A gyomorfekély - részben a terjedő Helicobacter pylori-fertőzés -, valamint a túlzottan erős stresszhatások és a nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszerek tartós szedése miatt egyre több embert érint hazánkban is. Melyek a fekélybetegség leggyakoribb tünetei? Hogyan képes a kórokozó túlélni a gyomor savas közegében? Szerepet játszhat-e a gyomorrák kialakulásában a kórokozóval való fertőzöttség? Cikkünkben a fekélybetegséggel kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket gyűjtöttük össze.
Kérdések a fertőzéssel és a diagnózissal kapcsolatban
A Helicobacter pylori baktérium
Ajánló
A nagyobb mértékű sófogyasztás siettetheti a gyomorfekély és gyomorrák kialakulását
Korábban:
Az akut és krónikus gyomornyálkahártya- gyulladás étrendi kezelése
A nagyobb mértékű sófogyasztás siettetheti a gyomorfekély és gyomorrák kialakulását
Orvosi jegyzet
Ha ismeretlen eredetű hasi panasz jelentkezik, korábban gyomorfekély vagy gyomorrák fordult elő a közvetlen hozzátartozó(k)ban, elképzelhető, hogy mi is hordozzuk a kórokozót. Ilyenkor érdemes felkeresni a háziorvost konzultáció céljából. Mindenképpen gondolni kell a baktérium jelenlétére fekélybetegség esetén, ilyenkor feltétlenül törekedni kell a kórokozó kimutatására.
Hogyan képes a savas gyomorban túlélni a kórokozó?
Korábban úgy gondolták, a gyomor savas közegében egyetlen mikroorganizmus sem képes élni. Ez a kórokozó azonban ureáz nevű enzime segítségével a gyomorban lévő karbamidot bikarbonáttá és ammóniává bontja, így a kórokozó mikrokörnyezetében semlegesíti a savas gyomornedvet, és lehetőséget teremt a baktérium túlélésére és megtapadására a gyomornyálkahártyán.
Mik a fekélybetegség leggyakoribb tünetei?
A betegek leggyakrabban felső hasi fájdalomra, émelygésre, hányásra panaszkodnak, de a tünetek erőssége egyénenként igen változó. A fájdalom nyombélfekély esetén étkezés után 1,5-2 órával jelentkezik, míg gyomorfekély esetén közvetlenül étkezés után. A fekélyek egy része azonban semmilyen panaszt nem okoz a betegnek, előfordul, hogy csak a súlyos szövődmények fellépése hívja fel a figyelmet a betegségre. Ez a jelenség különösen a nem szteroid gyulladásgátlót vagy aszpirinkészítményt szedőknél gyakori.
Miért nem alakul ki minden fertőzöttben fekélybetegség?
Minden hat fertőzöttből ötben sohasem alakul ki a kórkép. A fekély kialakulása a gyomornyálkahártyát károsító és védő tényezők bonyolult összjátékán múlik. Mai értelmezés szerint a fekélyképződés függ attól, hogy milyen H. pylori törzs okozta a fertőzést, milyen egyéb gyomornyálkahártyát károsító tényezők - dohányzás, stressz, diétás faktorok, savtöbblet, örökletes tényezők - vannak jelen és milyen a szervezet ezekkel szembeni ellenálló képessége. A fertőződés után kialakuló idült gyomorhurut bizonyos emésztőszervi hormonok felszabadulásának növekedéséhez vezet, amelyek fokozzák a gyomorsav termelődését. Ha a fokozott sósavtermeléssel szemben a nyomornyálkahártya védekező rendszere nem megfelelő, a nyálkahártya károsodik és hámhiány alakul ki.
Diétával befolyásolható-e a H. pylori okozta fekélybetegség?
A diéta sem a betegség megelőzésében, sem a gyógyításban nem játszik szerepet. Az általános higiénés szabályok betartása azonban csökkenti a fertőzés esélyét. Amennyiben a panaszok diétás okok miatt fokozódnak, elsősorban fokozott savtermelés, refluxbetegség állhat a háttérben.
Miért lehet szükség gyomortükrözésre és biopsziára?
A gasztroszkópia (gyomortükrözés) esetében helyi érzéstelenítés után a néhány perces vizsgálat során egy ujjnyi vastag, rugalmas "csövet", úgynevezett endoszkópot vezetnek le a szájüregen keresztül a nyelőcsőbe, a gyomorba és a nyombél felső szakaszába. Az eszközbe beépített kamera segítségével láthatók a nyálkahártya eltérései, illetve az endoszkópon keresztül mintavételre és bizonyos terápiás eljárásokra - vérzéscsillapítás, polipok eltávolítása, értágulatok kezelése - is lehetőség nyílik. A gasztroszkópia során fájdalmatlan úton rizsszem nagyságú nyálkahártyadarabkát csípnek ki speciális kanállal. A minta szövettani feldolgozása során megállapítható, hogy tartalmaz- e baktériumot, gyulladt illetve rákos sejteket.
H. pylori-fertőzést ki lehet mutatni a vérvétellel is a vérben keringő baktériumellenes ellenanyagok detektálása alapján. A baktérium kipusztítása után az ellenanyagok szintje lassan csökken, 6-12 hónapig még ki lehet mutatni a vérből. Újrafertőződés esetén az ellenanyag szintje újra gyorsan emelkedik.
Milyen gyakori a kórokozóval való fertőzöttség Magyarországon?
Magyarországon minden második ember hordozza a kórokozót, a 20-30 éves korosztály 45-50%-a, az 50-60 éves korosztály 65-70%-a fertőzött. Ez az arány magasabb az elmaradottabb harmadik világbeli fejlôdô országokban, viszont az Amerikai Egyesült Államokban kisebb a baktériumhordozók aránya hazánkhoz képest. Várhatóan a szocioökonómiai viszonyok javulásával Magyarországon is tovább csökken a H. pylori-fertőzöttség.
- Kérdések a fertőzéssel és a diagnózissal kapcsolatban
- Kérdések a betegség kezelésével kapcsolatban
