2008. november 22., szombat, 13:07
A D-vitamin nélkülözhetetlen a megfelelő csontszerkezet kialakulásához és megőrzéséhez, ám ahhoz, hogy a szervezetben kifejthesse hatását, aktiválni kell. A közelmúltig azt gondolták, hogy ez az aktiváció elsősorban a vesében történik, ám az Iowa Egyetem kutatóinak legújabb eredményei szerint az aktivációs lépés az alsó légutakat bélelő sejtekben is lejátszódhat. A szakemberek szerint a tüdőben aktivált D-vitamin jótékony hatással lehet az immunrendszer működésére, és közvetett módon segíthet a fertőzések leküzdésében.
Egyre több bizonyíték van rá, hogy a D-vitaminnak a kalcium felszívódása és a megfelelő csontszerkezet biztosítása mellett az immunrendszerre is kedvező hatása van. A legújabb kutatások szerint a D-vitamin-hiány növeli egyes fertőzések és autoimmun betegségek, így a szklerózis multiplex és az 1-es típusú diabétesz, valamint bizonyos ráktípusok előfordulásának kockázatát.
Újabb lépés a D-vitamin átalakításában
A D-vitamin előállításának első lépése a májban játszódik le, ahol a 25-hidroxiláz enzim a D-vitamint raktározásra alkalmas formává alakítja. A következő lépés jellemzően a vesében játszódik le, de a közelmúltban más szövetekben, így a bőrben, a belekben, és a prosztatában is kimutatták a D-vitamin átalakítását befejező enzimet. Az
Iowa Egyetem kutatóinak elhunyt emberi donorok sejtjeiben sikerült kimutatnia, hogy az alsó légutakat bélelő sejtekben lévő 1 alfa-hidroxiláz enzim segít álalakítani a D-vitamin raktározott formáját az aktív formává.
Jótékony hatás a fertőzések ellen a tüdőben is
A további vizsgálatok azonban azt is
bizonyították, hogy a légutakat bélelő sejtekben aktivált D-vitamin két olyan génre is hat, amelyeknek az immunválaszban van szerepe. Az egyik gén a cathelicidin nevű fehérjét kódolja, amelynek baktériumölő hatása van. A második gén, a CD14 által kódolt fehérjének pedig a kórokozók felismerésében van fontos szerepe.
A vesékben átalakított D-vitamin a vérkeringésbe jut, a más szervekben átalakított D-vitamin azonban úgy tűnik, ottmarad ezekben a szervekben, és megvédi őket a fertőzéstől. Ez történik az alsó légutakat bélelő sejtekben is. Ha ezeket a sejteket vírusok fertőzik meg, többet termelnek azokból az enzimekből, amelyek aktiválják a D-vitamint. Ennek mechanizmusa egyelőre ismeretlen. A D-vitaminnak a baktériumölő fehérjék serkentése mellett gyulladásgátló hatása is van. A D-vitamin közvetítette gyulladáscsillapítás segít megelőzni a szepszist, vagy egyes autoimmun betegségek kialakulását is.
Kétszer több D-vitamin a gyermekeknek
Amint arról már
korábbi cikkünkben beszámoltunk, egy néhány hete megjelent állásfoglalás szerint az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia orvosai az eddig érvényes napi 200 nemzetközi egységénél kétszer több, napi 400 nemzetközi egységnek megfelelő D-vitamin-mennyiséget ajánlottak az újszülöttkortól egészen a kamaszkorig. Az ajánlást az tette időszerűvé, hogy az anyák nem megfelelő táplálkozása miatt az anyatejben gyakran nincs jelen elegendő mennyiségű D-vitamin. Az új ajánlást október 13-án tették közzé az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) bostoni konferenciáján, a későbbiekben pedig a Pediatrics című szaklap novemberi száma közli majd a tanulmányt. Eszerint világszerte többmillió gyermeknek lenne szüksége legalább napi 400 nemzetközi egységnek (NE) megfelelő D-vitaminra (ez 10 mikrogrammnak felel meg), amelyet részben D-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítők formájában, részben pedig az élelmiszerekkel kellene bevinniük. Az amerikai gyerekgyógyászok egy része még a megduplázott ajánlást is kevésnek tartja: szerintük napi 800-1000 nemzetközi egység szolgálná hatékonyabban a betegségek megelőzését.
Ahhoz, hogy elegendő D-vitamin kerüljön például egy tizenéves szervezetébe, napi négy pohár tejet kellene meginnia. Amennyiben ennél kevesebbet fogyaszt, a szakemberek vitaminpótlást javasolnak. Az ajánlás az anyatejjel táplált csecsemőkre is vonatkozik: a Gyermekgyógyászati Akadémia állásfoglalása szerint egy csecsemőnek legalább az első évben anyatejes táplálásra van szüksége, az anyatejben azonban az anya nem megfelelő táplálkozása miatt sok esetben nincs elég D-vitamin. A csecsemőtápszerekkel táplált csecsemőknek nincs szükségük táplálékkiegészítők adására, mivel ezekben a szerekben elegendő mennyiségben van jelen a vitamin. A csecsemőtápszereken kívül D-vitamin-kiegészítőt tartalmaz a legtöbb tejtermék és a gabonapelyhek is, de ha az így elfogyasztott mennyiség sem éri el az ajánlott értéket, akkor az új ajánlás szerint cseppek, kapszulák vagy tabletták formájában érdemes pótolni a hiányzó D-vitamint.
A D-vitamin szerepe a szervezetben
A D-vitamin fokozza a kálcium felszívódását és beépülését a csontokba, valamint segíti a bélből a foszfát és az aminosavak visszaszívását. Hiányában csontfejlődési zavar, csontlágyulás, csontritkulás, a csontok és a fogak szabálytalan formájú kialakulása lesz a jellemző. Izomrángás és görcsös állapot is kialakulhat. Javítja a sejtképzést (ezzel elősegítheti a leukémia kialakulásának megelőzését) és a termékenységet. Fokozza az agyi idegszövet regenerációját, aktivitásra serkenti az agyfunkciókat (növeli a neurotropin nevű vegyület szintézisét). Csökkenti a vérszegénységet (anémia) és erősíti az immunrendszert. Segíti a szív munkáját (javítja a balkamrafunkciót), emellett növeli a kálcium és a foszfor visszaszívódását a bélből. Segíti a májszövetek regenerációját és a hasnyálmirigyben az inzulin termelődését, urémiás betegség esetén pedig csökkenti az inzulinrezisztenciát.
A D-vitamint megkötő receptorok (Vitamin-D-Receptor; VDR) az egész szervezetben megtalálhatóak, így egyaránt jelen vannak a hormonális rendszerben, a mozgásszervekben, a nyelőcsőben, a gyomorban és a bélrendszerben, a szív- és érrendszerben, a vesében, az immunrendszerben, a légzőszervekben, a bőrben, a kötőszövetben, a központi idegrendszerben és az ivarszervekben is. Az alacsonyabb D-vitaminszintű embereknél a D-vitamin-receptorok nem megfelelő felépítése akadályozhatja a vitamin hasznosulását.
Az eredeti tanulmány a
Journal of Immunology című folyóirat novemberi számában jelent meg.
[origo] egészség
