A segítség hiánya miatt már idén is többen saját, fűtetlen otthonukban fagytak meg, nemcsak azokat fenyegeti tehát a kihűlés veszélye, akik a szabadban próbálnak menedéket keresni a hideg elől. Cikkünkben Dr. Mártai István, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) orvosigazgatója segítségével foglaltuk össze, hogy a kihűlés szempontjából kik a leginkább veszélyeztetettek, illetve hogy mik a legfontosabb teendők a kihűlt személyek ellátása során.
Idősebb emberek akár egy fűtetlen lakásban is halálra fagyhatnak
Ajánló
Öten fagytak meg Borsodban és Szabolcsban
Szomszédaikban bízhatnak a fagyoskodó öregek
Korábban:
A kóros kihűlés sajnos nem csak a szélsőségesen hideg időjárásnak kitett személyekre jelenthet veszélyt. Idősebb emberek hosszabb távon akár egy fűtetlen lakásban is halálra fagyhatnak, ha nem mozognak és nincsenek a hidegnek megfelelően öltözve. Szabolcs és Borsod megyében például az utóbbi pár napban öt ember is életét vesztette, holott egyikük sem volt hajléktalan (részletesebben lásd az Itthon rovat cikkét: Öten fagytak meg Borsodban és Szabolcsban). Ebből a szempontból leginkább a hatvanöt év felettiek a fokozottan veszélyeztetettek, hiszen az esetlegesen fennálló betegségek vagy a gyógyszerek szedése negatívan befolyásolhatja hőérzékelésüket és szervezetük hőszabályzását. Az időseknél további kockázatot jelent a szellemi leépülés: a korral gyakran együtt járó mentális problémák miatt az érintettek már nem mindig képesek helyesen felmérni a külső körülményeket. Alzheimer-kóros betegeknél például az is előfordulhat, hogy a nagy hidegben túl messze távolodnak el otthonuktól, a visszautat azonban már nem találják meg. Ha rokonaink között idős vagy beteg emberek is vannak, fokozottan figyeljünk rájuk ezekben a napokban.
Az idős személyeken kívül a gyermekek is komolyabb veszélynek lehetnek kitéve. Gyermekkorban a hőveszteség általában gyorsabb ütemű, mint a felnőtteknél, a nagyobb fej-test arány miatt pedig fokozottabb lehet a fejen keresztül történő hőveszteség. A gyermekek játék közben teljesen figyelmen kívül hagyhatják a hideget, ezért a szokásosnál is jobban figyeljünk rá, nehogy túlságosan eltávolodjanak tőlünk. Fiatalabb korban természetesen az újszülöttek a legveszélyeztetettebb csoport, hiszen az ő szervezetük még kevésbé hatékonyan képes hőt termelni.
Egészséges embereknél az alkohol- vagy droghasználat okozhat komolyabb problémát. Az alkohol hatására testünk hőmérsékletét melegnek érezzük, ez azonban megtévesztő, hiszen az alkohol csökkenti szervezetünk hővisszatartó képességét. Az alkohol és egyes kábítószerek - többek között a marihuána - kitágítja az ereket, ami csökkenti a didergés mértékét, vagyis romlik a hidegre adott természetes válaszreakció hatékonysága. Ítélőképességünk szintén romolhat, emiatt figyelmen kívül hagyhatjuk a zord időjárási körülményeket (ez például egy hosszabb, esetleg éjszakai téli túrán jelenthet problémát). A kihűlés szempontjából a téli vagy extrém sportokat űző személyek is fokozottabb veszélynek vannak kitéve. A sportolók baleseteinél ezért az azonnali ellátás fontos részét képezi a szervezet hőveszteségének megakadályozása egészen addig, amíg a mentők a helyszínre érkeznek (az ellátás részleteiről lásd lejjebb).
A kihűlés jelei
A kóros kihűlés kezdeti jelei a hidegrázás és a didergés, a sápadt vagy kékes-szürkés színű bőr, az általános érdeklődés csökkenése (apátia), a rossz döntéshozatal, az enyhe egyensúlyzavar és a bizonytalan járás, a hadaró, érthetetlen beszéd, valamint a kéz és az ujjak ügyetlenné válása. Később a törzsünk is fokozott lehűlést mutat, az izmok feszessé válnak, a pulzus és a légzés lelassul, álmosság és gyengeség lép fel, továbbá egyre zavartabbá válunk. A folyamat már viszonylag hamar eszméletvesztéshez vezethet, és ha a kihűlt személy nem részesül sürgősségi ellátásban, idővel életét veszítheti. Feltétlenül szükséges tehát, hogy ha az utcán kihűlt személyt találunk, azonnal kérjünk orvosi segítséget a számára (az elérhetőségeket lásd a cikk végén).
Dr. Mártai István az [origo] kérdésére elmondta, hogy téves az a hiedelem, miszerint az utcán sétáló laikus semmit sem tehet a kihűlt ember érdekében: a legfontosabb, hogy egyáltalán felismerjük a bajt, ezt követően pedig - ha valóban szükséges - azonnal hívjunk segítséget. A kihűlés tényére a bőr tapintása alapján következtethetünk, illetve ha azt tapasztaljuk, hogy az illető nem lélegzik, szintén feltételezhető a probléma. A lakásban történő kihűléseknél éppen az jelenti a legfőbb gondot, hogy senki nem gondol a kihűlésre, ezért észrevétlen marad a folyamat. A segítség megérkezésééig elsősorban a további lehűléstől kell megóvnunk a kihűléssel fenyegetett személyt: ezt betakarással és a személy környezetének melegítésével érhetjük el. A bőr dörzsölését viszont tilos alkalmazni, mert ez nem segíti elő a szervezet gyors felmelegedését - figyelmeztetett a szakértő. A testhőmérséklet pontos mérése ebben az esetben gondot okoz, hiszen az általánosan használt lázmérők 35 Celsius fokig mérnek csak.
A kihűlt személy egészségügyi ellátása
A kihűlt személy egészségügyi ellátása a hipotermia súlyosságától függ. Enyhe esetben elég, ha a lehűlt személyt meleg pokrócokba csavarják vagy hálózsákba fektetik, majd olyan helységbe viszik, ahol kellően fel tud melegedni. Ha az áldozat ruházata nedves, az öltözéket minél hamarabb száraz ruhára kell cserélni. A fejet szintén érdemes betakarni, mivel itt igen jelentős lehet a hőveszteség. A kihűlt személyt ne hagyjuk a hideg földön feküdni, a mentők kiérkezésééig terítsünk alá pokrócot, esetleg száraz ruhadarabokat. Ha az illető eszméleténél van és inni is képes, meleg folyadékot is adhatunk neki, a koffein és az alkohol viszont kerülendőek. Nagyon fontos az is, hogy a lehűlt ember szervezete ne melegedjen fel túl hirtelen: a forró vizes fürdővel vagy a radiátorok alkalmazásával csak a didergés szüntethető meg, a testhőmérséklet emelkedése azonban lelassul.
Ha a kihűlés áldozata eszméletlen, akkor az első és legfontosabb teendő a személy légzésének és pulzusának az ellenőrzése. A kiérkező mentőszemélyzet a felmelegítéssel egyidejűleg kezdi meg az újraélesztést, vagy a helyszínen, vagy a kórházba szállítás ideje alatt - tette hozzá Dr. Mártai István. Ha a légzés és a pulzus is rendben van, de a személy egyáltalán nem reagál az ingerekre, akkor a B1-vitaminnal (tiaminnal) történő kezelés is alkalmazható, mivel a B1-vitamin elősegíti az idegsejtek működését. A vércukorszintet szintén ellenőrzik ilyenkor, hogy nem túl alacsony-e, így az orvosok meggyőződhetnek róla, hogy nem emiatt következett-e be az eszméletvesztés. Mivel igen nagy a szívritmuszavar veszélye - ez akár a keringés leállását okozó kamrafibrilláció is lehet - ezért mind a mentőben, mind a kórházban történő ellátásnál alapvető vizsgálatnak számít az EKG készítése. A kamrafibrilláció kezelésének része a defibrillálás is: a testhőmérséklet csak akkor kezd emelkedni, ha a keringés visszatért. A test felmelegítése és a szervezet folyadékháztartásának helyreállítása érdekében infúziót, illetve párásított oxigént is kaphat a beteg.
Hol kérhetünk segítséget a kihűlt emberek számára?
Idén januárban a múlt hét péntekéig harmincöten fagytak meg a rendkívüli hideg időjárás miatt, több idős ember a saját, fűtetlen otthonában. Ha valamelyik ismerősünkről vagy szomszédunkról tudjuk, hogy veszélyben lehet, próbáljuk meg tartani vele a kapcsolatot. Kihűlés gyanúja esetén a Menhely Alapítvány diszpécserszolgálatának 338-41-86-os telefonszámán vagy a 107-es és 112-es rendőrségi segélyhívó számokon tehetünk bejelentést. Ha a kihűlt személy eszméletlen, akkor a mentőket kell értesíteni, amit a 104-es telefonszámon tehetünk meg.
[origo] egészség
