A gyermekvállalás időszaka az elmúlt néhány évtizedben kitolódni látszik, amit megváltozott életformánknak köszönhetünk. Nemcsak hogy kevesebb gyermeket vállalunk, de erre egyre később is szánjuk rá magunkat. Első a karrier és az önmegvalósítás, a feszített élettempó mellett pedig a tartalmas kikapcsolódás, az utazások. Mindehhez hozzájárul a megbízható fogamzásgátlás és emellett még a nem kívánt terhességek megszakításának lehetősége. Úgy néz ki, tudomásul kell vennünk a változásokat, amit a nálunk gazdaságilag fejlettebb nyugati társadalmakban már jóval korábban megfigyelhettünk.
Ajánló
Modern magzati rendellenesség- szűrés
Kapcsolódó anyagaink:
Egyéni alkatunktól függ, hogyan reagálunk a terhességre
Évente egyszer panaszmentesség esetén is ajánlottak a nőgyógyászati vizsgálatok
Magzati szűrővizsgálatok a genetikai rendellenességek kimutatására
Az ultrahangos és biokémiai vizsgálatok jelentősége a magzati rendellenesség-szűrésben
Toxoplazmózis: higiénikus macskatartással elkerülhető a magzatkárosodás
A terhesgondozás során elvégzendő vizsgálatok
A férfi eredetű meddőség kezelési lehetőségei
A női eredetű meddőség kezelési lehetőségei
Down-kór és nyitott gerinc
A Down-kór szűrése - hazai helyzetkép
Komoly problémát jelenthet, hogy az érettebb korban vállalt célt - pusztán az évek múlása okán - egyre nehezebb orvosi segítség nélkül is elérni. Amíg a legtermékenyebb időszakban, a 20-30 éves kor közötti rendszeres házasélet mellett havonta körülbelül 20-25%-os eséllyel esik teherbe egy egészséges asszony, addig 40 éves kor felett az arány havonta 1% alá esik.
Részben ez az oka annak, hogy a családtervező pároknak célszerű minél előbb egy családtervezéssel is foglalkozó intézményt felkeresni, ahol a termékenységi állapot gyors felmérésére minden eszköz és tapasztalat rendelkezésre áll, ezen kívül a lehetséges szövődmények megelőzésére, illetve korai felismerésére is fel vannak készülve.
Az életkorral a különféle - elsősorban nemi úton terjedő - kórokozókkal történő fertőzések esélye is megnő: a Chlamydia trachomatis baktérium okozta fertőzés például gyakran nem is jár tünetekkel, viszont elzárhatja a petevezetékeket és ezzel meddőséget okozhat. Az Ureaplasma és a Mycoplasma baktériumfertőzés ugyan ritkábban jár hasonló következményekkel, de a méhnyakban megtelepedve - az előbbi kórokozóhoz hasonlóan - krónikus gyulladásos tünetek mellett nehezítheti a teherbeesést, fogamzás után pedig vetélést és koraszülést okozhat. Férfiaknál a baktériumok jelenlétére elsősorban a húgycső gyulladásával járó tünetek hívhatják fel a figyelmet. A gyanú esetén elvégzett szűrővizsgálat kimutatja ezeket a kórokozókat és megfelelő kezeléssel a fertőzés megszüntethető.
A fogantatás után több szövődménnyel is számolni kell, tehát mindegyik terhesség veszélyeztetett lesz és ennek megfelelően fokozott gondozást igényel. A gyakoribb szövődmények közé tartozik a fenyegető koraszülés, a vetélés vagy a méhen kívüli terhesség. Gyakrabban fordul elő magasvérnyomás-, cukor- és vesebetegség és gyakoribb a méhizom jóindulatú daganata, a myoma előfordulása. Az említett betegségek megjelenési gyakorisága az életkorral együtt növekszik.
A kromoszóma-rendellenességek is gyakrabban fordulnak elő, ezek szerencsére a fejlettebb szűrési módszerek segítségével időben, viszonylag nagy biztonsággal felismerhetők. A fejlettebb szűrési módszer azonban csak akkor tud a megfelelő hatásfokkal működni, ha az célirányosan képzett, nagy tapasztalatú ultrahangos szakemberek és egy korszerű labor együttműködésén alapszik. Ez egyben a hátránya is, mert a megfelelő színvonalú szűrés csak az erre szakosodott intézetben érhető el.
A legismertebb kromoszóma-rendellenesség a Down-kór, amit a 21-es kromoszóma triszómiája okoz, vagyis a normális kettő helyett három kromoszóma található a sejtben. A hiba többnyire az ivarsejtek osztódásakor keletkezik, amikor az utódsejtbe két 21-es kromoszóma kerül. A kromoszóma-szétválás elmaradásának gyakorisága az anya életkorával mutat összefüggést, vagyis idősebb életkorban gyakoribb. Megelőző vizsgálatok nélkül megközelítően minden 6-700 csecsemőből egy születne ezzel a betegséggel, ami jellegzetes külső jegyek mellett súlyos értelmi fogyatékossággal és gyakran belszervi eltérésekkel jár.
Rendkívül fontos, hogy a rendellenesség-szűrés ne korlátozódjon a Down-kór szűrésére, mivel összességében 6% körüli a rendellenességek várható előfordulása (az enyhébb és a súlyosabb magzati rendellenességek aránya egyaránt 3-3%), tehát az ultrahang-vizsgálat során a magzat teljes testi épségét ellenőriznünk kell mind a 11-14. terhességi hét közötti első genetikai ultrahang-vizsgálat, mind pedig a 18-21. hét közötti második genetikai ultrahang-vizsgálat alkalmával.
A magzat növekedési ütemét általában havonta ellenőrizzük, a 30. terhességi hét körül már jól lehet látni, hogy a magzat növekedése az átlagostól mennyire tér el. A rendszeres ellenőrzés során rutin laborvizsgálatok elvégzése is szükséges.
A terhesség előrehaladtával a vizitek gyakoribbá kell, hogy váljanak, valamint ki kell egészüljenek a méhlepény működésének ellenőrzésével. A fokozott figyelem ellenére a szülés gyakran császármetszéssel történik, erre az esetek több mint negyedénél kell számítani.
Dr. Gasztonyi Zoltán
szülész-nőgyógyász
Istenhegyi Géndiagnosztikai,
Nőgyógyászati és Családtervezési Centrum
224-5442
www.gendiagnosztika.hu
(x)
