A múlt héten adták át a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának új MR laboratóriumát, amely azon kevés hazai intézet közé tartozik, ahol a szívbetegségek felismerése mellett lehetőség van a betegek utánkövetésére is. Az európai szinten is a legmodernebb készülékek közé tartozó MR berendezéssel a szív- és érrendszeri, valamint az idegrendszeri eltérések kimutatásán kívül speciális kardiológiai vizsgálatok is elvégezhetők: ezek közé tartozik a koszorúér-eredési rendellenesség, valamint a szívizom vérellátásának és életképességének vizsgálata. Az eszköznek 2009 elejétől kiemelt szerep jut majd a hazai stroke betegek ellátásában is.
Robbanásszerű fejlődés a kardiológiában
Fotó: Hirling Bálint
Ajánló
Szív- és érrendszeri betegségek
Korábban:
Modern elméleti központban folyhatnak a Semmelweis Egyetem kutatásai
Az interneten is nyomon követhetőek a szívbetegek adatai
Daganatos betegségeket okozhat az indokolatlanul sok CT-vizsgálat
Kevés a fejlesztés és a szakember a megfelelő MR vizsgálatokhoz
Kardio-CT: új, fájdalommentes vizsgálat a szívinfarktus megelőzésére
A betegek harmadánál mutat ki agyi keringési zavarokat az ultrahangos szűrővizsgálat
A jelenlévő szakemberek - Dr. Udo Hoffmann (Harvard Egyetem, Boston), Dr. Hugo Katus (Heidelberg Egyetem, Németország), Dr. Heikki Ruskoaho (Oulu Egyetem, Finnország), valamint Dr. Stefan Janssens (Leuveni Egyetem, Belgium) - a műtét kapcsán elmondták, hogy hazánkban valóban az európai normáknak megfelelő a szívbetegek ellátása, és a központban látottak mindenben megfelelnek a nemzetközi elvárásoknak. A Dr. Merkely Béla által vezetett centrummal már eddig is több külföldi egyetem működött együtt, a Semmelweis Híd Projekt keretében pedig több olyan kutatócsoportot szeretnének létrehozni, amelyekkel komplex módon vizsgálhatják majd a szívelégtelenség okait.
Világszínvonalú képalkotó berendezés került a Kardiológiai Központba
A rendezvény nyitónapján hivatalosan is átadásra került a központ új MR laboratóriuma, amelyet idén szeptember óta használnak a betegellátásban (a mágneses rezonanciás képalkotó eljárások hátteréről lásd keretes anyagunkat). Dr. Vágó Hajnalka, a központ klinikai orvosa az [origo] kérdésére elmondta, hogy a labor mágneses rezonanciás képalkotó berendezése jelenleg az egyik legkorszerűbb műszer a közép-európiai régióban. Az MR-vizsgálat egyik legfőbb előnye, hogy a szervezet életfolyamataiba történő komolyabb beavatkozás nélkül, nem-invazív módon végezhetőek vele a vizsgálatok. További előny, hogy a nagy felbontóképességgel történő ábrázoláshoz és a szövetspecifikus információk nyeréséhez ionizáló sugárzás alkalmazására sincs szükség. Az eljárás többek között ebben különbözik a koszorúér-betegségek kimutatására is használt másik modern diagnosztikus módszertől, a kardio-CT-től. Utóbbinál a vizsgálat során fellépő kisebb sugárdózis miatt nem végezhető korlátlan mennyiségű vizsgálat (a kardio-CT-vel végzett vizsgálatokról és azok esetleges veszélyeiről lásd korábbi anyagainkat: Daganatos betegségeket okozhat az indokolatlanul sok CT-vizsgálat, Kardio-CT: új, fájdalommentes vizsgálat a szívinfarktus megelőzésére). A kontrasztanyag adása nélkül végzett MR-vizsgálat alkalmazása a mai orvosi ismeretek szerint teljesen veszélytelennek tekinthető.
Miért veszélyes a koszorúér-szűkület?
A megfelelő szívműködés érdekében a szívizomzatnak folyamatosan oxigénben gazdag vért kell kapnia, amelyet a koszorúerek szállítanak. Ha a koszorúerekben a verőereket burkoló hártya alatt zsíros lerakódások képződnek, akkor érszűkület alakul ki, így kevesebb vér tud rajtuk átáramlani, a szív pedig nem jut elegendő tápanyaghoz és oxigénhez. A kisfokú szűkületek nem mindig befolyásolják a szívműködést, és lehet, hogy a pácienseknél nem is lépnek fel tünetek egészen addig, amíg a szívizomzatnak nincs szüksége több, oxigénben gazdag vérre. Ez leggyakrabban testedzés, fizikai erőkifejtés, illetve stressz során következik be, amelynek hatására a kialakult szűkület miatt komoly fájdalom - orvosi szaknyelven: angina - léphet fel. Abban az esetben, ha a szűkület már nagymértékű, a fájdalom már kisfokú erőkifejtésre vagy nyugalomban is felléphet. Amennyiben a koszorúér elzáródik, akkor az adott szívizomterület vérellátása teljesen megszűnhet, és szívinfarktus következhet be.
Főleg infarktusos és stroke-betegeket vizsgálnakA megfelelő szívműködés érdekében a szívizomzatnak folyamatosan oxigénben gazdag vért kell kapnia, amelyet a koszorúerek szállítanak. Ha a koszorúerekben a verőereket burkoló hártya alatt zsíros lerakódások képződnek, akkor érszűkület alakul ki, így kevesebb vér tud rajtuk átáramlani, a szív pedig nem jut elegendő tápanyaghoz és oxigénhez. A kisfokú szűkületek nem mindig befolyásolják a szívműködést, és lehet, hogy a pácienseknél nem is lépnek fel tünetek egészen addig, amíg a szívizomzatnak nincs szüksége több, oxigénben gazdag vérre. Ez leggyakrabban testedzés, fizikai erőkifejtés, illetve stressz során következik be, amelynek hatására a kialakult szűkület miatt komoly fájdalom - orvosi szaknyelven: angina - léphet fel. Abban az esetben, ha a szűkület már nagymértékű, a fájdalom már kisfokú erőkifejtésre vagy nyugalomban is felléphet. Amennyiben a koszorúér elzáródik, akkor az adott szívizomterület vérellátása teljesen megszűnhet, és szívinfarktus következhet be.
Jelenleg az MR-vizsgálat a szív kamrafunkció meghatározásának "gold standardja", vagyis ez most a világviszonylatban elérhető legmegbízhatóbb ilyen vizsgálat. A beteg szívének struktúráját és mozgását a monitoron elemezve megállapítható, hogy a kamra mely területeit érintette az infarktus és hol található falmozgászavar. MR-kontrasztanyag beadása után a vegyület az elhalt szívizomzatban halmozódik fel, így akár az is kiderülhet, hogy a betegnek már volt olyan infarktusa, amelyről ő maga sem tudott.
Nemcsak a már lezajlott infarktus ismerhető fel, hanem a szívizom vérellátási zavara is. Az infarktusos, illetve életképes szívizomzat pontos megítélése alapvető jelentőségű a későbbi kezelés szempontjából: ha csak a kamrák megfelelő működésének és a falmozgászavarok jelenlétének megítélése a kérdés, kontrasztanyag adása nem szükséges. Az MR-vizsgálat fontos szerepet tölthet be a hirtelen szívhalálhoz vezető strukturális eltérések kimutatásában, de vizsgálhatók a nem-koszorúér eredetű szívizombetegségek, illetve a szív- és a szívkörüli tumorok is. A budapesti laborban nemcsak felnőtt betegeket, hanem néhány hetes-hónapos csecsemőket is vizsgálnak, így időben felismerhetőek a különféle szívfejlődési rendellenességek. Az úgynevezett MR-angiográfiás eljárással kitűnően ábrázolhatók az agyat ellátó artériák, a központban pedig 2009-től tervezik a stroke-betegek ellátásának beindítását - ismertette a főbb vizsgálati lehetőségeket Dr. Vágó Hajnalka.
Magyarországon igen magas az agyi érkatasztrófák előfordulási aránya: az 55 év
alattiaknál a korábbi EU-tagországok átlagának a hatszorosa, a teljes lakosságot tekintve pedig a kétszerese. Évente 40-50 ezer betegnél alakul ki stroke, akik közül 18 ezren az életüket vesztik (részletesebben lásd: A betegek harmadánál mutat ki agyi keringési zavarokat az ultrahangos szűrővizsgálat).
Egyedülálló betegkövetési rendszer
Hazai szinten a betegmonitorozó rendszer teszi egyedülállóvá a labort. A gyakran életveszélyes állapotban levő betegek szoros megfigyelése vagy mesterséges lélegeztetése az erős mágneses térben csak speciális műszerekkel oldható meg, ami más laboratóriumokban nem áll rendelkezésre. A laboratórium - átfogó betegmonitorozó rendszerének köszönhetően - ugyanúgy képes a legsúlyosabb állapotú eszméletlen vagy lélegeztetett betegek vizsgálatára, mint a kisgyermekek és csecsemők altatásban történő vizsgálatának biztonságos elvégzésére - hangsúlyozta Dr. Vágó Hajnalka.
Az MR-készülékkel végzett új vizsgálatokat az eddigi ellátáshoz hasonlóan teljes egészében finanszírozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A rutinvizsgálatok esetében nagyjából négy-hathetes várakozási időre kell számítani, a sürgős eseteket viszont soron kívül elvégzik. Az utóbbi esetben egy, maximum két napon belül sor kerül a vizsgálatra - egészítette ki Dr. Balázs György egyetemi adjunktus, az MR labor vezetője.
A mágneses rezonanciás képalkotó eljárások háttere
Az MR-készülék egy erős mágnest tartalmaz, a képalkotás pedig a mágneses rezonancia elvén történik. A mágneses mezőben lévő atommagok rezgésének frekvenciája a mágneses tér erősségétől függ. Az atommagok energiája megnövelhető, ha azonos frekvenciájú (velük rezonáló) rádióhullámokat nyelnek el. Amikor az atommagok visszatérnek eredeti energiaállapotukhoz, az MR-készülékkel fogható rádióhullámokat bocsátanak ki (ezeket a felismeréseket már 1952-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták, ám a következő évtizedekben a mágneses rezonancia elvén főképp különféle anyagok kémiai szerkezetét vizsgálták). Csak az 1970-es évek elején tették meg azokat a felfedezéseket, amelyek később lehetővé tették az orvosi gyakorlatban történő képalkotást a mágneses rezonancia elvén. Paul Lauterbur a kétdimenziós képek elkészítésének lehetőségét fedezte fel, s a kibocsátott rádióhullámok analízisével meg tudta határozni származási helyüket. Ezzel lehetővé vált olyan kétdimenziós szerkezeti képek elkészítése, amelyet más módszerekkel nem hozhattak volna létre. Peter Mansfield később tovább finomította a módszert, amely az ő matematikai analízisének segítségével vált igazi képalkotó eljárássá.
Az MR-t szinte minden szerv vizsgálatánál alkalmazzák: a módszer a szív- és érrendszeren kívül a központi idegrendszer, vagyis az agy és a gerincvelő vizsgálatánál tekinthető különösen értékesnek. Az MR nagyon fontos a daganatos betegségek diagnosztikájánál, kezelésénél és a betegkövetésnél is. Ez a jelenlegi legprecízebb képalkotó módszer a tumorok kiterjedésének meghatározására, ami igen pontos sebészeti és sugárkezelési beavatkozásokat tesz lehetővé.
[origo] egészségAz MR-készülék egy erős mágnest tartalmaz, a képalkotás pedig a mágneses rezonancia elvén történik. A mágneses mezőben lévő atommagok rezgésének frekvenciája a mágneses tér erősségétől függ. Az atommagok energiája megnövelhető, ha azonos frekvenciájú (velük rezonáló) rádióhullámokat nyelnek el. Amikor az atommagok visszatérnek eredeti energiaállapotukhoz, az MR-készülékkel fogható rádióhullámokat bocsátanak ki (ezeket a felismeréseket már 1952-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták, ám a következő évtizedekben a mágneses rezonancia elvén főképp különféle anyagok kémiai szerkezetét vizsgálták). Csak az 1970-es évek elején tették meg azokat a felfedezéseket, amelyek később lehetővé tették az orvosi gyakorlatban történő képalkotást a mágneses rezonancia elvén. Paul Lauterbur a kétdimenziós képek elkészítésének lehetőségét fedezte fel, s a kibocsátott rádióhullámok analízisével meg tudta határozni származási helyüket. Ezzel lehetővé vált olyan kétdimenziós szerkezeti képek elkészítése, amelyet más módszerekkel nem hozhattak volna létre. Peter Mansfield később tovább finomította a módszert, amely az ő matematikai analízisének segítségével vált igazi képalkotó eljárássá.
Az MR-t szinte minden szerv vizsgálatánál alkalmazzák: a módszer a szív- és érrendszeren kívül a központi idegrendszer, vagyis az agy és a gerincvelő vizsgálatánál tekinthető különösen értékesnek. Az MR nagyon fontos a daganatos betegségek diagnosztikájánál, kezelésénél és a betegkövetésnél is. Ez a jelenlegi legprecízebb képalkotó módszer a tumorok kiterjedésének meghatározására, ami igen pontos sebészeti és sugárkezelési beavatkozásokat tesz lehetővé.
