Magyar kutatók fejlesztették ki azt a sokfunkciós szolgáltatásrendszert, amelynek célja az egészségügyi adatok számítógépes hálózaton történő azonnali nyomon követése helytől függetlenül. A mobil EKG képes biztosítani a nagy terhelésnek kitett személyek - például sportolók -, illetve a szívbetegek folyamatos felügyeletét: a mért adatokat a készülék a mobiltelefon-hálózaton keresztül juttatja el az interneten keresztül elérhető egészségmegőrző portálhoz. A rendszer itthon egyelőre még nem került bevezetésre, de a betegek adatainak internetes adatbázisban történő tárolására és lekérésére már vannak kísérletek.

Ajánló
Szív- és érrendszeri betegségek
Korábban:
Hatékonyabb, ha csak szívmasszázst alkalmaznak az újraélesztésnél
Egyszerű és gyors vérvizsgálat a szívinfarktus kimutatására
A sürgősségi osztályon dolgozó orvosok ösztönösen felismerik a szívinfarktust
Feltörhetik a vezeték nélküli beültetett defibrillátorokat
Kardio-CT: új, fájdalommentes vizsgálat a szívinfarktus megelőzésére
A mentális stressz szívre gyakorolt hatása
Új eredmények a szívritmuszavarok genetikai hátteréről
Mit jelent a kardiovaszkuláris szűrővizsgálat?
Orvosi jegyzet:
Interaktív ajánló
Animáció a szív ingerképző és ingerületvezető rendszeréről
Szív- és érrendszeri kockázatbecslő kalkulátor
Videó
Szívműködést ellenőrző implantátum
Pirulapatika
Online küldött adatok és otthon vezetett életmódnapló
Az otthonápolási céllal kifejlesztett rendszer elsősorban a szívbetegségen átesett, de folyamatos kórházi kezelést már nem igénylő betegek otthoni utókezelését hivatott elősegíteni. Az eszköz egy elektrokardiográfból (EKG) és egy vérnyomásmérő egységből áll, ami először egy központi egységnek, majd az orvos által is hozzáférhető internetes oldalnak továbbítja a mért adatokat. A mobil EKG a háziorvosi rendelőkben vagy a kórházakban rendelkezésre álló eszközökkel ellentétben nem a hagyományos, bőrfelületre illeszthető ezüstkloridos elektródákat tartalmazza, hanem speciális, száraz elektródákat (a hagyományos EKG a testfelszínen rögzített elektródák segítségével készít felvételt a szívizom működése által keltett elektromos aktivitásról). A bőrirritációk elkerülésére kifejlesztett száraz elektródákat egy nadrágtartóhoz hasonló pánt tartalmazza, amelyet a beteg otthonában is egyszerűen felvehet, mindenfajta orvosi segítség nélkül - ismertette a szerkezet működését Vass Dezső, a közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetének osztályvezetője.
A készülék lehetőséget teremt az orvos számára, hogy az EKG és a vérnyomásértékek elemzését követően különféle utasításokkal lássa el páciensét. Szükség lehet például arra, hogy a beteg naponta többször is megmérje vérnyomását, vagy napi egyszer önállóan készítsen többcsatornás EKG-felvételt, amennyiben állapota ezt indokolttá teszi. A beteg emellett saját maga is be tud vinni adatokat a rendszerbe, vagyis önálló életmódnaplót vezethet: rögzíthetőek a testsúlyértékek változásai, a vércukorszint, vagy az, hogy milyen ételeket fogyasztottunk és mennyi testmozgást végeztünk. A páciens otthoni számítógépén futó program a bevitt értékekből (napi kalóriabevitel és napi mozgásmennyiség) rendszeresen kiszámítja az aznapi energiamérleget, vagyis azt, hogy a táplálékkal mennyi energiát vittünk be, és ebből mennyit égetettünk el. Az energiamérleg mellett azt is rögzíthetjük, hogy milyen gyógyszereket vagy étrendkiegészítőket szedünk, és milyen esetleges mellékhatásai vannak a szedett gyógyszereknek. A mért EKG és vérnyomásértékek, valamint a felhasználók által bevitt további egészségügyi adatok alapján napi, heti és havi értékelések készíthetőek, ami orvosunk számára lehetővé teszi egy személyre szabott életmódprogram kialakítását.

A mobil EKG az élsportolók vizsgálatát is lehetővé teszi
A mobil EKG rendszer egy másik fontos alkalmazása a sportolók, illetve a komolyabb fizikai megterheléssel járó munkákat végző személyek állapotának nyomon követése (ez utóbbiak lehetnek például tűzoltók vagy kommandós csoportok tagjai). A külső hőmérőt is tartalmazó, mellkaspánt formájában hordható készülék a vizsgált személyek élettani paraméterei (többcsatornás EKG, testhőmérséklet, védőruha esetén a ruha alatti hőmérséklet) mellett a környezeti változókat (légnyomás, páratartalom, sebesség, gyorsulás, stb.) is képes rögzíteni, majd az említett élettani változókat ez utóbbiak függvényében értelmezni (a testhőmérsékletből az anyagcsere-folyamatok intenzitására lehet következtetni). Mindez azért fontos, mert korántsem mindegy, hogy egy edzés során a sportolónál húsz fokban, 50 százalékos páratartalom és normál magasság mellett mérnek terheléses EKG-t, vagy ugyanezt negyven fokban, kilencven százalékos páratartalom mellett teszik (a terheléses EKG során nem nyugalmi állapotban, hanem bizonyos fokú terhelés mellett mérik a szív elektromos aktivitását). Erre a funkcióra a berendezés GPS hely- és sebességmeghatározó modulja teremt lehetőséget, a nagy sebességű mobil adatátvitel pedig lehetővé teszi a versenyzők tetszőleges időtartamú, folyamatos megfigyelését is, hiszen az orvos valós időben láthatja a sportoló adatait.

A finanszírozástól függ, hogy elterjed-e a rendszer
Az otthonápolási és a sportolók nyomon követésére kifejlesztett rendszerek hazai bevezetésével kapcsolatban Vass Dezső elmondta, hogy a telemedicináris eszközöknek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által történő finanszírozása jelenleg még nem igazán kiforrott, bár egyes helyeken már vannak ilyesmire próbálkozások. Amint arról az [origo] Techbázis rovata a napokban beszámolt, egy új, egységes keretrendszer bevezetésével az is elérhetővé válhat, hogy a betegek adatait egy központi adatbázisban tárolják el, és közvetlenül a hálózaton keresztül legyen lekérhető a páciensek kórtörténete és vizsgálataik eredményei. Az egységes keretrendszer kialakítása jelenleg tesztüzemmódban van, de a rendszerbe folyamatosan kapcsolódnak be újabb és újabb kórházak (részletesebben lásd: Orvosi felügyelet mobilon). A mobil EKG otthonápolási céllal készített rendszere a közeljövőben vélhetően még nem fog bevezetésre kerülni, de a háziorvosok körében készített korábbi piackutatás eredményei azt mutatták, hogy a háziorvosok többsége szívesen használná az internetes betegfelügyelő rendszert.
Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Intézetének igazgatója korábban úgy nyilatkozott rovatunknak, hogy a 30-40 év közötti sportolói korosztályban a mostaninál jóval szélesebb körű kardiológiai kivizsgálásra lenne szükség, amihez a technikai felszereltség Magyarországon is adott. Ide tartoznak a különféle genetikai szűrővizsgálatok, az invazív (a szervezet életfolyamataiba való komolyabb beavatkozással járó) elektrofiziológiai módszerek (ritmuszavar-analízis), és a modern képalkotó vizsgálatok. Ez utóbbiak közül háromféle módszert érdemes megemlíteni. Az eljárások egyik csoportját a mágneses rezonanciás képalkotó eljárással (MRI) végzett vizsgálatok alkotják, a második csoportba a komputertomográfos (PET-CT) módszerek sorolhatóak, ezen kívül több helyen elérhetőek a szívultrahangos vizsgálatok is. Az MRI vagy PET-CT vizsgálatok elsősorban a harminc év feletti sportolók esetében lennének szükségesek, például abban az esetben, ha a családi kórtörténet - érelmeszesedés vagy koszorúér-szűkület megléte - alapján feltételezhető a hirtelen szívhalál vagy más szívprobléma kialakulása.
Dr. Merkely véleményét támasztják alá a British Medical Journal hasábjain 2008. július 3-án megjelent tanulmány eredményei is: Dr. Francesco Sofi és munkatársai olyan európai szűrővizsgálati rendszer bevezetését szorgalmaznák, amely egyaránt magában foglalná a sima, nyugalmi állapotban végzett és a terheléses EKG-vizsgálatokat. Sofi és munkatársai 30 065 sportoló adatait elemezték: a nyugalmi állapotban végzett EKG-vizsgálatok során a résztvevők 1,2%-ánál (348 sportoló) jelentkeztek abnormális eredmények, a terheléses vizsgálatok során pedig 4,9%-ra (1459 sportoló) nőtt azoknak a száma, akiknél szívproblémákra utaló jeleket mutatott ki az ellenőrzés (statisztikai értelemben csak ez utóbbi számított jelentősnek). Azok a sportolók, akik az utóbbi csoportba tartoztak, jellemzően idősebbek voltak (átlagéletkoruk 30,9 év), azokkal összehasonlítva, akiknél nem léptek fel hasonló problémák (24,9 éves átlagéletkor). A 159 sportoló közül, akiket a vizsgálatok alapján eltiltottak a versenysporttól, csak hatnál lehetett volna a családi kórtörténet vagy az egyszerű fizikai állapotfelmérés során is azonosítani a már meglévő szívproblémát - olvasható a tanulmányban.








