A cukorbetegség egyik súlyos szövődménye, az idegrendszeri károsodással járó diabéteszes neuropátia hazánkban nagyjából százötvenezer cukorbeteget érint. A betegség gyakran a láb amputációjával végződik, ezt azonban a legtöbb esetben el lehetne kerülni, ha a betegeknél időben felismernék a problémát. Magyarországon eddig egyedül a Semmelweis Egyetem I-es számú Belgyógyászati Klinikáján működött a betegség teljes körű diagnosztizálására szolgáló neuropátiás intézet, decembertől viszont két újabb budapesti labor kezdte meg működését. 2009-től Szekszárdon, Nyíregyházán és Budapesten is újabb rendelőkben foglalkoznak majd a neuropátiás betegek kiszűrésével.
A cukorbetegség által okozott idegbántalmak típusai
Ajánló
Cukorbetegséggel foglalkozó cikkeink gyűjtőoldala
Korábban:
Heti egy injekcióval is kezelhetővé válhat a cukorbetegség
Az eddigi legrészletesebb vizsgálat a 2-es típusú cukorbetegség genetikai hátteréről
Húsz éven belül járványszerű méreteket ölthet a világon a cukorbetegség
A zsírszövetben termelődő hormon segíthet a cukorbetegeken
Sikeres kísérleti őssejt-terápia cukorbetegségre
A leheletből is ki lehetne mutatni a cukorbetegséget
A dohányosok nagyobb eséllyel lesznek cukorbetegek
Országos felmérés indult a cukorbetegség korai felismerése és megelőzése érdekében
Még mindig a hagyományos inzulinbeadás a legmegbízhatóbb
Orvosi jegyzet
Interaktív ajánló
Cukorbetegek korai retinakárosodása
Cukorbetegek késői retinakárosodása
Pirulapatika
Amellett, hogy az idegbántalmak sok esetben elviselhetetlenné teszik a betegek mindennapi életét, az érintettek élettartamát is jelentősen lerövidítik. A tünetek egyik nagy csoportját az akaratunktól független, vegetatív idegrendszer károsodása hozza létre (ezt orvosi szóval autonóm neuropátiának nevezik). Ennek során szaporábbá válhat a szívverés, lassulhat az emésztőrendszer működése, károsodhat a húgyhólyag és impotencia léphet fel. A verejtékmirigyek károsodása miatt a láb bőre száraz és berepedezett lesz, ami elősegíti a fertőzéses folyamatok terjedését és a cukorbeteg láb kialakulását (a folyamatról részletesebben lásd keretes anyagunkat). A vegetatív károsodások következtében a fájdalommentes szívinfarktusok gyakorisága is növekszik, amelyek így csak későn vagy egyáltalán nem kerülnek felismerésre.
A tünetek másik fő csoportjába az érzőidegek károsodása sorolható, ezt szenzoros neuropátiának nevezik. A panaszok az esetek többségében legkorábban a végtagokon jelentkeznek, ezen belül is az alsó végtag érintettsége a leggyakoribb. A tünetek általában bizsergéssel, zsibbadással és a "hangyamászás" érzésével kezdődnek, később ezekhez égő, zsibbadó vagy szúró fájdalom is társul (gyakori hogy már a harisnya vagy a takaró puszta érintése is fájdalmat okoz). Furcsa kettősség, hogy a nem szokványos ingerek hatására van fájdalomérzet, a valóban fájdalmas ingereket viszont a betegek egy része egyáltalán nem érzékeli. Ennek oka a tapintás-, a hő- és a fájdalomérzet károsodása, aminek következtében a mindennapos sérülések is észrevétlenek maradnak. Ilyen lehet a cipőbe került kő vagy szög, illetve az, ha a cipő nyomja a lábat. Az érzéketlenség miatt idővel talpi fekélyek alakulhatnak ki, fájdalom hiányában azonban sokan még ekkor sem fordulnak orvoshoz.
A cukorbetegség talán legsúlyosabb szövődménye a láb üszkösödése: hazánkban évente körülbelül két-háromezer cukorbeteg lábát amputálják emiatt. Az operációk körülbelül 85 százalékának hátterében a neuropátia áll, így ezek a műtétek megelőzhetőek lennének az érzéscsökkenés korai stádiumban történő felismerésével.
Évente egyszer ajánlott a neuropátiás szűrővizsgálat elvégzése
A Semmelweis Egyetem I-es számú Belgyógyászati Klinikáján tíz éve működik a diabéteszes neuropátia felismerésére szolgáló laboratórium. 2008-ban nagyjából kétezer cukorbetegnél diagnosztizáltak neuropátiás szövődményt, a laborban jelenleg napi nyolc-tíz beteg vizsgálatát végzik el. A labor a betegszám folyamatos emelkedése miatt mára túlterheltté vált és jelenleg már csak jövő márciusra tudnak szabad időpontot adni - mondta el Dr. Hermányi Zsolt belgyógyász szakorvos a klinika sajtótájékoztatóján. Emiatt merült fel az igény egy országos diagnosztikai hálózat megszervezésére, amelynek első lépéseként idén decemberben két új budapesti laboratórium kezdte meg működését.
A két szakrendelő hetente több óra rendelési idővel járul hozzá a betegek kivizsgálásához, itt azonban csak ötezer forintos térítési díj ellenében kérhető a teljes körű diagnosztikai vizsgálat - tudtuk meg a szakembertől. A laborok felszereltségét biztosító gyógyszercég igazgatója, Dr. Kádár Éva az [origo] kérdésére elmondta, hogy jövőre három újabb vizsgálóközpont beindítását is tervezik, Szekszárdon, Nyíregyházán, illetve Budapesten. Ezekben az I-es számú Belgyógyászati Klinikához hasonlóan továbbra is ingyenesek maradnak majd a vizsgálatok. Aki viszont szeretné minél hamarabb elvégeztetni a vizsgálatokat, annak a két új rendelő valamelyikében várakozás nélkül is biztosítják a lehetőséget - mondta Dr. Kádár Éva.
Dr. Kempler Péter, a SOTE I. sz. Belgyógyászati Klinikájának osztályvezető főorvosa hangsúlyozta, hogy a neuropátiás tünetek felismerése a háziorvosi rendelőkben is lehetséges lenne, a szükséges eszközök beszerzését azonban nem finanszírozza az Országos Egészségügyi Pénztár. A finanszírozás hiányában az orvosi rendelők nagy részében nem elérhetőek a neuropátiás szövődmények kimutatására alkalmas eszközök, így a cukorbetegek egy részénél csak későn derül fény az elváltozásra. Az említett körülmények miatt különösen fontos a betegek megfelelő tájékozottsága, hiszen saját maguk is kérhetik a vizsgálatokat, amennyiben tisztában vannak a neuropátia szövődményeinek veszélyeivel.
Hogyan ismerhető fel a betegség?
Kalibrált hangvilla: a diabéteszes neuropátia egyes esetekben egészen egyszerű eszközökkel, például a kalibrált hangvillával is diagnosztizálható. Az érzőidegek károsodásának a vibrációérzet csökkenése lehet az első figyelmeztető jele: ennek megállapítására a 128 Hz-es hangvilla szolgál, amelyet a numerikus mérésre szolgáló skála különböztet meg egy normális hangvillától. A vizsgálat során a villát rezgésbe hozzák, majd a beteg lábán csontos alapra helyezik. Ha a beteg már nem érzi a rezgést, szól a vizsgálatot végző személynek, aki ekkor leolvassa a nyolcas skálán szereplő értéket. Ha ez az érték hatos, akkor gyaníthatóan már kialakult a szenzoros neuropátia, ha ötös vagy ennél alacsonyabb, akkor biztosra vehető a betegség jelenléte.
Monofilament: egy másik egyszerű vizsgálati eszköz az úgynevezett monofilament, amely a nyomásérzet vizsgálatára szolgál. Az eszközt kilencven fokos szögben másfél másodpercig kell a vizsgálati helyre - a talp több pontjára - helyezni. A monofilament használatával elsősorban a talpi fekélyek kialakulása jelezhető előre.
Neurométer: a neurométerrel végzett mérések az előző két módszernél érzékenyebb eredményt adnak, itt viszont már költségesebb eljárásról van szó. A neurométer az áramérzet küszöbértékét határozza meg: az eszköz használata során egy centiméter átmérőjű elektródapárokat helyeznek el a mutatóujjon vagy az öregujjon (kétoldalt szimmetrikusan), majd kisfeszültségű, egyenáramú elektromos ingert alkalmaznak. Az áramerősséget fokozatosan addig emelik, amíg a vizsgált személy érezni kezdi az ingerlést. A vizsgálatot a felső és alsó végtagon három különböző frekvencián végzik. A műszerrel a neuropátia korai és késői stádiuma is kimutatható.
Tip-Therm: a bőr hideg-meleg érzetétének vizsgálatával a szenzoros neuropátia korai károsodásai mutathatóak ki. A Tip-Therm egyik vége fém, a másik pedig egy műanyag polimer. A fémes véget az egészséges egyének hidegebbnek érzékelik a műanyag végnél, a neuropátiás betegek viszont nem éreznek különbséget az eszköz két vége között.
Neurotip: a neurotip a fájdalomérzet vizsgálatára alkalmas, steril, tompa tű. A tű bőrhöz történő érintésével az orvos azt vizsgálja, hogy a beteg érzi-e a szúrást vagy sem.
Neuroteszt: a teszt segítségével a beteg saját maga is diagnosztizálhatja a vegetatív idegrendszeri károsodást, vagyis az autonóm neuropátiát. A verejtékmirigyek működésének csökkenése miatt csökken az alsó végtag hőleadó képessége, így a betegek nem tudnak izzadni: a teszt egy olyan kémiai anyaggal átitatott tesztcsíkot tartalmaz, amely az izzadás mértékét mutatja meg. A tesztcsík normális esetben jellegzetes színreakciót ad (kék helyett rózsaszín lesz), neuropátiás betegség esetén viszont nem figyelhető meg elszíneződés. Ha ez utóbbit tapasztaljuk, javasolt a neuropátiás szakorvossal történő konzultáció.
Az idegbántalmak szerepe a cukorbeteg láb kialakulásában
A beidegzés kiegyensúlyozatlansága miatt kóros nyomáspontok alakulnak ki a talpon, de a felfokozott nyomást a beteg személyek már nem érzékelik. Ezt az állapotot nevezik a cukorbeteg láb nulladik stádiumának - a bőrfelületen ekkor még nem látható semmiféle elváltozás. A következő szakaszban fájdalmatlan talpi fekély alakul ki: a fekély elősegíti a kórokozók megjelenését és a fertőzések elterjedését, amelyre a cukorbetegek amúgy is hajlamosabbak. A kezdetben felületes fekély viszonylag gyorsan a lágyabb részek felé terjedhet, roncsolva ezzel a kötőszöveteket, az ízületeket és a csontokat is. A megfelelő kezelés hiányában előbb mély fekély, később tályog és csonthártyagyulladás, végül a láb elülső részén megjelenő üszkösödés jelzi a betegség súlyosbodását. Ha a folyamat a láb hátsó részét is érinti, előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik az amputáció.
[origo] egészségA beidegzés kiegyensúlyozatlansága miatt kóros nyomáspontok alakulnak ki a talpon, de a felfokozott nyomást a beteg személyek már nem érzékelik. Ezt az állapotot nevezik a cukorbeteg láb nulladik stádiumának - a bőrfelületen ekkor még nem látható semmiféle elváltozás. A következő szakaszban fájdalmatlan talpi fekély alakul ki: a fekély elősegíti a kórokozók megjelenését és a fertőzések elterjedését, amelyre a cukorbetegek amúgy is hajlamosabbak. A kezdetben felületes fekély viszonylag gyorsan a lágyabb részek felé terjedhet, roncsolva ezzel a kötőszöveteket, az ízületeket és a csontokat is. A megfelelő kezelés hiányában előbb mély fekély, később tályog és csonthártyagyulladás, végül a láb elülső részén megjelenő üszkösödés jelzi a betegség súlyosbodását. Ha a folyamat a láb hátsó részét is érinti, előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik az amputáció.
