okaként a férfi és női bőr eltérő vastagsága (a férfiak bőre vastagabb és általában kevésbé érzékeny), valamint a hormontermelés különbségei is szóba jöhetnek.
A New Scientist beszámolója azt is megemlíti, hogy a nem várt fajgazdagság előre nem látott problémákat vethet fel a Human Microbiome Project elnevezésű, tavaly indított kezdeményezésben. A program elsődleges célja annak meghatározása, hogy mikrobiális "útitársaink" mekkora mértékben járulnak hozzá a különféle betegségek terjedéséhez és kialakulásához. A fajok előfordulásában az egészséges személyeknél is meglévő jelentős eltérések miatt sokkal nehezebb lesz pontosan meghatározni, hogy a baktériumközösségek változásai milyen módon hozhatóak összefüggésbe az egyes bőrbetegségek kialakulásával.
A Colorado Egyetem vizsgálatában az összes résztvevő bakteriális "ujjlenyomata" egyedi volt: a vizsgálati alanyok mindegyikénél jelent voltak a bőrben már eddig is azonosított Streptococcus, Staphylococcus és Lactobacillus fajok, a fajok 45%-ának előfordulása viszont ritka volt. Érdekes adat, hogy ugyanannál a személynél a jobb és a bal tenyéren csak 17%-os egyezést mutattak a baktériumfajok, ha pedig egymással hasonlították össze a résztvevőket, akkor a fajok közötti egyezés mindössze 13%-osnak adódott. Általánosságban az is elmondható, hogy a tenyéren mindenkinél nagyjából háromszor annyi baktériumfaj volt jelen, mint az alkaron vagy a könyök tájékán. A kéz bőrfelületén élő baktériumok sokfélesége a kutatás szerint megegyezik, egyes esetekben pedig meg is haladja a test többi részén, például a nyelőcsőben, a szánkban vagy a vékonybél alsó szakaszán élő baktériumok diverzitását. Fierer szerint ez a sokféleség a trópusi esőerdők vagy az óceánok bakteriális fajgazdagságához mérhető.
A férfiak és a nők között a baktériumok gyakoriságában mutatkozó különbségeknek a kutatók szerint több oka is lehet. Előfordulhat, hogy a bőr pH-ja is szerepet játszik a baktériumdiverzitás nemi különbségeinek kialakításában, mivel ismert, hogy a férfiak bőre általában savasabb: a mikróbák sokfélesége egy korábbi tanulmány szerint a pH csökkenésével párhuzamosan egyre alacsonyabb lesz. Az is lehet, hogy az eltéréseket a férfiak és nők verejték-, illetve faggyúmirigyek eltérő működése okozza, ezen kívül szerepet játszhatnak a két nem által eltérő gyakorisággal alkalmazott hidratálókrémek és a különféle kozmetikai szerek. A különbségek okaként a férfi és női bőr eltérő vastagsága (a férfiak bőre vastagabb és általában kevésbé érzékeny), valamint a hormontermelés különbségei is szóba jöhetnek.
A New Scientist beszámolója azt is megemlíti, hogy a nem várt fajgazdagság előre nem látott problémákat vethet fel a Human Microbiome Project elnevezésű, tavaly indított kezdeményezésben. A program elsődleges célja annak meghatározása, hogy mikrobiális "útitársaink" mekkora mértékben járulnak hozzá a különféle betegségek terjedéséhez és kialakulásához. A fajok előfordulásában az egészséges személyeknél is meglévő jelentős eltérések miatt sokkal nehezebb lesz pontosan meghatározni, hogy a baktériumközösségek változásai milyen módon hozhatóak összefüggésbe az egyes bőrbetegségek kialakulásával.
- Meglepő fajgazdagság a tenyéren
- Angol vizsgálat az utazók kezének tisztaságáról
