A cukorbetegség számos szervet érintő szövődményei közül a beteg életminőségét talán a szem kóros folyamatai rontják a leginkább, ami a legrosszabb esetben akár teljes vaksághoz is vezethet. Japán kutatók a cukorbetegség által okozott egyik szemészeti kórkép, a makulaödéma molekuláris hátterét térképezték fel, aminek a jövőben a kezelések alakításában is fontos szerepe lehet.
Ajánló
Cukorbetegséggel foglalkozó cikkeink gyűjtőoldala
Korábban:
2025-re minden második családban lehet egy cukorbeteg
Kellő odafigyeléssel megelőzhető a cukorbeteg láb amputációja
Látásra alkalmas retinasejtek őssejtekből
Új szer a cukorbetegek retinakárosodása ellen
Heti egy injekcióval is kezelhetővé válhat a cukorbetegség
Pillanatképek a szemről a cukorbetegség előrejelzésére
Orvosi jegyzet
Interaktív
Cukorbetegek korai retinakárosodása
Cukorbetegek késői retinakárosodása
Pirulapatika
A cukorbetegség során számos eltérés alakulhat ki a szemben, például gyakoribbá válik a szürkehályog és a zöldhályog előfordulása. A látás romlásához leggyakrabban a retina finom érhálózatának megbetegedése vezet. A retina megbetegedése általában évek óta fennálló cukorbetegség során, fokozatosan alakul ki. Súlyos formájában az ideghártyát tápláló erek falának szerkezete megváltozik, és - ami egészséges szerkezetű ereknél nem fordul elő - folyadék szivárog ki belőlük, ami a szövetek között gyűlik össze. Így alakul ki az éleslátás helyének (a makulának) a duzzanata.
Hideharu Funatsu japán szemész munkatársaival a cukorbetegség szemészeti vonatkozásai közül az éleslátás helyén felgyűlő vizenyő, az úgynevezett makulaödéma kialakulását és az ennek hátterében álló molekuláris változásokat vizsgálta meg. A makulaödéma kialakulásának mechanizmusa még nem teljesen tisztázott, de az biztos, hogy az idült gyulladásokhoz hasonló folyamatról van szó. Gyulladás esetén az immunrendszer különböző kémiai hírvivő anyagokat, úgynevezett mediátorokat küld az érintett területre. Ezek némelyike felelős a szövetek közötti folyadékgyülem - hétköznapi megfogalmazással a gyulladásos duzzanat - létrejöttéért, amely végül károsítja az erek falát.
A japán kutatók négy különböző gyulladásos hírvivő anyag és egy gyulladás ellen ható kémiai vegyület jelenlétét és termelődésének mértékét vizsgálták cukorbetegség vagy más alapbetegség miatt kialakult szembetegségben szenvedők, továbbá szemészetileg egészséges cukorbetegek szemében. A molekulák jelenlétét az üvegtestben mérték (ez a gélszerű anyag tölti ki a szemgolyó belsejét, az egész szem belső térfogatának 80%-át adva.)
A megvizsgált hírvivő anyagokat korábbi kutatások során már kapcsolatba hozták a diabéteszes makulaödéma kialakulásával vagy súlyosbodásával. A mostani vizsgálat során a cukorbetegség szövődményeként kialakult szembetegségben szenvedőknél az összes vizsgált gyulladásos faktor szintje magasabb, a gyulladásgátló anyagé pedig alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportokban. A megvizsgált vegyületek közül kettőnek a szintje szoros összefüggést mutatott a makulaödéma mértékével is. A felmérés adatai - korábbi kutatások eredményeivel egybevágóan - arra engednek következtetni, hogy létezik egy olyan endogén (azaz a szervezetben termelődő) gyulladásgátló anyag, amely képes megakadályozni a vizenyő kialakulásának folyamatát.
A tanulmány eredményei további információkkal szolgálnak a cukorbetegek retinopátiája esetén már jelenleg is alkalmazott egyik kezelési eljárás, a szem belsejébe adott szteroid gyulladáscsökkentő injekció hatásosságának magyarázatához. A triamcinolone nevű vegyület csökkenti a gyulladásos mediátorok termelődését, megerősíti a sejthártyát és növeli a most megvizsgált gyulladásgátló vegyület szintjét, vagyis az érfalon keresztül a gyulladásos szivárgás szinte minden tényezőjét gátolja.
A cukorbetegség szemészeti szövődményeinek megelőzésében nagy jelentősége van a vércukorszint megfelelő beállításának és szoros kontrolljának, továbbá a korán megkezdett és rendszeresen folytatott szemészeti ellenőrzésnek annak érdekében, hogy a szükségessé váló beavatkozás (legyen az szteroid injekció vagy éppen lézerkezelés) optimális időpontban történhessen meg.
dr. Heksch Katalin
