Kis túlzással ma már a csapból is őssejtek folynak, de az egyre sokasodó kutatási, újabban klinikai eredmények mellett sajnos egyre sötétebbek a történet árnyoldalai is: mindenki hallhatott már orosz, ukrán és kínai "őssejt-csodaklinikákról", magyar "őssejtfokozó csodaszerről", vagy az egyik hazai köldökzsinórvér-őssejtbank körüli viharokról. Az Őssejtkutatások Nemzetközi Szervezete december elején kiadott kézikönyve segíthet abban, hogy az érintettek megkülönböztethessék a valódi haszont ígérő kezeléseket a szélhámosságoktól. A kézikönyv fordítását teljes egészében közöljük.
Ajánló
Stem Cell Facts: the next frontier (További információk az őssejtekről az ISSCR honlapján)
Bizottság alakult az őssejtekkel kapcsolatos hazai kérdések koordinálására
Emberi kipróbálás nélkül árusítják a hazai őssejtkapszulát
Rejtélyes őssejtkezelések Kínában
Hazai tapasztalatok az őssejt-beültetésről
Korábban:
Sikeres az első hibridlégcső-átültetés
Teljes prosztatát sikerült növeszteni felnőtt őssejtekből
Kísérleti őssejtsiker egy gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségnél
Menstruációs vérből származó őssejtek terápiás alkalmazása
Újabb fontos eredmény a vérképző őssejtekről
Parkinson-kór kezelése orrüregből kinyert őssejtekkel
Új távlatok a köldökzsinórvér-őssejtek felhasználásában
Szívizomképző őssejtek újabb típusát sikerült azonosítani
Izomregeneráció a szervezet saját őssejtjeinek segítségével
Sikeres kísérleti őssejtterápia idegrendszeri elváltozások kezelésére
A kutatók világszerte most vizsgálják azokat a mechanizmusokat, amelyek meghatározzák vagy befolyásolják az őssejtek fejlődését. Az állatkísérletek eredményei nagyon biztatóak, és a szív- és érrendszer gyógyászatában a klinikai próbák már megkezdődtek a nyugati világban is, egyelőre csak felnőtt őssejtek alkalmazásával. A legtöbb betegség esetében azonban még csak most határozzák meg, hogy melyik őssejtféleség a legalkalmasabb a károsodott szövetrész regenerációjához, és azt is, hogy ezeket a sejteket hogyan juttassák a test megfelelő helyére.
Nem túlzás azt állítani, hogy a kutatások eredményei belátható időn belül jelentősen javíthatják az életminőséget, és meghosszabbíthatják az átlagos élettartamot. A terület fejlődését azonban jelentősen hátráltatja, hogy - üzleti alapon - gátlástalan módon kínálnak már most is olyan "terápiákat", amelyek a nyugati típusú, bizonyítékokon alapuló orvostudomány számára elfogadhatatlanok.
Kézikönyv jelent meg a tájékozódáshoz
Az érintettek megfelelő tájékozódásának érdekében az Őssejtkutatások Nemzetközi Szervezete (The International Society for Stem Cell Research, ISSCR) 2008 decemberében kiadott egy betegtájékoztató kézikönyvet.
A közérthetően megírt anyagból megtudhatjuk, mi a különbség egy jóváhagyott klinikai kezelési eljárás és egy kísérleti jellegű beavatkozás között. A szerzők ajánlásokat adnak ahhoz, minek nézzünk utána, amikor fontolóra veszünk egy őssejtterápiás módszert, és ahhoz is, hogy hol találhatjuk meg ezeket a kezeléseket. Felhívják a figyelmet arra, milyen dolgok lehetnek esetleg gyanúsak egy kezelés ajánlásakor, és konkrét kérdéslistát is összeállítottak a kezelésről, a biztonságosságról, a betegjogokról és a költségekről.
ITT TÖLTHETI LE A TÁJÉKOZTATÓT (pdf-formátum).
A szöveget változtatás nélküli fordításban közöljük, kivéve a hazai vonatkozások kiegészítését.
Ha Önnek nincs Acrobat Reader nevű programja, innen letöltheti.
Az ISSCR egy professzionális non-profit jellegű, őssejtkutatásokkal foglalkozó szervezet, mely igyekszik biztosítani azt, hogy a betegekhez elérő őssejtterápiás módszerek hatékonyak és biztonságosak legyenek.
Az őssejtek forrásai
Az orvosi kutatásokhoz szükséges őssejtek alapvetően kétféle forrásból származhatnak: embriókból és felnőtt szervezetből. Embrionális őssejtek mesterséges megtermékenyítési programok "maradék" embrióiból nyerhetők ki. Világszerte számtalan embriót hoznak létre a "lombikbébi programokban", amelyek egy része végül nem kerül beültetésre. Ezek a "maradék embriók" mélyhűtve évekig tárolhatók, ám sorsukról végül dönteni kell. A két lehetőség elpusztításuk, illetve felajánlásuk tudományos kutatási célokra. Embrionális őssejtek terápiás klónozással is létrehozhatók. Az embrionális őssejtek begyűjtését számos országban világnézeti, erkölcsi viták kísérik, megosztva a közvéleményt, a kutatókat és a politikai döntéshozókat is.
Etikai szempontból nem okoz vitákat a felnőtt őssejtek begyűjtése, amely azonban igen nehéz feladat. Az utóbbi években kiderült, hogy felnőtt őssejtek az emberi szervezetben korábban nem várt helyeken is előfordulnak: a csontvelő mellett például a zsírszövetben, a fogak gyökerében, sőt az agyban és a szívben is. A fő kérdés e sejtek szaporíthatósága és így további felhasználhatósága. Egy harmadik őssejtforrás a köldökvér, amelyet az újszülöttek köldökzsinórjából vesznek le. A köldökzsinórvér-őssejtek kinyerését és tárolását üzleti alapon cégek ajánlják. A módszer egyes esetekben életmentő lehet, bár a sejtek felhasználására igen ritkán kerül sor.
1998. november 6-án áttörést jelentő cikk jelent meg a Science-ben. A szerzők arról számoltak be, hogy emberi eredetű embrióból (néhány napos hólyagcsírából) sikerült őssejttenyészeteket alapítaniuk laboratóriumban. Ezek az úgynevezett embrionális őssejtek olyan sejtek, amelyekből a szervezet körülbelül 220 sejttípusának bármelyike kifejlődhet. "Rengeteg kutatómunka kell még ahhoz, hogy az őssejteket az emberi gyógyításban alkalmazhassuk, de hiszem, hogy hosszú távon forradalmi változást hoznak a transzplantációs orvoslás számos területén" - mondta akkor a cikk vezető szerzője, James A. Thomson, az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem biológusa.
