Reflux-betegség esetén - a fokozott savvisszaáramlás következtében - a gyomorban lévő égő, maró érzés gyakran jelentkezik vagy tartósan fennáll, 40 éves kor fölött pedig a betegség kialakulásának valószínűsége fokozatosan nő. Milyen életmódbeli változtatások szükségesek a tünetek csökkentéséhez? Milyen a refluxban szenvedő betegek számára összeállított helyes étrend?
Az életmód változtatás alapvető fontosságú
A reflux-betegség tüneteinek kialakulása jelentős mértékben függ a beteg életmódjától. Számos provokáló tényező ismert, amely elősegítheti a reflux kialakulását, és amelyek ellen egyszerűen lehet védekezni. Általánosságban véve minden olyan tényező kiválthatja a refluxot, ami fokozza a hasi nyomást, ezáltal akadályozhatja a gyomor ürülési folyamatát, következményes gyomorfeszülést idézve elő. Ez lesz aztán felelős az alsó nyelőcső-záróizom ismétlődő átmeneti ellazulásaiért és a következményes refluxért.
Provokáló tényezők lehetnek: a szoros ruházat viselése - derékban szűk nadrág, szoros derékszíj, fűzős ruha -, a sok lehajlással, nehéz tárgyak emelésével járó fizikai munkák, egyes sportok - kerékpározás, súlyemelés, kondigépek - használata. További provokációt jelent, ha mindezeket étkezések után teli gyomorral végezzük. A refluxra hajlamosaknak emellett javasolt alváskor megemelt párna használata.
Tudatos testsúly- és stresszcsökkentés
Tekintettel arra, hogy a refluxos betegek jelentős része túlsúlyos, ezért e betegek esetében a fokozatos testsúlycsökkentés is fontos eleme a refluxellenes életmódi változtatásoknak. A mai világban szinte minden népbetegség - így a reflux-betegség is - összefüggésbe hozható a stresszel. A stresszterhelés, különösen az ismétlődő stresszepizódok, káros hatást gyakorolnak a tápcsatorna működésére, felborítják annak összerendezett működését. Mindemellett a stressz hatására megváltozik a különböző idegi ingerek érzékelése és idegrendszeri feldolgozása is, ami a tápcsatorna túlérzékenységének kialakulásához vezet. Ezáltal a normál esetben panaszt nem okozó eseményeket is fájdalmasként, kellemetlenként élheti meg a beteg.
Megfelelően összeállított étrend
Az étkezési szokások megváltoztatásával is jelentősen csökkenthető a reflux kialakulásának kockázata. Az alapprobléma itt is az, hogy a gyomor túltelítése, ürülésének elhúzódása és következményes feszülése provokálja a reflux kialakulását. Javasolt, hogy a napi kétszeri vagy háromszori kiadós étkezés helyett, inkább többször (4-5-ször), de keveset egyen a beteg. Napi kétszeri vagy háromszori kiadós étkezés helyett inkább többször (4-5-ször) keveset együnk, és a habzsoló, gyors étkezés helyett nyugodtan, lassan táplálkozzunk. Az étkezés után 2-3 órán belül ne feküdjünk le, ne végezzünk lehajlással, emeléssel járó munkát.
Általánosságban elmondható, hogy refluxos betegek számára a klasszikus magyaros konyha - bőséges, zsíros, fűszeres - ételei minden szempontból ártalmasak egy refluxbeteg számára. Ugyanígy a szénsavas italok is rontják a tüneteket, hiszen a belőlük felszabaduló szén-dioxid felfújja és feszíti a gyomrot, elősegítve ezáltal a refl ux kialakulását. Más ételek, illetve élvezeti szerek inkább az alsó nyelőcső- záróizom nyomását csökkentik, rontva záró funkcióját. Ilyen a kávé, a tea, a csokoládé, az alkoholos italok is. Megint mások elsősorban a nyelőcsőgyulladással járó panaszokat, például mellkasi vagy gyomorszáj környéki égést, illetve fájdalmat provokálják. Ide tartoznak a különböző savas természetű ételek (savanyúságok, üdítőitalok).
A szénsavas üdítők is tiltólistán
A szénsavas üdítők fogyasztásakor az italban levő szénsav szén-dioxiddá alakulva felszabadul, és felfújva a gyomrot, annak feszülését eredményezi, böfögést, illetve refluxot provokálva. E közkedvelt italok azonban nem csak a bennük levő szénsav miatt okoznak problémát. Aligha gondolnánk, hogy a szénsavas üdítők pH-értéke igen erősen savas - gyakran 1 és 2 közötti - azaz nagyjából megfelel a gyomor pH-értékének. Közülük több, illetve a különböző energiaitalok emellett olyan adalékanyagokat, például koffeint tartalmaznak, amelyek csökkenteni képesek az alsó nyelőcső- záróizom nyomását, így még hatékonyabban segítik elő a reflux kialakulását. Vannak olyan ételek is, például a cukor, a méz vagy egyéb tömény édességek, amelyek azáltal provokálnak panaszokat, hogy irritálják a már gyulladásban levő nyelőcső-nyálkahártyát. Az étel minősége mellett fontos az étkezés ritmusa.
A habzsoló, gyors étkezés a gyomor túltelítését és túlfeszülését eredményezve refluxot provokál, szemben a nyugodt táplálkozással, mely hagy elegendő időt a gyomorürülés megindulására. Az étkezések után hagyni kell időt a gyomor megfelelő kiürülésére. Ez azt jelenti, hogy 2-3 órán belül nem javasolt lefeküdni, vagy lehajlással, emeléssel járó munkákat végezni.
Dr. Rosztóczy András - Dr. Wittmann Tibor: Refluxbetegség - gyomorsav okozta bántalmak
SpringMed Kiadó
[origo] egészség
Provokáló tényezők lehetnek: a szoros ruházat viselése - derékban szűk nadrág, szoros derékszíj, fűzős ruha -, a sok lehajlással, nehéz tárgyak emelésével járó fizikai munkák, egyes sportok - kerékpározás, súlyemelés, kondigépek - használata. További provokációt jelent, ha mindezeket étkezések után teli gyomorral végezzük. A refluxra hajlamosaknak emellett javasolt alváskor megemelt párna használata.
Tudatos testsúly- és stresszcsökkentés
Tekintettel arra, hogy a refluxos betegek jelentős része túlsúlyos, ezért e betegek esetében a fokozatos testsúlycsökkentés is fontos eleme a refluxellenes életmódi változtatásoknak. A mai világban szinte minden népbetegség - így a reflux-betegség is - összefüggésbe hozható a stresszel. A stresszterhelés, különösen az ismétlődő stresszepizódok, káros hatást gyakorolnak a tápcsatorna működésére, felborítják annak összerendezett működését. Mindemellett a stressz hatására megváltozik a különböző idegi ingerek érzékelése és idegrendszeri feldolgozása is, ami a tápcsatorna túlérzékenységének kialakulásához vezet. Ezáltal a normál esetben panaszt nem okozó eseményeket is fájdalmasként, kellemetlenként élheti meg a beteg.
Megfelelően összeállított étrend
Az étkezési szokások megváltoztatásával is jelentősen csökkenthető a reflux kialakulásának kockázata. Az alapprobléma itt is az, hogy a gyomor túltelítése, ürülésének elhúzódása és következményes feszülése provokálja a reflux kialakulását. Javasolt, hogy a napi kétszeri vagy háromszori kiadós étkezés helyett, inkább többször (4-5-ször), de keveset egyen a beteg. Napi kétszeri vagy háromszori kiadós étkezés helyett inkább többször (4-5-ször) keveset együnk, és a habzsoló, gyors étkezés helyett nyugodtan, lassan táplálkozzunk. Az étkezés után 2-3 órán belül ne feküdjünk le, ne végezzünk lehajlással, emeléssel járó munkát.
Általánosságban elmondható, hogy refluxos betegek számára a klasszikus magyaros konyha - bőséges, zsíros, fűszeres - ételei minden szempontból ártalmasak egy refluxbeteg számára. Ugyanígy a szénsavas italok is rontják a tüneteket, hiszen a belőlük felszabaduló szén-dioxid felfújja és feszíti a gyomrot, elősegítve ezáltal a refl ux kialakulását. Más ételek, illetve élvezeti szerek inkább az alsó nyelőcső- záróizom nyomását csökkentik, rontva záró funkcióját. Ilyen a kávé, a tea, a csokoládé, az alkoholos italok is. Megint mások elsősorban a nyelőcsőgyulladással járó panaszokat, például mellkasi vagy gyomorszáj környéki égést, illetve fájdalmat provokálják. Ide tartoznak a különböző savas természetű ételek (savanyúságok, üdítőitalok).
A szénsavas üdítők is tiltólistán
A szénsavas üdítők fogyasztásakor az italban levő szénsav szén-dioxiddá alakulva felszabadul, és felfújva a gyomrot, annak feszülését eredményezi, böfögést, illetve refluxot provokálva. E közkedvelt italok azonban nem csak a bennük levő szénsav miatt okoznak problémát. Aligha gondolnánk, hogy a szénsavas üdítők pH-értéke igen erősen savas - gyakran 1 és 2 közötti - azaz nagyjából megfelel a gyomor pH-értékének. Közülük több, illetve a különböző energiaitalok emellett olyan adalékanyagokat, például koffeint tartalmaznak, amelyek csökkenteni képesek az alsó nyelőcső- záróizom nyomását, így még hatékonyabban segítik elő a reflux kialakulását. Vannak olyan ételek is, például a cukor, a méz vagy egyéb tömény édességek, amelyek azáltal provokálnak panaszokat, hogy irritálják a már gyulladásban levő nyelőcső-nyálkahártyát. Az étel minősége mellett fontos az étkezés ritmusa.
A habzsoló, gyors étkezés a gyomor túltelítését és túlfeszülését eredményezve refluxot provokál, szemben a nyugodt táplálkozással, mely hagy elegendő időt a gyomorürülés megindulására. Az étkezések után hagyni kell időt a gyomor megfelelő kiürülésére. Ez azt jelenti, hogy 2-3 órán belül nem javasolt lefeküdni, vagy lehajlással, emeléssel járó munkákat végezni.
Mi utal a reflux kialakulására?
A refluxbetegség legjellemzőbb tünete a gyomorégés érzése. A kellemetlen, égő érzés általában étkezés vagy lefekvés után 1 órán belül jelentkezik. A savas gyomortartalom visszaáramlásának sok egyéb megjelenési formája is ismert: gyomorszáj környéki vagy szegycsont mögötti égő érzés, maró érzés a torokban, savanyú íz a szájban illetve bizonytalan mellkasi fájdalom. Néha nyelési nehezítettség vagy köhögés is társulhat a panaszokhoz. Étkezés, fekvő testhelyzet vagy előrehajlás a tüneteket fokozhatják.
A felsorolt tünetek időnként mindenkivel előforduló, banális jelenségnek számítanak. Reflux-betegség gyanúja csak akkor merül fel, ha a panaszok hetente több alkalommal, hónapokon keresztül jelentkeznek. Ilyenkor idült savvisszaáramlás lehet a háttérben. Bár a gyomorégés enyhítésére több házi módszer is ismert, a hosszasan fennálló tüneteket mégsem szabad komolytalanul venni. A kórisme felállítása, a hatékony kezelés megkezdése valamint az esetleges szövődmények megelőzése céljából orvosunk tanácsát kell kérni. A reflux-betegség kialakulásáról bővebben orvosi jegyzetünkben olvashat.
Tájékoztatónk a keretes írást kivéve az alábbi forrás alapján készült: A refluxbetegség legjellemzőbb tünete a gyomorégés érzése. A kellemetlen, égő érzés általában étkezés vagy lefekvés után 1 órán belül jelentkezik. A savas gyomortartalom visszaáramlásának sok egyéb megjelenési formája is ismert: gyomorszáj környéki vagy szegycsont mögötti égő érzés, maró érzés a torokban, savanyú íz a szájban illetve bizonytalan mellkasi fájdalom. Néha nyelési nehezítettség vagy köhögés is társulhat a panaszokhoz. Étkezés, fekvő testhelyzet vagy előrehajlás a tüneteket fokozhatják.
A felsorolt tünetek időnként mindenkivel előforduló, banális jelenségnek számítanak. Reflux-betegség gyanúja csak akkor merül fel, ha a panaszok hetente több alkalommal, hónapokon keresztül jelentkeznek. Ilyenkor idült savvisszaáramlás lehet a háttérben. Bár a gyomorégés enyhítésére több házi módszer is ismert, a hosszasan fennálló tüneteket mégsem szabad komolytalanul venni. A kórisme felállítása, a hatékony kezelés megkezdése valamint az esetleges szövődmények megelőzése céljából orvosunk tanácsát kell kérni. A reflux-betegség kialakulásáról bővebben orvosi jegyzetünkben olvashat.
Dr. Rosztóczy András - Dr. Wittmann Tibor: Refluxbetegség - gyomorsav okozta bántalmak
SpringMed Kiadó
[origo] egészség
