Lehet, hogy a szem a lélek tükre, de nyitott ablakként használva az agyba is bepillantást nyerhetünk általa. Az ultrahang optikai megfelelőjének tekinthető eljárással lehetővé vált az agydaganatok korai felismerése és monitorozása, valamint az idegrendszeri funkcióvesztéssel járó betegségek, például a szklerózis multiplex, az Alzheimer- és a Parkinson-kór lefolyásának nyomonkövetése.
Szemészeti eszközök az idegrendszeri betegségek kezelésében
Ajánló
Korábban:
Száloptikás szonda a szürkehályog korai kimutatására
Vizenyő az éleslátás helyén cukorbetegeknél
A sejthalál kutatása segíthet a retina új kezelésének kidolgozásában
Új vizsgálati módszert próbáltak ki látóideggyulladásban
Agytevékenységgel pótolható az elvesztett látás
Biológiai óránk szabályozója gyógyíthatja a szem gyulladását
Emlősöknél is regenerálható az ideghártya
Szivárványhártya-protézist ültettek egy kisfiú szemébe
Pirulapatika
A Heidelberg retinatomográf (HRT) és egy lézerkészülék, az úgynevezett GDx egyaránt képesek feltárni a látóideg vastagságát és alakját, így ma már mindkét eszközt széles körben használják a zöldhályog szűrésére. Helen Danesh-Meyer, az Auckland Egyetem Orvosi Fakultásának szemideggyógyásza pedig egyike volt azoknak a szemorvosoknak, akik az elsők között használták ezeket a készülékeket a vakfolt vizsgálatára idegrendszeri károsodást okozó betegségekben. Meyer és munkatársai egy 40 Alzheimer-kóros és 50 egészséges önkéntest vizsgáló korábbi klinikai vizsgálatukban kehely formájú megnagyobbodásokat és a szemidegrostok elvékonyodását mutatták ki a beteg résztvevők látóidegfőjén: a felfedezést követően a kutatók még újabb készülékekkel kezdték vizsgálni a látóidegfő degeneratív elváltozásait. (A látóidegfő vagy papilla a retinának az a része, ahol a ingerületet továbbító idegsejtek nyúlványai összeszedődnek az ideghártya felszínéről, hogy végül látóideggé alakuljanak.)
Ezek közül a már korábban is alkalmazott Optikai Koherencia Tomográf (Optical Coherence Tomography; OCT) nevű eszköz bizonyult a legígéretesebbnek: a speciális vizsgálati területre kifejlesztett újabb generációs OCT készülék 2006-ban vált forgalmazhatóvá és az azóta eltelt időszakban alapvető eszközzé vált a zöldhályog és a diabéteszes retinopátia diagnosztikájában. A tomográfot a látóidegfő területére irányítva két- illetve háromdimenziós képek nyerhetők a felszín alatt található retinaszövetről - ez teszi lehetővé, hogy az eljárást az idegrendszeri eredetű betegségek lefolyásának vizsgálatában is hatékonyan alkalmazzák.
Az optikai tomográf hasonlóan működik, mint az ultrahang, de a szöveteket hanghullámok helyett fénnyel ütközteti: egy fénysugarat a szövetekre, egyet pedig a referenciatükörre irányítanak. Ha a visszavert sugarak egyenlő hosszúságú utat tettek meg, az interferencia világosabbra színezi a kombinációjukból adódó fénysugarat, ha viszont különböző hosszúságúak a megtett fényutak, a fénysugár sötétebb lesz. A referenciatükröt a legfényesebb interferenciafény eléréséig mozgatva megmérhető az egyes szövetek vastagsága és részletes kép nyerhető a felépítésükről - olvasható a New Scientist beszámolójában.
Néhány perc alatt is megvizsgálható a látóideg vagy a retina
A retina szöveteinek áttetszősége miatt az OCT különösen használhatónak bizonyult a szemészetben, hiszen így több milliméter vastagságú területekről is képet lehet alkotni. Ha a tomográfot a látóidegfőre irányítják, képes az idegszálak alakjáról és vastagságáról is információkat szolgáltatni, lehetőséget adva a legkisebb elváltozások kimutatására is. Így viszonylag olcsón és a lehető legkisebb beavatkozással követhetők nyomon a degeneratív idegrendszeri megbetegedések. Amíg az MR-vizsgálat viszonylag drága és a betegnek egy órát kell mozdulatlanul eltöltenie vizsgálat közben, addig az OCT néhány perc alatt elvégezhető és nagyon olcsó. Az egyik lehetőség például, hogy az OCT-t a degeneratív idegrendszeri megbetegedések kezelési hatékonyságának mérésére használják. "A jelenlegi gyógyszerek igen sok mellékhatást okoznak, ezért ha a kezelés nem hatásos, jobb, ha minél hamarabb felhagynak vele" - mondja Danesh-Meyer a készülék egyik legfontosabb gyakorlati alkalmazásáról.
Laura Balcer, a philadelphiai Pennsylvania Egyetem Orvosi Karának neurológusa szklerózis multiplexben szenvedő betegeket monitorozott OCT-vel annak megállapítására, hogy az eszköz képes-e pontos következtetéseket levonni a gyógyszerek hatékonyságról. Az OCT-vel kimutatták, hogy a látási problémákkal még nem küszködő betegek látóidegfőjének alakja és vastagsága jól érzékelhető elváltozásokat mutat.
Az agytumorok fejlődése is nyomon követhető
A módszer az említetteken kívül alkalmas még olyan agytumorok monitorozására is, amelyek a látóideg nyomásával károsítják a látást. Az ilyen nyomás a látóidegfő különböző részeit roncsolja, attól függően, hogy az agy melyik részén helyezkedik el a tumor. Ráadásul az is előrejelezhető, hogy a daganat eltávolítása visszaállítja-e majd e látásképességet.
Jó példa az optikai tomográf hasznára, amikor egy sokadszori mesterséges megtermékenyítést követő terhesség 24. hetében járó kismamánál agytumort diagnosztizáltak: Danesh-Meyer csoportjának sikerült az ilyenkor szokásos azonnali műtétet a terhesség harmadik trimeszterének idejére kitolnia, így a magzatnak jobb esélye volt a túlélésre. A látóideget érintő egyre fokozódó nyomást OCT segítségével monitorozták, így lehetővé vált a tumor növekedésének felügyelete, a látás végleges károsodásának kockázata nélkül. Végül a baba biztonságosan megszületett és a páciens sem vesztette el látását.
A tomográfos kezelések jövőbeni célja, hogy az idegrendszeri betegségek diagnosztizálását már a tünetek megjelenése előtt lehetővé tegye. A nehézségek közé tartozik, hogy a látóideg retinai vastagsága egyénenként változó, így nincs egyértelmű viszonyítási alap a mérési eredmények megítéléséhez. A technika olcsósága és egyszerűsége azt is elképzelhetővé teszi, hogy a jövőben már gyermekkorban mindkét egészséges szemünkről OCT felvétel készüljön, mely a későbbiekben viszonyítási alapként szolgálhatna az orvosok számára. Ha ez megvalósul, a mostaninál nagyságrendekkel hamarabb kimutathatóvá válnának a különféle idegrendszeri elváltozások.
Kapcsolódó anyagunk:
Nagy felbontású, 3-dimenziós képek készültek a szemről: Lézer segítségével részletes, térbeli kép nyerhető az ideghártyáról. A módszer alapelvét már régóta alkalmazzák, az új fejlesztés azonban az eddiginél jóval részletesebb és pontosabb képet ad a szem fényérzékelésért felelős részéről, ezzel sok szembetegség felismerését könnyítheti meg a jövőben.
[origo] egészség
