2009. január 28., szerda, 8:00
A nottinghami CARE Meddőségi Központ munkatársai először alkalmazták sikerrel azt az eljárást, amellyel a korábbi öt nap helyett már egy-két nap alatt is kiválaszthatóak a megfelelő számú kromoszómát hordozó petesejtek. A negyvenegy éves asszonynál, aki jelenleg a terhesség második harmadában van, korábban már tizenhárom alkalommal próbálkoztak mesterséges megtermékenyítéssel, mindeddig sikertelenül.
A mesterséges megtermékenyítés (In Vitro Fertilization; IVF) során az előzetesen levett petesejteket laboratóriumi körülmények között termékenyítik meg, majd az embriók közül általában többet is a méhbe ültetnek, a sikeres terhesség esélyeinek növelése érdekében. A módszer jelenleg viszonylag csak alacsony hatásfokkal alkalmazható, aminek a legtöbbször az az oka, hogy a megtermékenyítésre váró petesejtek a szükségesnél kevesebb vagy több kromoszómát hordoznak. A friss petesejtek mesterséges megtermékenyítéséből származó embriók csak az esetek 24%-ában születnek meg, ha pedig a korábban lefagyasztott embriókat használják, ez az arány csak 17%-os. A sikeres terhességek esélye az életkor növekedésével párhuzamosan csökken.
A már korábban is létező komparatív genomikai hibridizációnak (CGH) nevezett módszer arra szolgál, hogy az embriók beültetését megelőzően kiszűrjék a sikertelen terhességet okozó kromoszomális eltéréseket. A CARE központ munkatársai már 2007-ben bejelentették, hogy a CGH alkalmazásával kétszeresére növelhető a mesterséges megtermékenyítésből származó sikeres szülések aránya. Az újabb tesztelési eljárás (angol szóval array CGH) a korábbi módszer továbbfejlesztésének köszönhető, és két fő újdonságot tartalmaz az eddigiekhez képest. Egyrészt sokkal gyorsabb eredményt ad, mint elődje, másrészt nem az embriókat vizsgálják, hanem a még megtermékenyítetlen petesejteket.
A módszer során a petesejt úgynevezett sarki testéből vesznek DNS-mintát a megtermékenyítés előtt, amelyet színesen világító (fluoreszcens) festékkel jelölnek meg (a sarki testben található az a 23 kromoszóma, amely a megtermékenyítés előtt távozik a petesejtből). Egy üveglapra felvitt, normális mennyiségű DNS-t tartalmazó minta segítségével megvizsgálják, hogy a petesejtben nincsenek-e hiányzó vagy felesleges kromoszómák. Ha az anyától levett petesejtek valamelyikében DNS-hiány mutatkozik, a festék piros színűvé válik, ha pedig felesleges DNS van jelen, a minta zöld színnel világít. Ha minden rendben van, akkor a teszten kizárólag sárga színű pontok jelennek meg. A negyvenegy éves asszony tesztje során az derült ki, hogy a vizsgált nyolc petesejtből csak kettő hordozta a megfelelő számú kromoszómát - olvasható a
Nature hírportálján.
"A CGH módosított változata a jelenleginél sokkal hatékonyabbá teheti a mesterséges megtermékenyítés módszerét, hiszen kiválaszthatóak lesznek azok az embriók, amelyeket egyáltalán nem érdemes a méhbe ültetni" - értékelte az új eredményt Tony Rutherford, a Brit Meddőségi Társaság elnöke. További előny, hogy a jövőben mindössze egyetlen embrió beültetése is elegendő lehet, anélkül, hogy csökkenne a sikeres megtermékenyülés esélye. Ez azért is lenne jó, mert így elkerülhetővé válnának a több embrió beültetése miatt a normálisnál gyakrabban előforduló ikerterhességek is.
[origo] egészség
