Ismeretes, hogy akik kisgyermekkorukban nehézlégzéssel járó vírusos légúti fertőzésen esnek át, később hajlamosak lesznek az asztmára. Egy új kutatás szerint a különböző légzőszervi vírusok közül a náthát okozó rhinovírusok a legveszélyesebbek ebből a szempontból.
300 gyermeket vizsgáltak
Ajánló
Korábban:
A hidegebb hónapok a legveszélyesebbek az asztmások számára
A szülők hozzállása befolyásolhatja az asztmás gyermekek gyógyulását
Asztmát okozhat az anya helytelen táplálkozása
Az allergia kialakulásában kulcsfontosságú génváltozatot azonosítottak
A globális felmelegedés súlyosbíthatja az allergiát és az asztmát
Fontos eredmények az allergiás reakció molekuláris hátteréről
Az anyai stressz is növelheti a gyermekkori asztma kialakulásának kockázatát
A kipufogógáz már rövid idő alatt is ronthatja az asztmások állapotát
Fontos felfedezés az ételallergia és asztma kapcsolatáról
A gyermekkori asztma genetikai háttere
Orvosi jegyzet:
Interaktív ajánló
Animáció az allergiás reakció kialakulásáról
Pirulapatika
Rhinovírus-fertőzés: nagyobb esély az asztmára
Hatéves korukra a gyerekek 28%-ában alakult ki asztma, és azok között, akiknél kifejlődött a betegség, aránytalanul magas volt azoknak a részaránya, akik korábban rhinovírus okozta nehézlégzéses megbetegedésen estek át. (A rhinovírusok a megfázások leggyakoribb kórokozói.) Azok közül, akiket az első életévükben érte ez a fertőzés és az azzal járó nehézlégzés, majdnem háromszor többen lettek asztmásak hatéves korukra, mint akik ilyen fertőzésen nem estek át. Ugyanakkor az első életévben lezajlott, hasonló tüneteket előidéző és ugyancsak közönséges RSV-fertőzés (respiratory syncytial virus, légzőszervi szinciciális vírus), amit olykor szintén emlegetnek a gyermekkori asztmával összefüggésben, a jelen vizsgálat alapján nem vont maga után emelkedett asztma-rizikót.
Az eredmények szerint minél idősebbek voltak a gyerekek a rhinovírus-fertőzés idején, annál markánsabb volt a hatás. Akik kétéves korukban estek át rajta, hatéves korukra több mint hatszoros, akik pedig háromévesen, azoknak több mint harmincszoros asztma-kockázattal kellett szembenézniük. A vizsgálat megerősítette azt a korábbi eredményt is, mely szerint az RSV okozta nehézlégzéses betegség bármikor az első három életév folyamán közel háromszoros asztma-kockázatot jelent a későbbiekre nézve.
Hatéves korra tízszeres kockázat
Ami újdonság, hogy a rhinovírus okozta nehézlégzéses betegség, ha ugyanebben az életszakaszban zajlik le, hatéves korra csaknem tízszeresen fokozott asztma-kockázatot eredményez, és ezzel az örökletesen magas rizikójú csoportban az asztma kialakulásának legjelentősebb jósló tényezőjévé lépett elő. Valójában azoknak a gyerekeknek, akik a harmadik életévükben estek a rhinovírus okozta nehézlégzéses betegségbe, hatéves korára majdnem 90%-a asztmás lett. Azt azonban még nem sikerült kideríteni, hogy a rhinovírus miatt fejlődik-e ki az asztma, vagy a korábbi fertőzés csak egyfajta lökést ad a folyamatnak azokban a gyerekekben, akik amúgy is hajlamot hordoznak rá.
Az asztma jelenlegi helyzete
Az asztma Magyarországon mintegy 200 ezer embert érint, azonban ez a szám a következő években fokozatosan tovább emelkedhet. Az asztma gyakoriságának emelkedésének oka, hasonlóan a többi allergiás betegséghez, teljes egészében még nem tisztázott. Biztos, hogy fontos kóroki szerepet játszanak a civilizációs szennyezések, "városi" életmód. Az asztma jelentkezésében nagy hányadot, közel a felét teszik ki a korai gyermekkorban diagnosztizált esetek. Sajnálatos módon az utóbbi években nem csak az asztmások száma emelkedett, hanem a megjelenése is a fiatalabb korosztály felé tolódott. Emelkedett az asztmások száma a dohányosok és a szénanáthásak körében. Nemek közti lényeges különbség nem mutatkozik, de családon belüli halmozódás igen. Az asztmáról és gyógyításáról orvosi jegyzetünkben bővebben tájékozódhat.
Korábbi, kapcsolódó anyagaink: Az asztma Magyarországon mintegy 200 ezer embert érint, azonban ez a szám a következő években fokozatosan tovább emelkedhet. Az asztma gyakoriságának emelkedésének oka, hasonlóan a többi allergiás betegséghez, teljes egészében még nem tisztázott. Biztos, hogy fontos kóroki szerepet játszanak a civilizációs szennyezések, "városi" életmód. Az asztma jelentkezésében nagy hányadot, közel a felét teszik ki a korai gyermekkorban diagnosztizált esetek. Sajnálatos módon az utóbbi években nem csak az asztmások száma emelkedett, hanem a megjelenése is a fiatalabb korosztály felé tolódott. Emelkedett az asztmások száma a dohányosok és a szénanáthásak körében. Nemek közti lényeges különbség nem mutatkozik, de családon belüli halmozódás igen. Az asztmáról és gyógyításáról orvosi jegyzetünkben bővebben tájékozódhat.
A szülők hozzállása befolyásolhatja az asztmás gyermekek gyógyulását: A szülők magatartása a gyermekük asztmás betegségével kapcsolatban alapvetően meghatározza a gyógyulási esélyeket és a kezelés hatékonyságát - állítják eredményeikre hivatkozva amerikai kutatók. A tanulmány szerzői kiemelik, hogy a kezelőorvosok felelőssége alapvető fontosságú a szülők megfelelő tájékoztatása, így a gyermekek állapotának javulása szempontjából.
Asztmát okozhat az anya helytelen táplálkozása: Amerikai kutatók szerint a folsav és más táplálékkiegészítők növekvő használata lehet az egyik oka annak, hogy az asztma előfordulási gyakorisága csaknem megkétszereződött az elmúlt huszonöt évben. A jelenség lehetséges magyarázata, hogy az étrendbeli változások hatására a géneket szabályozó folyamatok is módosulnak, ami asztmát idézhet elő a babában. A Duke Egyetem kutatói által vemhes egereken végzett tanulmány során azt találták, hogy azoknál az egereknél, amelyek étrendjét különféle, metilcsoportokat is tartalmazó táplálékkiegészítőkkel dúsították fel, nagyobb eséllyel fordultak elő asztmás utódok, mint a szabad metilcsoportokat nem tartalmazó, sima étrenden nevelt egércsoportban. A vizsgálatban szereplő táplálékkiegészítőkben az volt a közös, hogy a szervezetbe kerülve az említett metilcsoportok képesek leválni róluk, ezáltal megváltoztathatják az anya DNS-ének metilációs mintázatát, ami hatással lehet a születendő baba immunrendszerének működésére is. Ez többek között hajlamossá teheti a csecsemőt az allergiás eredetű asztma kialakulására.
A hidegebb hónapok a legveszélyesebbek az asztmások számára: Az október, a november és a december a "legveszélyesebb" hónap az asztmások számára amerikai kutatók vizsgálata szerint. Az eredmények alapján ugyanis elmondható, hogy ezekben a hónapokban a legmagasabb az asztmások száma az orvosi rendelőkben, kórházakban, és ilyenkor regisztrálják az érintetteknél a legsúlyosabb tüneteket is.
Az eredeti tanulmány az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine című folyóirat október 1-i számában jelent meg.
[origo] egészség
