2008. december 16., kedd, 7:40
Kis túlzással ma már a csapból is őssejtek folynak, de az egyre sokasodó kutatási, újabban klinikai eredmények mellett sajnos egyre sötétebbek a történet árnyoldalai is: mindenki hallhatott már orosz, ukrán és kínai "őssejt-csodaklinikákról", magyar "őssejtfokozó csodaszerről", vagy az egyik hazai köldökzsinórvér-őssejtbank körüli viharokról. Az Őssejtkutatások Nemzetközi Szervezete december elején kiadott kézikönyve segíthet abban, hogy az érintettek megkülönböztethessék a valódi haszont ígérő kezeléseket a szélhámosságoktól. A kézikönyv fordítását teljes egészében közöljük.
Miért fontosak ennyire az őssejtek? Mint azt rovatunkban az elmúlt években rendszeresen olvashatták, az őssejtek valóban a jövő orvostudományának egyik legnagyobb ígéretét jelentik. Az őssejtek tenyésztésével és fejlődésük irányításával "rendelésre" lehetne létrehozni olyan sejteket, szöveteket vagy akár szerveket, amelyekre egy adott betegnek éppen szüksége van. Csak néhány példa: Parkinson- és Alzheimer-kór, idegrendszeri sérülések, agyvérzés, égési sérülések, szívbetegségek, cukorbetegség, csontritkulás, reumás betegségek.
A kutatók világszerte most vizsgálják azokat a mechanizmusokat, amelyek meghatározzák vagy befolyásolják az őssejtek fejlődését. Az állatkísérletek eredményei nagyon biztatóak, és a szív- és érrendszer gyógyászatában a klinikai próbák már megkezdődtek a nyugati világban is, egyelőre csak felnőtt őssejtek alkalmazásával. A legtöbb betegség esetében azonban még csak most határozzák meg, hogy melyik őssejtféleség a legalkalmasabb a károsodott szövetrész regenerációjához, és azt is, hogy ezeket a sejteket hogyan juttassák a test megfelelő helyére.
Nem túlzás azt állítani, hogy a kutatások eredményei belátható időn belül jelentősen javíthatják az életminőséget, és meghosszabbíthatják az átlagos élettartamot. A terület fejlődését azonban jelentősen hátráltatja, hogy - üzleti alapon - gátlástalan módon kínálnak már most is olyan "terápiákat", amelyek a nyugati típusú, bizonyítékokon alapuló orvostudomány számára elfogadhatatlanok.
Kézikönyv jelent meg a tájékozódáshoz
Az érintettek megfelelő tájékozódásának érdekében az Őssejtkutatások Nemzetközi Szervezete (The International Society for Stem Cell Research, ISSCR) 2008 decemberében kiadott egy betegtájékoztató kézikönyvet.
A közérthetően megírt anyagból megtudhatjuk, mi a különbség egy jóváhagyott klinikai kezelési eljárás és egy kísérleti jellegű beavatkozás között. A szerzők ajánlásokat adnak ahhoz, minek nézzünk utána, amikor fontolóra veszünk egy őssejtterápiás módszert, és ahhoz is, hogy hol találhatjuk meg ezeket a kezeléseket. Felhívják a figyelmet arra, milyen dolgok lehetnek esetleg gyanúsak egy kezelés ajánlásakor, és konkrét kérdéslistát is összeállítottak a kezelésről, a biztonságosságról, a betegjogokról és a költségekről.
ITT TÖLTHETI LE A TÁJÉKOZTATÓT (pdf-formátum).
A szöveget változtatás nélküli fordításban közöljük, kivéve a hazai vonatkozások kiegészítését.
Ha Önnek nincs Acrobat Reader nevű programja,
innen letöltheti.
Az ISSCR egy professzionális non-profit jellegű, őssejtkutatásokkal foglalkozó szervezet, mely igyekszik biztosítani azt, hogy a betegekhez elérő őssejtterápiás módszerek hatékonyak és biztonságosak legyenek.
Az őssejtek forrásai
Az orvosi kutatásokhoz szükséges őssejtek alapvetően kétféle forrásból származhatnak: embriókból és felnőtt szervezetből. Embrionális őssejtek mesterséges megtermékenyítési programok "maradék" embrióiból nyerhetők ki. Világszerte számtalan embriót hoznak létre a "lombikbébi programokban", amelyek egy része végül nem kerül beültetésre. Ezek a "maradék embriók" mélyhűtve évekig tárolhatók, ám sorsukról végül dönteni kell. A két lehetőség elpusztításuk, illetve felajánlásuk tudományos kutatási célokra. Embrionális őssejtek terápiás klónozással is létrehozhatók. Az embrionális őssejtek begyűjtését számos országban világnézeti, erkölcsi viták kísérik, megosztva a közvéleményt, a kutatókat és a politikai döntéshozókat is.
Etikai szempontból nem okoz vitákat a felnőtt őssejtek begyűjtése, amely azonban igen nehéz feladat. Az utóbbi években kiderült, hogy felnőtt őssejtek az emberi szervezetben korábban nem várt helyeken is előfordulnak: a csontvelő mellett például a zsírszövetben, a fogak gyökerében, sőt az agyban és a szívben is. A fő kérdés e sejtek szaporíthatósága és így további felhasználhatósága. Egy harmadik őssejtforrás a köldökvér, amelyet az újszülöttek köldökzsinórjából vesznek le. A köldökzsinórvér-őssejtek kinyerését és tárolását üzleti alapon cégek ajánlják. A módszer egyes esetekben életmentő lehet, bár a sejtek felhasználására igen ritkán kerül sor.
Már tíz éve fókuszban az őssejtek
1998. november 6-án áttörést jelentő cikk jelent meg a Science-ben. A szerzők arról számoltak be, hogy emberi eredetű embrióból (néhány napos hólyagcsírából) sikerült őssejttenyészeteket alapítaniuk laboratóriumban. Ezek az úgynevezett embrionális őssejtek olyan sejtek, amelyekből a szervezet körülbelül 220 sejttípusának bármelyike kifejlődhet. "Rengeteg kutatómunka kell még ahhoz, hogy az őssejteket az emberi gyógyításban alkalmazhassuk, de hiszem, hogy hosszú távon forradalmi változást hoznak a transzplantációs orvoslás számos területén" - mondta akkor a cikk vezető szerzője, James A. Thomson, az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem biológusa.
[origo] egészség
