2009. február 17., kedd, 8:00
Több mint negyven évvel a Fantasztikus utazás című nagy hatású sci-fi után az érpályában úszó tengeralattjáró ötlete egy lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz.
A mostani történetben ugyan nem bukkan fel sem tengeralattjáró, sem Raquel Welch, de a főszereplő egy két-három hajszálnál nem vastagabb miniatűr motorizált robot, amiről feltalálói úgy hiszik, elég kicsi ahhoz, hogy befecskendezhető legyen az emberi véráramba. Egy napon a távirányítású robot megfigyelésre alkalmas képtovábbító berendezést juttathat célba, amely máskülönben megközelíthetetlen testtájak belső képét jeleníti meg a sebészek előtt, vagy akár maga is működhet parányi műtőorvosként. Ebben a szerepben a vérrögök eltávolítása, a beszűkült artériák kitágítása és a szövetkárosodások helyrehozatala lesz a feladata.
A "mikrobot" átmérője nem haladja meg a milliméter negyedrészét. Az ausztráliai Monash University nanofizikai laboratóriumának kutatója, a "mikrobot" atyja, James Friend világossá tette: céljuk az, hogy az emberi artériákban útra bocsátható szerkezetet dolgozzanak ki, amely a mai technikákkal elérhetetlen helyekre is eljut.
A manapság használatos minimálisan invazív sebészeti módszerekben, például az úgynevezett "kulcslyuk"-technikában katétereknek nevezett csöveket alkalmaznak, amelyek a testfalon ejtett kis nyíláson át hatolnak be a test üregébe. Ezek a katéterek azonban meglehetősen merevek, és csekély átmérőjük ellenére hajlamosak felsérteni az artériák falát. A Friend csapata által a Journal of Micromechanics and Microengineering című lapban a közelmúltban bemutatott mikroszkopikus méretű motor a piezoelektromosság elve alapján működik, amint a kvarcórák és az öngyújtók is. A piezoelektromos anyagok olyan kerámiák vagy kristályok, amelyekben mechanikus erő hatására elektromos feszültség keletkezik, vagy fordítva, bennük feszültség segítségével mechanikai elmozdulás idézhető elő. A "mikrobot" belsejében egy dugóhúzószerű mikroszerkezet rejtőzik, melynek rezgése egy lágy ostorokból álló propellert hajt meg. A robot ezáltal egy úszó baktériumhoz válik hasonlatossá, amely a fejlesztők reménye szerint akár a vérárammal szemben is képes haladni - legalábbis ahol a sodrás nem túl erős -, azonban a kórokozóéval ellentétben mozgása távirányítással lesz vezérelhető a testen kívülről.
Az eszköz képek továbbítására, mikroszkopikus szállítmányok célbajuttatására, sőt, mikrosebészeti feladatok ellátására lenne alkalmas - vázolja a felhasználás lehetséges körét Friend. Dolga végeztével a szerkezet a bejuttatási ponthoz visszatérve egy injekciós tűn át hagyhatná el a testet. Ha a robot munka közben meghibásodnék, a véráramlással passzívan vitetné el magát a bejuttatási ponthoz, ahol injekciós tűvel, legrosszabb esetben egy mikrokatéterrel ki lehetne szippantani. "Első lépésben a képtovábbítást tűzzük ki célul, mert még mindig ez a legegyszerűbb. Ha ezzel megvagyunk, továbbléphetünk a komplikáltabb műveletek, például a vágás felé"- tervezi Friend.
Miután a csoport a motor több prototípusát is kidolgozta, jelenleg az összeszerelési metódus, illetve a mikromotort hordozó és irányító eszköz tökéletesítésén fáradozik. A szerkezetet a klasszikus sci-fi-ben szereplő tengeralattjáró után Proteusnak keresztelték, de a jelek szerint még évek telnek el, mire a miniatűr robot első példánya megkezdheti fantasztikus utazását az emberi keringésben.
[origo] egészség
