Angol vizsgálat az utazók kezének tisztaságáról
Fotó: Flickr
Ajánló
Higiéniai tanácsok a mellékhelyiségben
Egészségügyi tanácsok a konyhában - nem csak háziasszonyoknak
A hasmenés étrendi kezelése és megelőzése
Korábban:
Zöldsalátától is kaphatunk szalmonellát
Újfajta kezelési eljárás szalmonellafertőzés ellen
Ajánlások utazóknak - emésztőrendszeri panaszok
Bélbaktériumok is szerepet játszhatnak a vastagbélrák kialakulásában
Egyes bélbaktériumok megakadályozhatják a cukorbetegség kialakulását
Fogyókúra bélbaktériumokkal: jövőbeli terápiás lehetőségek
Orvosi jegyzet
A Dirty Hands Study névre keresztelt tanulmányt azért végezték el, hogy pillanatképet kapjanak az angliai és walesi lakosság kézhigiéniás szokásairól: az utasok kezéről London, Newcastle, Liverpool, Birmingham és Cardiff vonatállomásainak buszmegállóiban vettek mintát. A további eredmények azt mutatták, hogy a Newcastle környékén utazók kezén a londoniakhoz képest háromszor gyakrabban fordultak elő a vizsgált baktériumfajok (az utasok 44, illetve 13%-a), Birminghamben és Cardiffban ez az arány nagyjából megegyezett (23, illetve 24%), Liverpoolban pedig szintén magasnak, 34%-osnak adódott a koszos kezűek aránya.
A mintákban azonosított baktériumfajok mindegyike a bélből származott, amelyek természetesen nem feltétlenül okoznak fertőzést, azt viszont jelzik, hogy az illető nem mosott rendesen kezet, miután WC-re ment. Ha azonban valaki gyakori hasmenéstől szenved, de nem használja a mosdót vagy a szappant, akkor egyértelműen nőni fog a valószínűsége, hogy másoknak is továbbadja betegségét.
A bélbaktériumok által közvetített leggyakoribb fertőzések
A bélbaktériumok egy része hasznos az ember számára: ide tartoznak például a Lactobacillus, a Bifidobacterium és a Streptococcus törzsek. A bélflórában megtelepedő baktériumok egy kisebb csoportja viszont egyértelműen káros, mivel ezek különféle mérgeket (toxinokat) és rákkeltő anyagokat termelhetnek. A harmadik, legnagyobb részt alkotó csoportba tartozó baktériumok nem sorolhatók be egyértelműen egyik kategóriába sem: ezek egyaránt lehetnek károsak és hasznosak is. Ilyen "kétarcú" baktérium például az Escherichia coli, amely a vékonybélben szaporodik, és túlzott jelenlét esetén mérgező anyagokat kezd termelni. Ez súlyos hasmenést okozhat, ami akár több liter folyadékveszteséggel is járhat, bár az E. coli által okozott hasmenés a legtöbbször egy-két nap alatt, magától is elmúlik. Az Escherichia coli az utazások közben előforduló hasmenéses megbetegedések körülbelül 40%-áért felelős.
A hasmenéses megbetegedések más részét - az utazásos hasmenések nagyjából 15%-át - a Shigella baktériumok okozzák. A bakteriális vérhas kórokozója elsősorban közvetlen érintkezés, piszkos kéz, élelmiszerek, ivó- és fürdővíz, valamint fertőzött tárgyak útján terjed emberről emberre. A legtöbb Shigella-fertőzés a nyári hónapokra tehető: a betegség kitörését fejfájás, étvágytalanság és gyengeség előzi meg, a kezdeti tünetek pedig a hascsikarás és a heves székelési inger. A betegség általában enyhébb lefolyású, de ritkább esetben súlyos formában is felléphet. A kór elsősorban a gyermekeket és a csecsemőket érintheti negatívan.
Hasmenéses megbetegedéseket okozhatnak a Salmonella-fertőzések is (ez a baktérium az utazásos hasmenések 10%-áért felelős). A Salmonella baktériumok típusuktól függően kétféle, tífusz-szerű és nem tífusz-szerű fertőzést képesek okozni. A hastífusz kórokozója legtöbbször a Salmonella typhi nevű baktérium, a nem tífusz-szerű fertőzésekért pedig a Salmonella-nemzetség egyéb, több ezer fajta kórokozója tehető felelőssé. Nem tífusz-szerű, döntően hasmenéssel járó kórképet hazánkban leggyakrabban a Salmonella enteritidis okoz.
A Salmonella enteritidis vízben, tejben, kész ételekben 1-2 hétig, egyes élelmiszerekben pedig akár hónapokig is életképes maradhat. Az általa termelt méreganyag, az úgynevezett endotoxin még a 100°C-os hőkezelést is több percig elviselheti. A fertőzés forrása leggyakrabban a baromfihús, a kolbász, a disznósajt, a tojás, a tej és a fagylalt, illetve az ezekből készült, nem megfelelően tárolt vagy hőkezelt ételek, továbbá a mosatlan zöldségek és gyümölcsök. A kórokozót a baktériumot ürítő személyek is közvetíthetik. Ételfertőzés esetén a lappangási idő 6-48 órás, piszkos kéz útján való terjesztéskor pedig akár egy hét is lehet.
Az enyhébb fokú szalmonellózisnál hőemelkedés, fejfájás és levertség lép fel, súlyosabb esetekben viszont hányás, hasmenés, láz, fejfájás és görcsök is jelentkeznek, napi többszöri székletürítéssel. A betegség súlyosságát a bejutott kórokozók mennyisége, az érintett személy általános egészségi állapota, illetve életkora befolyásolja (a csecsemők, kisgyermekek és időskorúak fertőzései gyakrabban válhatnak súlyossá). Fontos megemlíteni, hogy a fertőzötteknél nem minden esetben lépnek fel panaszok, ők a tünetmentes hordozók, akik székletükkel folyamatosan ürítik a baktériumokat. A szalmonellózisról orvosi jegyzetünkben olvashatnak részletesen.
Vírusos bélfertőzések
Az akut hasmenések okai közül kiemelendők még a vírusos eredetű hasmenések, amelyet gyermekkorban többnyire a rota- és az adenovírusok okoznak.
A rotavírusok szintén az utazásos hasmenések 10%-áért felelősek. A vírusok a vékonybél falának sejtjeiben szaporodnak, meggátolva ezzel a folyadék felszívódását. Kisgyermekeknél és csecsemőknél különösen súlyos, a kiszáradás veszélyével kísért hasmenés léphet fel a rotavírusokkal történő fertőződést követően. A fertőzést követően 48 órán belül láz és hasi fájdalom mellett nagy mennyiségű vizes, rizslészerű hasmenés lép fel. A gyomor-bélrendszert érintő fertőzések gyakran társulhatnak hányással is. A rotavírusokkal megegyezően az adenovírusok is általában a bélbolyhokat károsítják, aminek következtében akadályozott a folyadék és az elektrolitok felszívódása. Az adenovírusok által okozott tünetek a legtöbbször megegyeznek a rotavírusoknál leírtakkal (bővebben: Hasmenések, rotavírus fertőzés).
A vírusos bélfertőzések további kiváltó okaként említhető a gyomorhurut kórokozója, a norovírus. Az émelygéssel, hányással és hasmenéssel járó norovírus-járványok jellemzően olyan helyeken törnek ki, ahol az emberek zárt közösségben élnek, mint például iskolák, tengerjáró hajók, katonai bázisok vagy az öregek otthona. Az antibiotikumok a norovírussal szemben hatástalanok, mivel azok csak a baktériumokat pusztítják el, a vírusokat azonban nem gyengítik le. A gyomorhurut kezelésében további problémát jelent, hogy laboratóriumi körülmények között is még csak nemrégiben sikerült norovírust tenyészteni és tanulmányozni a szerkezetüket (bővebben: Megtalálták a gyomorhurut vírusát azonosító fehérjét). Jelenleg emiatt még nincs igazán hatékony gyógymód a gyomorhurut kezelésére. Az orvosok általános tanácsa norovírus-fertőzés esetén a következő: igyunk sok folyadékot és hagyjuk, hogy a vírus idővel "kitombolja magát" - a meglehetősen kellemetlen tünetek rendszerint pár nap után elmúlnak.
Fertőtlenítsük rendszeresen a mellékhelyiséget!
A higiénia szempontjából alapvető fontosságú a toalett megfelelő takarítása, tisztán tartása is. A WC-ben lévő mikroorganizmusok ugyanis könnyen képesek bejutni az emberi szervezetbe. Ezek a részecskék mind fizikailag, mind biológiailag igen stabilak, ezért komoly fertőzésveszélyt jelenthetnek még belélegzés útján is. A mellékhelyiségben ezért a megfelelő és rendszeres fertőtlenítés is elengedhetetlen. A leglényegesebb természetesen az, hogy WC-használat után feltétlenül mossunk kezet, hiszen továbbra is ez a legalapvetőbb higiéniai szabály az intimebb testrészeken kialakuló fertőzések elkerüléséhez is.
A megfelelően tisztán tartott toalet padlója mosható mozaiklap, a falak legalább 1,5-2 méteres magasságig csempézettek, a mosható felület felett pedig legalább kétévente van festés vagy meszelés. A WC-ben - különösen a nemi szervek fertőződésének megelőzése érdekében - elemi fontosságú a gombák elleni védelem is, ezért ügyeljünk arra, hogy a használt fertőtlenítőszer gombaölő hatással is rendelkezzen. A megfelelően tiszta mellékhelyiség jellemzőiről korábbi cikkünkben bővebben olvashat.
A WC-kefét célszerű hígított fertőtlenítő hatású tisztítószerben tárolni, és az oldatot hetente többször is lecserélni. A toalett tisztítására, fertőtlenítésére használt szivacsot, törlőkendőt elkülönítve tisztítsuk és rendszeres időközönként 20-30 percig áztassuk hígított fertőtlenítőszeres oldatban. A magasabb keménységű vizek használata esetén vízkő-eltávolítás is szükséges: ez nemcsak esztétikai probléma, hanem közegészségügyi is, hiszen az érdes felületen könnyebben megtelepednek és hosszabb ideig megbújhatnak a mikróbák.
A leglényegesebb természetesen az, hogy WC-használat után feltétlenül mossunk kezet, hiszen továbbra is ez a legalapvetőbb higiéniai szabály a fertőzések elkerüléséhez.
A környezetbarát toalettekről és a WC tisztántartásáról bővebben lásd korábbi cikkünket: Higiéniai tanácsok a mellékhelyiségben.
[origo] egészségA higiénia szempontjából alapvető fontosságú a toalett megfelelő takarítása, tisztán tartása is. A WC-ben lévő mikroorganizmusok ugyanis könnyen képesek bejutni az emberi szervezetbe. Ezek a részecskék mind fizikailag, mind biológiailag igen stabilak, ezért komoly fertőzésveszélyt jelenthetnek még belélegzés útján is. A mellékhelyiségben ezért a megfelelő és rendszeres fertőtlenítés is elengedhetetlen. A leglényegesebb természetesen az, hogy WC-használat után feltétlenül mossunk kezet, hiszen továbbra is ez a legalapvetőbb higiéniai szabály az intimebb testrészeken kialakuló fertőzések elkerüléséhez is.
A megfelelően tisztán tartott toalet padlója mosható mozaiklap, a falak legalább 1,5-2 méteres magasságig csempézettek, a mosható felület felett pedig legalább kétévente van festés vagy meszelés. A WC-ben - különösen a nemi szervek fertőződésének megelőzése érdekében - elemi fontosságú a gombák elleni védelem is, ezért ügyeljünk arra, hogy a használt fertőtlenítőszer gombaölő hatással is rendelkezzen. A megfelelően tiszta mellékhelyiség jellemzőiről korábbi cikkünkben bővebben olvashat.
A WC-kefét célszerű hígított fertőtlenítő hatású tisztítószerben tárolni, és az oldatot hetente többször is lecserélni. A toalett tisztítására, fertőtlenítésére használt szivacsot, törlőkendőt elkülönítve tisztítsuk és rendszeres időközönként 20-30 percig áztassuk hígított fertőtlenítőszeres oldatban. A magasabb keménységű vizek használata esetén vízkő-eltávolítás is szükséges: ez nemcsak esztétikai probléma, hanem közegészségügyi is, hiszen az érdes felületen könnyebben megtelepednek és hosszabb ideig megbújhatnak a mikróbák.
A leglényegesebb természetesen az, hogy WC-használat után feltétlenül mossunk kezet, hiszen továbbra is ez a legalapvetőbb higiéniai szabály a fertőzések elkerüléséhez.
A környezetbarát toalettekről és a WC tisztántartásáról bővebben lásd korábbi cikkünket: Higiéniai tanácsok a mellékhelyiségben.
- Meglepő fajgazdagság a tenyéren
- Angol vizsgálat az utazók kezének tisztaságáról
